Elnök úr

Almássy Kornélt, a Műegyetem doktorandusz hallgatóját választotta meg elnökévé a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája november 11-én a Debrecenben tartott közgyűlésen.

A mostani választás több szempontból is különleges volt. Számunkra kisebb érdekességgel bír, hogy a HÖOK idén először választott két évre elnököt. Sokkal jobban felfigyelt az ország hallgatóinak érdeklődőbb része arra, hogy az egyesélyesnek kikiáltott választás előtt három héttel váratlanul megjelent a színen egy új jelölt - sőt, a választáson 71:64 arányban megelőzte az országos sajtóban biztos befutónak titulált Jancsák Csabát. Ez az új jelölt volt Almássy Kornél, a BME Építőmérnöki Kar doktorandusz hallgatója, a kar volt HÖK elnöke.

A választás körülményeiről és a HÖOK jövőjéről beszélgettünk Kornéllal.

• Az idei elnökválasztáson is igen szoros eredmény született. Hogyan értékeled a győzelmed?

– Az utóbbi két év választásaihoz képest még így is nagynak mondható a különbség. Talán még néhány vaciláló önkormányzat is meggyőzhető lett volna, de sokan a sajtóban előzetesen elhintett híresztelés szerint Kucsera Tamás "emberének" hittek. Tamással jó barátok vagyunk, de ennek a hírnek nincs alapja.

• Néhány héttel a választás előtt még nem is lehetett tudni, hogy indulsz. Miért ilyen későn kapcsolódtál be a választási "küzdelembe"?

– Egy kis "áttekintéssel" kezdeném. Az elmúlt egy év botrányos volt a HÖOK-ban. Februárban jónéhány küldött kivonult a közgyűlésről (helyesebben nem jöttek vissza ebéd után), és ezután közel negyven tagszervezet kilépett a HÖOK-ból. Májusban aztán visszaléptek, de megalakították a HÖK-ök a Hallgatókért Mozgalmat. Úgy érzem, itt nem igazán a HÖOK nem megfelelő munkája volt az ok, egyszerűen azok alakítottak egy szervezetet, akik az elmúlt két évben nem tudtak pozícióhoz jutni a HÖOK-ban.

Az egész történet személyi ellentéteken alapszik, és ennek következményeként szakadt két pártra a HÖOK. Ezekből én szerencsére kimaradtam (a tavaszi félévet Hollandiában töltöttem) és a továbbiakban sem szeretnék ezzel foglalkozni. Szerintem ez a HÖOK fekete lapjai közé tartozik.

Általános vélemény volt, hogy olyan elnökre lenne szükség, aki ezt az áldatlan állapotot megszakítja és konszenzusra képes. Volt egy olyan változat, hogy egy jelöltként Jancsák Csaba a Szegedi Egyetemről legyen az elnök, és a 10 tagú elnökségből 7 ember a régi elnökséghez közel állók közül legyen, 3 ember pedig Debrecenről, Pécsről, Szegedről.

Október közepéig folytak a tárgyalások, az addigi megállapodás-tervezet helyett azonban utolsó pillanatban egy teljesen új változatot hoztak elénk, új emberekkel. Én csak megfigyelőként vettem részt a megbeszéléseken, ebben az elképzelésben én nem lettem volna benne, mint elnökségi tag, a BME-ről Huber Krisztián került volna be. Mikor megszakadtak a tárgyalások, elkezdtünk gondolkodni, hogy ezek után mi legyen. Kellett egy olyan ember, aki még nem konfrontálódott, nincsenek személyes ellentétekből fakadó érdekei, aki új emberként új helyzetet tud teremteni mind a kormányzat felé, mind az eddig nem támogatók felé és azok felé, akik eddig konfliktusban voltak a HÖOK vezetésével – így merült fel a nevem.

Én is aktív résztvevője voltam a HÖOK-os munkának, sok helyen ismertek, de elég sok helyen nem, így végig kellett járnom a HÖK-öket.

Rólam nem volt a sajtóban pozitív kampány – ez a gyenge sajtókapcsolatainknak volt köszönhető –, az ellentábornak viszont megvoltak a megfelelő sajtókapcsolatai, és így elég egyoldalú cikkek jelentek meg az országos sajtóban. Nem örültem neki, hogy pl. a Népszabadságban Csaba elképzeléseiről sokkal több jelent meg, mint rólam. Ezt észrevételeztem is a szerkesztőnél még a megjelenés előtt, de nem sikerült ezen változtatni. Úgy éreztem, a szerkesztők nem akarták, hogy én nyerjek, annak ellenére, hogy nem is ismertek. A Petőfi Rádióban eléggé idegenként kezeltek, kicsit úgy éreztem, hogy "na, ez a balek is indul az elnökválasztáson". Az Unipresszo.hu-n, a most még tesztfázisban lévő online felsőoktatási hírlap oldalain is esélytelennek tartottak, de hát... innen szép nyerni. :)

Szerencsére megcáfoltuk az esélylatolgatásokat. Nem feltétlenül az a legesélyesebb, aki leginkább hangoztatja.

