Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Kultúr reszort rendezvénynaptár

Innováció – ahogy Ők látják

A húzóágazatok mellett vajon mi várhat a többiekre, miként kellene hatékonnyá tenni az innovációt, át kell-e alakítani a kutatás-fejlesztés mai intézményrendszerét?

Impresszum

Mi kérünk elnézést!

Nini! Csak nem a Szeptemberi Vizsgaidőszak?

Schönherz 40 éves öregtalálkozó

A hagyományokat felelevenítendő, lehetőség lesz megint "fényesíteni a szoborot".

Tasi Csongor (Csongi), V. Vill.

Bugyuta

Aikido a BME-n

Az edzések nagyon jó hangulatban telnek el, ez, kérem, nem a sztrítfájter-őrző-védő-bulldog-képző.

Gyenes Tamás

Két porszín ruhás alak baktatott a mészkőkavicstól fehér úton. Szemüket rojtos szélű csuklya védte a délutáni nap egy-egy kósza sugarától, ami nem átallott azzal próbálkozni, hogy felderítse arcuk ráncait. Köntösük szélét meg-megcibálta a támadó vihar szele, alóla repedezett saruk és csontos lábak villantak elő néha.

Halkan beszélgettek, szájuk nem is látszott mozdulni. Az utat bámulták, kezeik fáradt falióra ingája testük mellett.

Az istenekről beszélgettünk.

– Mit tudhat?

Semmit... Persze... Nem is azért...

– Hát? – mintha a jobb oldali kiesett volna már-már meditatív baktatásának ritmusából.

Jó volt látni, ahogy érez. Gondolt, nem tudott...

– Mi is gondolkodunk, mást se teszünk...

De másképp. Nem láttad a fényt a szemében...!

– Remény – hangjában szokatlan módon mintha érződött volna valami, megvetés talán.

Az.

– Nem bírják nélküle...

Micsoda fényességet tud vinni egy halandó életébe, már a gondolat, hogy van, ami örök...

– Elég neki a tündökléshez, hogy elgondolja, nem hal meg soha. Gyarló.

Ugyan, csak emberi...

Vagy kétszáz lépést mentek szótlanul, lépteik alatt ropogott a fehér kavics.

– Különös, mindegyikük azt hiszi, tudásra vágyik.

– Pedig csak a megismerés gyönyöre vonzza őket...

– "Aki fényre vágyik, az nincs meg fény nélkül, mert már maga a vágy is fény."

– Közülük mondta valaki.

– Közülük - mondta a másik, és mélyen az arcába húzta csuklyáját. A nap már lemenőben volt...

Xabi