Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Kultúr reszort

Gépészkari Hallgatói Képviseleti választás eredménye

Ülünk a buszon I.

"Busszal."

Gary Hughes: Once and Future King

A legutóbbi számban újraélesztett sorozat Gary Hughes szólókarrierjének legbecsesebb darabjára szeretné felhívni a Kedves Olvasó figyelmét.

Eltűnt egy dal

"...úgy fejeződött be a NoHAB-ok pályafutása, ahogy elkezdődött: egy gyorsvonattal."

Mi lenne...

Euromérnöki diploma

Erdélyi Tamás

Egyetemi nagyszótár

Mi lenne...

Villanykari nóták

2005 éve – a fizika és a kultúra egysége

A 2005. esztendő több nézőpontból is rendkívüli. Emléket állít a kultúrának, a tudományos ismeretterjesztésnek és a természettudományoknak.
2005: József Attila emlékév

Mindössze harminckét évet élt, megpróbáltatásokban gazdag gyermekkora és alacsony iskolázottsága volt. József Attila (1905-1937) mégis maradandót alkotott, és életművével kiérdemelte, hogy a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartsuk számon. 1905-ben még derűs, boldog családba született, két nővére után harmadik gyermekként. Hároméves korában édesapja, József Áron elhagyta a családot, maradandó hiányérzetet és fájdalmat hagyva maga után három gyermeke és felesége életében. Az ezutáni éveket a létért való küzdelem jellemezte a csonkává vált József családban. Bérlakásról bérlakásra vándoroltak, hogy megtalálják a legolcsóbbat, amelyet még meg is tudnak fizetni. Az édesanya, Pőcze Borbála mosónő, házról házra járt munkáért. Attila két nővére, Jolán és Etel is dolgoztak, és mihelyt Attila is elég naggyá vált, neki is be kellett szállnia a család jövedelmének megszerzésébe. Édesanyjuk ekkor már betegeskedett, több hétig feküdt kórházban tüdőgyulladással, ezalatt gyermekei koldulásból szereztek élelmet és tömegszálláson aludtak. Attila az első világháború éveiben kezdett hevesen érdeklődni az irodalom után, komolyabb könyvekhez jutott, a Nyugatot bújta, amit ismerőseitől kapott kölcsön, és maga is kísérletezni kezdett a rímfaragással. Édesanyja 1919 végén bekövetkezett halála után a három gyermek Jolán férjéhez, dr. Makai Ödön ügyvédhez költözött. Dr. Makai rangján alul, szerelemből házasodott, udvarlása során Jolánt és családját elhalmozta ajándékokkal. A házasság után azonban az ügyvédnek eleget kellett tennie a társadalmi elvárásoknak, így Jolán úrilány, Etus szobalány, Attila pedig távoli rokon szerepét kezdte játszani. Az új családfő szakmát akart taníttatni Attilának, akinek viszont a továbbtanulás volt szándéka. Gyámja hajósinasnak küldte, ahol a fiú gyenge fizikuma miatt állandó gúnyolódások, gonosz tréfák áldozata volt. Jolán könyörgésére férje végül visszahívta őt a hajón teljesített szolgálatból, és miután fogadott fia tiszta jeles polgári vizsgákat tett, már az ügyvéd is a továbbtanulást szorgalmazta. Makóra került a Közművelődési Egyesület diákinternátusába, ahol különbözeti vizsgák letétele után a gimnázium ötödik osztályában folytathatta tanulmányait. Írásait egyre többen ismerték meg, és bár újságban nem közölték le azokat, a makói értelmiség körében sok pátfogóra lelt, itt barátkozott össze Juhász Gyulával, a kor neves költőjével, aki később ígéretet tett József Attila első verses kötetéhez tartozó előszó megírására. A családi háttérben azonban újabb vihar kavarodott, és a gyenge idegzetű Attila öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután nem folytathatta az internátust, érettségijét is magántanulóként kényszerült letenni. Egyetemi tanulmányai alatt egy-egy évet hallgatott Szegeden, Bécsben, Párizsban, majd budapesti egyetemre járt egy ideig. Ekkor ismerte meg Vágó Mártát, aki által bekerült egy polgári radikális, baloldali liberális értelmiségi körbe. Életét ezután zavarosság és útkeresés jellemezte. Ideológiai és politikai csoportokhoz közeledett, majd távolodott el tőlük. Belépett a Bartha Miklós Társaságba, majd távozott belőle, tagja lett a kommunista pártnak, azonban elvi és személyi okokból kikerült onnan. Szerelmi életét ugyancsak csapongás jellemezte, Vágó Mártával egy év után váltak szét, ezután Szántó Judittal élt együtt hat évig, de kapcsolatukat ismétlődő szakítások jellemezték. Pszichikus zavarai jelentkeztek, melyek miatt többször is kezelték. Beleszeretett kezelőorvosába, Gyömrődi Editbe, aki nem viszonozta érzelmeit, és ez még rontott is a költő állapotán. Barátaival 1935-ben megalapította a Szép Szó című folyóiratot fiatal írók számára, azonban idegállapota sokat romlott ezidőben. Rendszeres szanatóriumi kezelés alatt állt, otthon családtagjai ápolták, egészen 1937 decemberéig, amikor egy este Balatonszárszón sétálni indult.

