Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

MusicMania Online

http://musicmania.impulzus.com

EHK-tükör

Még a hentesnél is lehet most meccset nézni...

A piros hetes csapdája

"Tanmese – kizárólag – ivarérett férfiaknak"

Aktuális ZOH!

"...aki felírja, hogy fájl, azt berakjuk a hűtőbe..."

Trip

"Spagetti Xabi-módra"

Hozzávalók – A szósz – A tészta – Magyarázatok

AC Stúdió & Live

KTH, avagy központosítás ezerrel

Külön ablak lesz pl. az indexleadásra. De tegyük fel, hogy összesen öt ablak tud majd ilyenkor foglalkozni az év eleji tennivalókkal. Vagyis egy perc/hallgató. De mint tudjuk, az emberek nem matematikai modellek alapján működnek, s semmi jogunk nincs feltételezni, hogy valóban egyenletesen érkeznek majd.

Fejérvári Bence (Bentse)

Tűz van, babám!

103 - 171

avagy mese a 24 órás fociról

A kezdőrúgást pontban este 10 órakor Nizsa, a KKB titkári reszortosa és csatára követte el, majd nemsokára be is talált a Nevelőtanári gárda & ex-KKB csapat kapujába – megszerezve ezzel a bajnokság első gólját. Ezzel együtt a 3/4 órás KKB-NTG & ex-KKB összecsapás eredménye 3-3-as döntetlen lett, majd átvette a pályát a Csillagtúrára igyekvők csapatainak küzdelme. Nagy hangulatot csinált a We'kings gárdája, akik között két lány is pályára lépett a szurkolóik közül. Közben megérkezett az AC-s cucc, így a zene is felharsant. Ezután lett volna lehetőség a pihenésre a végig ott maradni szándékozó focisták számára, de senki sem tudott ekkor még elaludni.

Amint elkezdődtek a komoly összecsapások, az Sch. Alsó csapata szerzett egy kisebb előnyt, amelyet folyamatosan növelt. A délelőtt folyamán egy áramszünet okozta zenehiány tovább őrölte a fáradt játékosok idegeit, állóképességét. Délre a kevés résztvevő miatt néhányan már túl voltak a fejenként 6-7 órás játékon, mozdulni is alig bírtak a fáradtságtól. Többségük kijelentette, hogy nem játszanak tovább, és sokan el is mentek haza, pihenni. Ebben a pillanatban a hitelesített állás 58-104 volt az alsók javára. Az alsó csapat 100. gólját Fofi szerezte.

Az ebéd és néhány friss ember hatására újra mozgásba lendült a labda. Ekkor már nem volt alsó illetve felső csapat, mindenki játszott, aki bírt. Látszott, hogy csere ember hiányában a pályán lévő 12 fő nem bírja ki a maradék 9 órát. Az alvás már nem volt probléma. Lelépve a pályáról az elcsigázott játékosok ledobták magukat a szivacsokra, és már aludtak is. Nem tudtunk mit csinálni, játszottunk és reméltünk.

Nem sokkal 3 óra előtt a csarnokban megjelent B. Szilárdék friss csapata, így újabb 3,5 órával sikerült közelebb kerülni a célhoz. Később megjött Csocsó felmentő hat fős gárdája. Először együtt, majd új csapatokra osztódva új lendületet és színvonalat vittek a fáradt, de még kitartó emberekbe, a 21. órától hátralévő időre. Az utolsó gólt – saját állítása szerint – Rice lőtte (miután betalált, a figyelmet elterelte egy korán eldurrant pezsgő). A jegyzőkönyvbe viszont más került...

Az utolsó 10 másodperc fenomenális volt. Azon kevesek között lehettem, akik a pályán élhették át ezeket a pillanatokat. Ekkor már csak 12-en voltunk pályán, és körülbelül huszan a csarnokban. Visszagondoltunk arra, amikor még oly távolinak tűnt a cél: "3 óra, lehetetlen megcsinálni – bármelyik pillanatban el tudnék aludni." Ezek a gondolatok mind köddé foszlottak, ahogy végre meghallottuk a hangfalakból TCs hangját, amint visszaszámol. Érezni azt, hogy MEGVAN, közösen visszaszámolni óriási élmény volt. A hangulatra az tette fel a koronát, hogy amikor TCs 10-nél járt, a labda még a kapunk mögött volt, és 8, azaz nyolc másodperc alatt átkerült az ellenfél területére, majd egy hatalmas lövés eredményeként vágódott az ellenfél hálójába – beállítva ezzel a 103-171-es végeredményt. De ezek a számok ekkor senkit sem érdekeltek. Úsztunk a mámorban, hason csúsztunk a pályán, ordítottunk, hogy "MEGCSINÁLTUK!". Heves gratulációk közepette elfogyott pár pohár pezsgő, ami nagyot tudott ütni a holtfáradt embereken. Rendet raktunk, gyorsan összepakoltunk és hazamentünk, majd utolsó erőnkből lementünk ünnepelni a VÁR-ba.

Ezúton köszönöm azoknak, akik segítettek munkájukkal, ötleteikkel, eszközeikkel a még sosem volt rendezvény lebonyolításában, és azoknak, akik játékosként 6-7-8, sőt több óra focival hozzájárultak azon fegyvertényhez, hogy képesek voltunk 24 órán keresztül folyamatosan hódolni ennek a gyönyörű és népszerű sportnak: a focinak.

Külön rekorddöntés is történt: két játékos, Magyar Balázs és Horváth Gyula (6. em.), extra terhelést vállalva 12-12 órát volt pályán, közösen teljesítve ezzel a 24 órát.


Szikrázó napfény és 28°C-os forróság várta a május elsejei Evezősnapra látogatókat. A hajók már reggel 9-kor vízre kerültek, és délután 4-re mindenki kellemesen elfáradva indult haza. Közben azért egy 4 fős csapat rekord-teljesítményükkel ámulatba ejtette a parton napozókat: a kenuba szállástól számított egy percen belül megmártóztak a Duna hűs habjaiban. A helyszínre érkező vampire.sch.bme.hu sajnos csak turistalátványosság volt, ugyanis a szigorú csónakmester "Sokol" rádióját zavarta, így lőttek az MP3-aknak. A rendező Bitbulls évfolyam hamar megtanult fűrésszel hagymát aprítani, uszadék fával és néhány órai jegyzettel tüzet rakni, fa- és merőkanalat készíteni természetes anyagokból, és kimenteni a vízből azokat, akiket Kópé beborogatott. Az ebéd, amiről utólag kiderült, hogy gulyás, mindenkinek nagyon ízlett.

Aki nem jött ki a Dunapartra, sajnálhatja – de sebaj, jövőre lehet pótolni.

-aPt-


A május 8-9-én lezajlott karok közti VIII. BME Kosárlabda Bajnokság végeredménye:

1. Építőmérnöki Kar

2. Gépészmérnöki Kar

3. Építészmérnöki Kar

(A Villanykar az 5. helyezett lett.)