• Áruld el, hogy sikerült ilyen helyzetből megnyerni a választást!

– Rövid idő alatt kellett csapatot építeni, programot készíteni és kampányt folytatni. Kemény munka volt ezt így összehozni, 15-20 ember dolgozott rajta szinte éjjel-nappal az elmúlt három hétben. Az ellentábort is meglepte, hogy én indulok, utána sokan meg is kérdezték, hogy ezt hogy csináltuk.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az Egyetemi Hallgatói Képviseletnek, a saját karomnak és a többi egyetemnek, az elnökségi tagoknak, mindenkinek, aki segített nekem.

• Hogy néz ki a mostani elnökség?

– A Műegyetemről csak én vagyok az elnökségben, mint elnök. Eddig két BMÉ-s tag volt, de most jobbnak láttuk, ha az elnök mellett az elnökségben nincs több BMÉ-s. Más intézmények is csak egy tagot adnak. A cél az volt, hogy minél több intézményt bevonjunk a vezetésbe, a magyar felsőoktatás minél nagyobb részét lefedjük – ha nem is az egészet, hiszen néhány vidéki központ sajnos nem vállalta a felkérést.

• Térjünk át a terveidre. A megosztottsággal illetve a HÖK-ök a Hallgatókért Mozgalommal mit szeretnél kezdeni?

– A HÖHM-mal nem szándékozom foglalkozni, nem látom a céljait. Úgy érzem, ők irányítani szerették volna a HÖOK-ot. Ha szakmailag segítenék a HÖOK-ot, a hallgatókat, az más helyzet lenne. De a hallgatók képviseletét törvényesen a HÖOK látja el, inkább ebben a munkába kéne a jó elképzeléseket integrálni. A jövő héten elkezdem járni az országot, és a "másik oldal" intézményeivel kezdem a sort.

• A HÖOK és a minisztériumok kapcsolatában mit változtatnál?

– Nagyon fontos, hogy gyorsan tisztázzuk a helyzetet. Főleg Kucsera Tamástól kell átvennem a megfelelő információkat és kapcsolati rendszert az Oktatási Minisztériummal és az Ifjúsági és Sport Minisztériummal. Az OM a legfontosabb stratégiai partner, hiszen közös a cél: mindketten a felsőoktatásért, a hallgatókért dolgozunk.

Fontos, hogy a hallgatókat közvetlenül érintő kérdésekről időben megkapjuk az anyagokat, hogy érdemben véleményezhessük.

A normatív finanszírozás átdolgozásra szorul, és a diákhitel koncepcióban is állást fogunk foglalni, ezt egyébként törvény szerint kötelező velünk egyeztetniük, mielőtt kormányrendelet lesz belőle. Szintén foglalkozunk a felvételi rendszer átalakításával, tehát átvesszük és folytatjuk az eddigi elnökségtől a folyamatban lévő ügyeket.

• Tervezel-e változást a HÖK-ök felé irányuló kapcsolatban?

– A HÖOK-nál súlyos kommunikációs problémák vannak. Hibás az adatbank a HÖOK-on belül, nekem pl. eddig a villanykari HK-hoz küldték a leveleket. Ezeket a problémákat rendbe lehet tenni, csak időt kell szánni rá.

HÖOK szinten szeretnénk segíteni az intézményi problémák megoldását. Van, ahol a HÖK-nek vannak konfliktusai az adott intézménnyel – nálunk a BMÉ-n ezek megoldhatók belülről, de van, ahol komoly gondok adódnak. Ilyenkor a HÖOK-nak le kell menni a HÖK-ökhöz, megtalálni a problémákat, és vevőnek lenni rájuk. Példaként a volt Testnevelési Egyetemen nemrég kirobbant botrányt tudnám felhozni, de tudomásom van olyan állami intézményről, ahol nevetséges összeget szánnak a HÖK működésére. Ezeken segíteni kell, mégpedig úgy, hogy ne az ottani HÖK vezetőknek legyenek problémái – erre megvannak a módszerek.

Az információáramlás javításától azt is remélem, hogy ha a helyi képviseletek jobban értesülnek az aktuális ügyekről, akkor az összes hallgató is jobban bele tud látni a munkánkba. Fontos, hogy a szakmai anyagokat a HÖK-ök időben megkapják véleményezésre. A vezetőképzőkön képzés jelleggel történik információcsere, de ennél többre van szükség, ezért regionális vezetőképzőket szeretnénk rendezni.