Április 11-én, József Attila születésének napján ünnepeljük a Magyar Költészet Napját.

A 2005-ös évet, születésének századik évfordulójára tekintettel az UNESCO József Attila emlékévnek nyilvánította. Az emlékév keretein belül számos kiállítás, felolvasóest kerül megszervezésre, apropójából irodalmi, és képzőművészeti pályázatokat hirdettek gyermekeknek, és az ifjak korosztályának. A költő volt lakóházában látható állandó kiállítás mellett időszakos kiállítások nyílnak és nyíltak, melyek a költő életét, korát és alkotásait hivatottak bemutatni. Az emlékév-rendezvénysorozat hivatalos megnyitójára január 7-én, Attila napján került sor, végét december 3-ra, József Attila halálának évfordulójára tűzték ki. A megnyitón többek között Földes László (Hobo) is részt vett, aki József Attila költeményeiből összeállított előadóestjeivel színesíti az emlékév eseményeinek sorát.

József Attila életét végigkísérte a folyamatos útkeresés, mintha nem találta volna a helyét a világban. Ez a nagy kérdőjel az életében a költészetén is nyomot hagyott. Zavarba ejtően sok módon szólalt meg, egyszer odaadó szerelmes, máskor a munkásságért felszólaló munkás vagy a lélek mibenlétét boncolgató analitikus hangján. Ami igazán zavarba hozhat minket, hogy mindezek a személyiségek nem különíthetők el egymástól, az egymásnak néha ellentmondó megnyilvánulások együtt, egy egészként alkották József Attila ellentmondásos személyiségét. Édesapja elvesztése egész életében betöltetlen űr maradt. A gyengébbik nemhez fűződő kapcsolatai fájdalmas sebként gyengítették egyébként is gyenge idegzetét. Többször kísérelt meg öngyilkosságot, pszichiátriai kezelések alatt állt, búcsúleveleket írt szeretteinek, mindez arra enged következtetni, hogy szándékosan vetett véget életének. Azonban a legújabb kutatások és egy kriminológiai vizsgálat szerint Balatonszárszónál baleset történt.

József Attila csodálatos verseket alkotott, mégsem tudott megélni belőle. A kor nagy irodalmárai fordításokból biztosították megélhetésüket, azonban ehhez az ő iskolázottsága kevés volt. Küzdött, sokan pártfogolták, mások nem ismerték el. Rajongott, szeretett, szenvedett, és volt, aki elutasította. Analizált és számot vetett. Élt – "és ebbe más is belehalt már".

