Új ember az EHK élén

Október 13-a óta Krázli Zoltán az EHK elnöke. A vele, közlekkaros kollégáink által készített interjúból olvashattok itt részleteket:

– Milyen terveid vannak most, hogy EHK elnök lettél?

– ...Szeretném ha valamennyire átszerveznénk az EHK és hatáskörébe tartozó egyéb szervezetek tevékenységét, főleg a gazdasági területeken.

...

– Az átszervezéssel nagyobb önállóságot szeretnél adni ezeknek a szervezeteknek, vagy még nagyobb felügyeletet szeretnél gyakorolni felettük, vagy csak pontosan meghatározni mindegyik szervezetnek a saját működési területét?

– Tulajdonképpen nagyobb önállóságot adni oly módon, hogy az EHK-nak nem a rendezvények lebonyolítása lenne a feladata, hanem a felügyelet, ellenőrzés és működési keretek meghatározása lenne a fő cél.

...

– Milyennek ítéled meg az egyetem helyzetét a felsőoktatásban?

– Most az integráció után több nagyobb egyetem is létrejött, és egyedül a BME maradt önálló továbbra is, nem kapcsoltak hozzá más egyetemet vagy főiskolát. A Gazdaság és Társadalomtudományi Kar létrehozásával valósítottuk meg azt a feltételt, amit a rendelet előír ahhoz, hogy egy intézmény egyetem lehessen. A BME nagy volt eddig is és azt gondolom, hogy nagy és meghatározó lesz most, az integráció után is. Még mindig az ország legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye, amely most már 8 karán biztosítja azt a természettudományi alapképzést, ami szükségeltetik egy mérnöknek, majd pedig egyes szakok megfelelő képzési modellje alapján nemcsak az úgymond konkrét mérnöki képzettség megszerzéséhez, hanem immár a társadalomtudományi területeken is lehetőséget biztosít felsőfokú végzettség megszerzésére. Szeptembertől indítja az egyetem a gazdasági képzését, illetve most év végén végez majd az első évfolyam, mint műszaki menedzser.

– Most a BME-n a karok teljesen külön életet élnek, ez valamennyire természetes is. Ezzel kapcsolatban vannak-e valamilyen elképzelések, a karokat közelebb hozni egymáshoz, egy nagy összegyetemi hallgatóságot kialakítani, vagy inkább jobb ez, hogy megvannak külön?

– Azt gondolom, hogy a karok közötti úgymond rivalizálás csak az egyetem falain belül érzékelhető néhanapján. Akkor, amikor meg kell jelenni más egyetemen vagy valamilyen rendezvényen, ahol más felsőoktatási intézmény is részt vesz, akkor mindig is egységesen tud fellépni a BME, és megszűnnek a kari különállások. Az EHK mindig is törekedett arra – és azt hiszem most még intenzívebben törekszik – hogy a karokat és a kari HÖK-et még jobban megismertesse egymással. Maguk a kari hallgatói képviseletek is észrevették, hogy célszerű lenne nyitniuk más hallgatói képviseletek felé. Vannak próbálkozások közös rendezvényekre, találkozásokra.

...

– Milyen a Műegyetem szerepe az országos szintű hallgatói szervezetekben?

– Az EHK mindig is erős és meghatározó volt országos szinten mind a régi HÖKOSZ-ban mind a jelenleg HÖOK-ban. Azt gondolom, hogy valamennyi elnökség esetén nyilvánvaló volt, hogy a BME nélkül lehet, de igazából nem érdemes országos hallgatói önkormányzatot létrehozni. Egyetemünk mindig elől járt a szakmai kérdések megvitatásában. Talán ennek is köszönhető, hogy sok egyetem került vonzáskörzetébe.

Közhír
MűSajt