• A sajtókapcsolatokon hogy szeretnél javítani?

– Most sok helyről megkerestek az elnökválasztás kapcsán, hogy nyilatkozzam nekik, de fontos, hogy ha ez lezajlott, utána is jussanak el az anyagok a sajtóhoz. Ezzel kapcsolatban két új elnökségi feladatkör is lesz: az egyik a belső kommunikáció felelőse lesz, a másik a sajtófigyeléssel és sajtókapcsolatokkal foglalkozó sajtószóvivő.

Az országban sok felsőoktatási sajtótermék jelenik meg, ezeket a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtóegyesület fogja össze. A MESÉ-t jó szervezetnek tartom és célom komolyan együtt dolgozni velük. Szeretnénk elérni, hogy szakmai kritikával éljenek, és továbbítsák a szakmai anyagokat. "Hazaiként" a Műegyetemi Sajtóklubra különösen számítok.

• A hallgatók felé nem látszik sok minden a HÖOK munkájából, főleg olyankor hallanak róla, amikor valami probléma van.

– A hallgatók részére egy használható jogsegély-szolgálat kialakítását tervezzük. Úgy érzem, igény van egy ilyen rendszeresen, akár napi fogadóórával üzemelő szolgáltatásra, ahová közvetlenül fordulhatnának a hallgatók a hallgatói jogviszonyból származó jogi problémáikkal.

Szeretném, ha több sportrendezvény lenne, és az Educatio-n jövőre jó lenne egy HÖOK-os stand, esetleg a szervezésbe is beszállnánk.

A HÖOK honlapját, a http://www.hok.hu/-t is szeretnénk fejleszteni, persze ehhez pénz kell. Egy szakmai honlapot tervezünk, esetleg fórummal.

• Lesz-e változás a HÖOK finanszírozása terén?

– Idén kevesebb lesz a HÖOK pénze, ugyanis tavaly nagy keretet kapott az integráció segítésére kiírt pályázatokon. Idén ez nem lesz, ez most 30 milliós kiesést jelent. Persze meg fogjuk találni a forrásokat. Több minisztériummal szeretném felvenni a kapcsolatot, az OM és az ISM mellett a Szociális és Családügyi Minisztériummal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával is lehetnek kapcsolódási pontok a tevékenységünkben.

• Próbáltok esetleg szponzorokat találni?

– Eddig is voltak támogató csoportok, pártoló tagok, ezt szeretnénk feléleszteni, szerintem komoly lehetőségek nyílnának ezen keresztül. A HÖOK-os illetve HÖOK által támogatott rendezvényeken (gólyabál-sorozat, EFOTT, Duna-parti egyetemek Regattája, 10 legsportosabb intézmény vetélkedője) a támogató cégek neve is ott lenne a HÖOK-é mellett.

• HÖOK szinten hogyan tervezitek javítani a kollégiumok helyzetét?

– Hát igen, az előbb mondtam, hogy jó a helyzete a BMÉ-seknek – a kollégiumok kérdésében sajnos nem, a BMÉ-s kollégiumok állapota a 70-es évek óta romlik, a legtöbb helyen azóta nem történt felújítás. A kollégiumi helyzet tragikusnak mondható. Nem tisztázott továbbá, hogy minek kell benne lennie az alapdíjban, és mi után szedhetnek "külön szolgáltatás" címén pénzt.

• Az utóbbi időben a hallgatói normatívát ugyan nem csökkentik, de az infláció miatt fokozatosan elértéktelenedik. A kormányzat részéről érezhető egy olyan törekvés, hogy a diákhitel fogja felváltani a hallgatói normatíva rendszerét.

– Jó a diákhitel koncepciója, de csak akkor, ha ez egy kiegészítése a normatívának, és a kormány ezzel nem a normatív finanszírozás elsorvasztására törekszik. A diákhitellel vannak problémák. Már többször változott az elképzelés és még mindig folyamatosan alakul, de hangsúlyosan fel kell lépni az ellen, hogy felváltsa a normatívát.

A normatíva emelésére egy módszer lenne a forrásösszevonás: a jegyzettámogatási, a lakhatási támogatási és a hallgatói normatíva keretet összevonva, valamennyi tőkebevonással és hatékonyabb kihasználással szeretnénk elérni, hogy 100e Ft-ra emelkedjen az egy főre eső évi ösz-
szeg, és hosszú távon a mindenkori minimálbér 2,5-szerese legyen. Ez egy fontos lépés lenne, mert a problémát minden hallgató érzi.