2005: Kulin György emlékév

A huszadik századi csillagászati ismeretterjesztés, az amatőrcsillagászati mozgalom atyja, a magyar planetárium megálmodója volt dr. Kulin György (1905-1989) csillagász. 1905-ben született a mai Románia területén lévő Nagyszalontán. Későbbi visszaemlékezéseiben így vallott szülőhelyéről: "Nagyszalonta nevezetes város. Ott születtem én és Arany János." 1910-ben még félelemmel tekintett a néphiedelem szerint az emberiség pusztulását hozó Halley-üstökösre, de miután elvégezte a Pázmány bölcsészkarán a matematika-fizika szakot, a svábhegyi Csillagvizsgálóba került, és itt alaposan megismerkedhetett a csillagászattal. 1939-ben doktorált pályaszámításból, miközben kisbolygók és üstökösök figyelésével foglalkozott. Nagyon sok új kisbolygót felfedezett, de csillagászati eredményeit tovább növelte, hogy 1940-ben felfedezte az 1940/A-Kulin nevű üstököst, majd két évvel később egy másik üs-tökösnek is ő lett a felfedezője. Érdeklődése a következő években különböző okok miatt a csillagászati ismeretterjesztés felé fordult. 1941-ben megírta A távcső világa című könyvét, amely hosszú ideig az amatőrcsillagászok leghasznosabban forgatható kiadványa volt. 1946-ban megalapította az első Magyar Csillagászati Egyesületet, a Sánc utcában bemutató csillagvizsgálót létesített – ez a jelenleg is működő Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Ennek hatására országszerte épültek bemutató csillagvizsgálók. 1949-ben politikai okok miatt nem taníthatott Budapesten, így Újpestre került egy középiskolába (Újpest csak 1950-ben lett Budapest része). 1954-ben tért vissza az Urániába. "Mindenkit részesíteni Galilei élményében" vallotta, és tükrök valamint lencsék csiszolásával (is) töltötte az idejét. Megalapította a Csillagászat Baráti Körét, amelybe 1975-ig tizennégyezer tag lépett be. 1989 februárjában még megélte a Magyar Csillagászati Egyesület megalapítását, de áprilisban elhunyt. Annyi kisbolygót fedezett fel, amelyek közül ráadásul az egyik az ő nevét viseli, hogy Ponori Thewrewk Aurél, a magyar csillagászat egy jelentős alakja az egyik előadásán azt mondta: "Kulin kilencszázötben született, de egészen meghalni nem fog soha."

Nem csak az amatőrcsillagászok tekinthetnek rá hálás szívvel, hanem az Enikők is. Neki köszönhető ugyanis, hogy az Enikő név helyett kapott a magyar névnaptárban. S hogy egy másik csoport is büszke lehessen, illő megemlíteni, hogy Kulin vegetáriánus volt, hús nélküli, egészséges életet élt.

2005 az ő emlékéve. Hivatalosan január 31-én kezdődött el egy emléküléssel, amelyet a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezett. De az emlékév még csak most kezdődött el. Az MCSE igyekszik kiadványaiban is emléket állítania a tudósnak: 2005. január 28-án indult a Kulin-honlap; a Meteor januári száma Kulinnal foglalkozott, a 2005-ös csillagászati évkönyvben is jelent meg róla írás, továbbá két kiadványt is megjelentett: Az MCSE 1946-49 közötti története, valamint Az égbolt mindenkié. Ezenkívül Kulin-emlékverseny, bemutatócsillagvizsgáló-találkozó, kisbolygó- és üstököskutatók találkozója, és a helyi csoportok megemlékezései igyekeznek emléket állítani a kutatónak.

"A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akkor maradnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek szellemi örömnek a nagysága!"

