Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

A HA5KFU kollégiumi rádióklub

Trip

Újabb változások a szabályzatokban

"KTVSZ módosítás, Kari Tanulmányi ügyrend"

Mosolygós fesztivál a Balaton-parton

Idén Fonyódon volt az EFOTT

Mint kertben a virágok...

A lányban egy pillanatra meghűlt a vér, és dolgavégezetlenül elment, hogy egy másik sírt keressen. Hamarosan megtalálta.

ELTE

Minden út az Agrobankhoz vezet

NemKéne csapatinduló

Beszámoló az Impulzus elmúlt éves tevékenységéről

Mindegyik testülettel jónak értékelném a kapcsolatunkat. Meghívásunkra a Kémlelő szerkesztősége (vegyészkari lap) egy vacsorára meglátogatott minket, a nyári táborunkban pedig, az építészekkel tartottunk egy közös szalonnasütést. Jelenleg az ÁVF-fel építgetjük kapcsolatainkat.

Sch Kórus

Fiókmélye

Körülbelül egy éve történt, egy hideg őszi délelőttön, amikor éppen semmi dolgom nem akadt, úgy döntöttem, hogy kipakolom a régi könyvesszekrényt, nagyapám hagyatékát. A munka felénél tarthattam – tehát már mindent kiraktam, ám visszarakni még semmit sem kezdtem – amikor egy jelentéktelen, kis könyvön akadt meg a szemem. Lusta kíváncsisággal kezembe vettem és elkezdtem olvasgatni.

Legközelebb kora este néztem fel a lapok közül, felkapcsoltam az olvasólámpát és csak olvastam késő éjszakáig. Aznap úgy botladoztam az ágyam felé a kirakodott könyvek halmazán át, mint aki valami megfoghatatlan kincset kapott, és bár beszélni nem tud róla, érzi, hogy az vitathatatlanul és végérvényesen az övé. A könyv nem szólt filozófiáról, bölcsességről, nagy és súlyos tanulságokról: a könyv Heltai Jenő Abu Majub bolhája című elbeszélésgyűjteménye volt.

Ezek az elbeszélések kis epizódokat villantanak fel a két világháború közötti Pest életéből, amúgy "pestiesen": soha nem létezett alakok, soha meg nem történt történetek, de a paródia könnyű függönye mögött ott rejtőzik a hétköznapok valós világa. Ezer és ezer könnyű flört, bohém csavargók heccei, jókedv és lendület, ami ma már csak a szárnyas betétek reklámjaiból köszön ránk. Pedig akkoriban sem éltek könnyebben az emberek, még csak nem is zajlottak másként a dolgaik, ugyanúgy jártak munkába, ugyanúgy találkoztak ismerőseikkel az utcán, mint mi tesszük nap mint nap. A különbség a felfogásban van, és Heltaiban az a varázslatos, hogy miközben leültet egy puha karosszékbe és elcseveg erről-arról, szinte észrevétlenül tanít meg bennünket élni. A zsugori házinénik, a pénztelen főnemesek, a szegény gépírólányok mind mesehősök, akik megmutatják, hogy a harciasan lenézett átlagpolgár épp oly mulatságos és izgalmas lehet, mint az álomképek, akikké válni akarunk. Indulatok, amelyek néha elborítják az agyunk, most megnevettetnek és ráébresztenek, milyen apróságokon rágódunk napról napra. Érzelmek, amiket hiába keresünk magunkban és lassan kezdjük elhinni: valóban képtelenek vagyunk szeretni és gyűlölni.

Játszani hívnak bennünket a világ legnagyobb társasjátékába, ne kéressük hát magunkat; szálljunk be és élvezzük!

Stano