Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Kálmán György (Gyuri), III. Info.

Programozás 24 órán át

A csapatoknak először is egy előválogató versenyen kell helyt állniuk, amelyet teljes egészében az Interneten bonyolítanak le. Csak a legjobbak kerülhetnek be a döntőbe.

Véred hullott ama percben

Vers

Állásbörze Felkészítő Napok 2004

A tréning lényege, hogy a résztvevők egymás mellett egyénileg legyenek képesek pozitív visszacsatolásra, és így viselkedési minták kialakítására.

Gellért

Mi jön ilyenkor? Hát persze, cigi. Szerencsére csend van, így hallgatod a fel-felizzó dohány halványan tábortüzet idéző sercegését.

Dávid és Góliát

Music News

EHK-tükör

BMEU Konferencia – Hallgatói szemmel

HK News

Ez az új törvény, mely az 1993-ban elfogadott és azóta többször módosított felsőoktatási törvényt váltja fel, alapjában véve megváltoztatja az egész felsőoktatási rendszert, talán legfontosabb részeként az intézmények irányítási mechanizmusát.

Az idő szava

Írok. Miért? Mert történt valami érdekes, ami túlmutat rajtam, s ez gépelésre kényszerít. A történet úgy kezdődik, akárcsak egy szokványos reggel. Elindulok az egyetemre, felszállok a buszra. Nem szeretek tolakodni, így az utolsók közt lesek helyre. Kivételesen most van is egy: egy magányos öregember mellett, aki nem is igazán öregember, hanem inkább öreg ember, olyannyira, hogy érződik rajta a század maga. Nem hiszek a természetfölöttiben, mégis szinte érezni körülötte a nyugalmat, békét, talán a mindenbe belenyugvást. A Petőfi-hídtól nem messze megütögeti a vállam, és megszólít: elnézést fiatalember, de nem fél, hogy elhagyja? Rámutat a tollra, mely félig kilóg az oldalzsebemből. Megköszönöm, és elteszem. Rámmosolyog, és megkérdi: gimnáziumba jár? Nem, feleltem, egyetemre, műszakira. Csodálkozva-merengve rám néz...

A levegő megváltozott. Az idő hatalmas kígyóteste megugrott, a test fellendült, és őrjöngve a farkába harapott. Az öreg tekintete elhomályosodott, és tudtam, már nem engem lát, hanem egy másik, már nem létező fiatalt, a múlt fátylán át... Én is mérnök voltam, általános mérnök... Ő is tanulni indult, valaha. – Az Akadémián tanultam... Eltelt 2-3 másodperc, a fiú elvégezte az egyetemet – Építészként dolgoztam...– talán megházasodott, gyerekei lettek...– de lebontották az Akadémiát, most ...– öregedett, dolgozott élt... –... van helyette... – felnőttek gyerekei, nagyapa lett... sok minden változott... S a kígyó megette magát és újjászületett. Az öreg tekintete kitisztult, én éreztem, hogy évtizedek teltek el. Elmosolyodott, s felsóhajtott: Hány éves is vagyok? 87? Rám nézett, s a levegő megváltozott. Az idő hatalmas kígyóteste megugrott, a test fellendült, és őrjöngve a farkába harapott. Látom elhomályosodott tekintettel magam 70(!) év múlva, ahogy utazok a "buszon" (?), s egy furcsa fiatalt bámulva eszembe jut egy régi jelenet. A levegő megváltozik. Az idő hatalmas kígyóteste megugrik, a test fellendül, és őrjöngve a farkába harap...

Hajdu Péter