Dr. Kulin György (1905-1989)

2005: a fizika nemzetközi éve

1905 eseménydús év volt. Forradalmak, lázadások, háborúk. Svédország különvált Norvégiától, kicsiny hazánkban az év elején feloszlatták az országgyűlést. De mindez a művészeket nem nagyon zavarta: Picasso elkészítette Artisták című művét, Csontváry Kosztka Tivadar: A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában című festményét. Debussy megkomponálja A tengert, Strauss a Salomét. Lénárd Fülöp elnyeri a fizikai Nobel-díjat, Sienkiewicz pedig az irodalmit. S mindeközben egy fizikus ír néhány cikket. Az első írásban Max Planck kvantumhipotézise alapján magyarázatot szolgáltatott a fényelektromos effektusra. Ezért a munkájáért nyerte el 1921-ben a Nobel-díjat. Egy másik cikke Ludwig Boltzmann statisztikus fizikai vizsgálatait kiterjesztve részletes magyarázatát adta a Brown-féle mozgásnak, ezzel közvetett bizonyítékot szolgáltatva az atomok létezésére. S végül a mozgó testek elektrodinamikájának vizsgálatával jutott el a speciális relativitás elméletének kidolgozásáig. Leírja híres egyenletét: E=mc2. Az illető neve: Albert Einstein.

Az ENSZ 2004-es Közgyűlése 2005-öt a fizika nemzetközi évévé nyilvánította, és több mint harminc nemzet vesz részt az egy évig tartó megemlékezésben – nyilvános előadásokkal, kiállításokkal, oktatási programokkal. A fizika éve hivatalosan a párizsi Physics for Tomorrow elnevezésű konferenciával kezdődött 2005. január 13-án. Magyarországon is számos helyen tartanak rendezvényeket a fizika éve alkalmából. Egyetemünkön a január 20-án a Fizika Intézetben egy napos programot szerveztek, amelyen különböző előadásokkal mutatták be a fizika szépségét és sokszínűségét.

"A fizika évében a hazai tudományos köröknek, valamint a tudományos ismeretterjesztés nehéz feladatát vállalóknak még fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy minden eddiginél szélesebb körben ismertessék a fizika új és fontos (valamint régebbi, de a nagyközönség számára ismeretlen) eredményeit, rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy a modern társadalmakban a fizikának és különféle alkalmazásainak létfontosságú szerepe van az életminőség javításában, a társadalom életében felmerülő problémák megoldásában." – írja egyik cikkében Bencze Gyula fizikus.

Bacsi, BaGe


Forrás:

Valachi Anna: József Attila

Dr. Gremsperger László – Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?


Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Közgyűlése 2004. június 1-jén:

– Megfogalmazza, hogy a fizika a természet-megismerés folyamatának alapja.

– Rámutat arra, hogy a fizika és alkalmazásai számos mai műszaki fejlesztés alapját képezik.

– Kinyilvánítja, hogy a fizikai műveltség eszközöket biztosít az emberek számára, a tudományos kutatásokhoz, ami a fejlődés elengedhetetlen feltétele.

– Mint ismeretes a 2005-ös esztendő százéves évfordulója, Albert Einstein nagy hatású tudományos felfedezéseinek, melyek a modern fizika alapját képezik

Ezért:

1. Üdvözli a 2005-ös év Fizika Nemzetközi Évévé nyilvánítását, melyet az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete kezdeményezett.

2. Felkéri az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetét, hogy szervezzen programokat a Fizika Nemzetközi Évének ünneplésére, együttműködve a fizikai társaságokkal, csoportokkal az egész Földön, beleértve a fejlődő országokat is.

3. A 2005-ös esztendőt a Fizika Nemzetközi Évének nyilvánítja.


2005: a futás éve

Lapzártánk után tudtuk meg, hogy a Budapesti Sportiroda 2005-öt a futás évének nyilvánította. "A BSI, mint hazánk legnagyobb futóeseményeinek rendezője, a futás, az egészséges életmód elkötelezett híve az idei esztendőre meghirdette a Futás Évét." – áll a szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményükben.


2005 – a te éved!

Vajon még minek az éve lehet 2005? Várjuk javaslataitokat, tippeiteket e-mailben az impulzus@impulzus.com címre!