• Mi, itt az Egyetemen mit fogunk érezni abból, hogy közülünk került ki az új HÖOK elnök?

– Kivételezni nem fogok a BMÉ-vel, de büszke vagyok arra, hogy a Műegyetem hallgatójaként jutottam el a HÖOK elnöki posztjára, és remélem, hogy a BMÉ-s hallgatók az eddiginél közvetlenebb kapcsolatban lesznek a HÖOK-kal.

A Műegyetem hallgatóinak helyzete országos viszonylatban jónak mondható önkormányzati és egyéni hallgatói szinten egyaránt. Emellett az általam tervezett változások mindannyiunk érdeke, és ha ezek sikerülnek, érezni fogja minden hallgató, így a BME hallgatói is.

A közgyűlésen az alapszabályt is módosították. Ennek azóta sajátos utóélete van, amelyről a Doktoranduszok Országos Szövetsége sajtóközleményéből tudhattunk meg részleteket.

A közgyűlés megváltoztatta azt a korábbi szabályt, amely szerint a HÖOK elnökét, és az elnökség 7 tagját a közgyűlés választja, további 2 elnökségi posztot a doktorandusz hallgatók által választott képviselők töltenek be. Az előterjesztés szerint az elnököt és mind a 9 elnökségi tagot a közgyűlés választja. Az ekkor még hivatalban lévő két doktorandusz elnökségi tag tiltakozott a javaslat ellen, de a közgyűlés – a felügyelő bizottság véleményének kikérése után – megvonta tőlük az alapszabályban biztosított vétó jogot. A DOSZ vezetői a Legfőbb Ügyészség előtt támadták meg a HÖOK közgyűlés határozatait, mert szerintük alapszabály-sértő volt az eljárás és a döntés.

A felsőoktatási törvény júniusi módosítása előkészítésekor a HÖOK nem támogatta a doktoranduszokat képviselő szervezet, a DOSZ teljes körű önállósodását jelentő törvényi nevesítését, mondván, ez gyengítené a hallgatói mozgalom egységét. Akkor ellentmondásos megoldás született: a törvény szerint a doktoranduszokat hallgatói minőségükben a HÖOK, kutatói és oktatói minőségükben a DOSZ képviseli.

A DOSZ jogilag hibásnak és érthetetlennek minősíti a döntést, és úgy érzik, hogy a sokat hangoztatott "egységes hallgatói mozgalom" így csak egy jól hangzó politikai jelszó marad.

A DOSZ álláspontja ugyanaz, mint ami 2000. tavaszán volt: a jogi háttér akkor lesz mindenki számára megnyugtató és a valós helyzetnek megfelelő, ha a felsőoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a doktoranduszok érdekképviseleti és szakmai közélet-szervező testülete a DOSZ. Ezt a HÖOK és a DOSZ együtt kell, hogy képviselje. Addig azonban, amíg a doktoranduszok hallgatói érdekeit a törvény szerint a HÖOK képviseli, a doktoranduszok választott képviselőinek a HÖOK elnökségében a helyük.

A HÖOK ugyanakkor az érdekképviselet minden hallgatóra és hallgatói csoportra vonatkozó, előjogok nélküli biztosításaként értékeli a módosítást, amely összhangban van az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseivel illetve a hatályos felsőoktatási törvénnyel.

Dénesfalvy Ágnes, Gyenes Tamás, Szekeres Zoltán
MűSajt

Almássy Kornél mellé az alábbi elnökséget választotta meg a Közgyűlés:

– Pazaurek Piroska (Dunaújvárosi Főiskola)

– Vasa László (Szent István Egyetem)

– Puskás Péter (Semmelweis Egyetem)

– Szonda Tamás (Veszprémi Egyetem)

– Vincze Tibor (Károli Gáspár Református Egyetem)

– Nagy Attila (ELTE)

– Németh József (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem)

– Kassai Endre (Miskolci Egyetem)

– Lasztovicza Gábor (Kecskeméti Főiskola)

Az új Felügyelő Bizottság tagjai:

– Balogh András József (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

– Bodnár Gábor (Miskolci Egyetem)

– Szolnoki Attila (Általános Vállalkozási Főiskola)

Az EFOTT Bizottság:

– Sparer Dávid (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem)

– Ocsovai Tamás (Pécsi Tudományegyetem)

– Józsa István Gergő (Semmelweis Egyetem)

– Huber Krisztián (BME VIK)

(Hivatalból tagja a jelenlegi HÖOK elnök is.)

Az EFOTT Bizottság 2000. november 12-étől kezdte meg működését, az új elnökség illetve
Felügyelő Bizottság 2001. január 1-jén lép hivatalba.