Szakest

2001. március 29-én került sor a várva várt Villamosmérnöki és Informatikus Alapító Szakestre a Schönherz Kollégium földszinti nagytermében. A néhány más intézményben már hagyományos rendezvényt a FeCat rendezőgárdája próbálta a helyi igényekhez igazítani. Érdeklődésben nem volt hiány, a nagyterem teljesen megtelt.

A Szakest fővédnökének kedvenc dékánunkat, Dr. Pap Lászlót kérték fel, de Karunk további jeles képviselői is eljöttek közénk a SZIT és az EVTSZ oktatói személyében. A két tanszék már ismerős lehet azok számára is, akik csak a hallgatói rendezvényeken találkoznak a tanárokkal :-), hiszen a XXIX. Schönherz Qpán sörváltót is ittak egymás ellen.

A Szakest alapszabályát már előre megismerhettük, így senkit nem ért váratlanul, hogy minden felszólalás elején köszönteni kell a Szakestet, az Elnököt, a Háznagyot és a Fővédnököt, hogy szót kell kérni (és nem biztos, hogy megkapjuk), hogy adott esetben vegyileg kimutatható alkoholtartalommal rendelkező itallal kell torkunkat öblögetni (és adott eset gyakran volt) – hacsak nem jelentettük be alkohol-impotenciánkat a Szakest elején. Ennek megfelelően kellő mennyiségű (langyos) sör volt az asztalokon, éhségünket pedig kvázi-igényes zsíroskenyérrel csillapíthattuk.

Az est legjavát vitathatatlanul az oktatói gárda prezentálta. A Dékán úr kezdett egy érdekes monológgal. A két jelen lévő tanszék nóta-párbajt vívott: a SZIT saját szerzeményt adott elő, az EVTSZ pedig csak lazán elnyomott egy "ajólovast".

A Szakest legjobb része az anekdotázgatás volt. Oktatóink olyan történetekkel készültek, amelyek mind valamilyen "első" élményt meséltek el. Az egészet a Schönherz Kórus éneke és általános EKS hegyek tarkították.

A Konzekvencia elég aktívan jelen volt, a Szakest gyakran kötelezte levonásra, ami bizony minden alkalommal pohárürítéssel járt.

A levonásnál kisebb kavarodások voltak, nem mindig volt világos, hogy mikor, kinek, miért kell innia. Az Elnök azért láthatóan arra optimalizált, hogy minél többen vonjanak le. :-) Szerencsére még a büntető-koktélt is mindenki túlélte, pedig nem kevesen próbálták ki.

Az alapszabály megsértését és bármilyen elkövetett bűnt a szünetben feljelentés formájában lehetett tudatni az Elnökséggel. Ezzel elég sokan éltek is, szóban is és nem csak a szünetben. A következményekkel pedig számolni kellett... AZ EVTSZ például az egész SZIT-et feljelentette, mert nem volt rajtuk sapka (beszólás: "Úgy látszik, nem csak velünk g*cik!"). Utána azért önkritikát gyakoroltak, és feljelentették saját magukat is. :-)

A sok "ajólovas" és "pintyőke" megtette a hatását, a vége felé sokan már nem tudtak viselkedni. Ez sajnos a színvonal rovására ment, így az elnök lassan a Szakest bezárása mellett döntött. A Szakesten ugyanis a hangulat alakulása és az igény távozása a rendszerből az a mérce, amely alapján az elnök elrendeli a rendezvény végét – vagyis a koreográfia szerint a Szakest addig tart, amíg szavakkal kordában lehet tartani a társaságot és betartják a szabályokat.

Végül, de nem utolsó sorban: kaptunk Krampampulit. Azelőtt nem tudtuk, mi ez, most már tudjuk. Tetszőleges módszerrel, határozottan kimutatható alkoholtartalommal rendelkező ital. Persze az alkoholon kívül még Isten tudja, mi van benne. Bab biztosan.

Összességében kellemes este volt, aki eljött, szerintem nem bánta meg – főleg azok nem, akiknek kéjes örömet okoz lepintyőkéztetni az EVTSZ vezetőjét. Remélem, a Konzekvencia is jól van, és jövőre újra lesz Szakest, talán az első alkalomból adódó bakik nélkül és több ötlettel.

Gyenes Tamás