"Ne izguljon, Józsi bátyám..."

A kollégiumi körökről szóló sorozatunkban a Bulis reszortból először a Banális Közhelyt mutatjuk be. A főrendezőt, Sulyok Attilát (Tilinko) kértük meg, hogy meséljen egy picit róla.

– Hogyan indult el a Banális?

– Régen néhány srácnak az volt a gondja, hogy nincs itt a Házban egy olyan igazi jó rockbuli, ami igényes is. Ezért 2000-ben elkezdtek gondolkodni, hogy csinálnak ők egyet, amiben koncertek is lesznek, kávéház, meg minden. Ezt meg is tették, csak így magukkal szúrtak ki, mert ők oda soha többé nem mehettek, mivel ők ott rendeztek, s ez azóta így öröklődik.

A Banális Közhely név úgy alakult ki, hogy ha a régi honlapot megnézed, akkor ott vannak a honlapon általunk gyártott banális közhelyek, magyarul közmondásokat ferdítettek el, és az első bulikon ezek ki is voltak függesztve a falra [innen a cikk címe is – a szerk.]. Azóta ezt abbahagytuk.

– Hogy néz ki egy ilyen rendezvény?

– Rendezői szempontból mindig a bulira kell készülni, mert rengeteg munka van vele. Ott kezdődik, hogy plakátolni kell, aztán pakolni a berendezést, odafigyelni egész este a rendre, kiszórni azt, aki nem oda való, ügyelni kell a tisztaságra, egyszóval mindent, hogy normálisan menjen a dolog. S végén van a takarítás, ami legjobb az egészben.

A buli szempontjából az volt a koncepció, hogy legyen élőzene – ezt nagyon fontosnak tartották – a másik meg, hogy olcsók legyenek a jegyek, illetve a büfé is. Emiatt nagyon sokan jönnek külsős koleszokból is, és lányok is. Abban is különbözünk másoktól, hogy mi buli közben is takarítunk, míg máshol csak utána szoktak. Több rendező van, mint bármilyen más hasonló jellegű helyen.

Igazából inkább rock illetve alternatív zenéket játszunk, de próbáltunk nyitni több felé: volt Neo meg Colorstar koncert is, amik nem igazán ebbe a kategóriába tartoznak, mégis nagyon jó bulik voltak. Mai slágerek, valamint régebbi aktuálisabb számok is meg szoktak jelenni, nagyon jó táncolható zene van mindkét szinten. A felső szinten néha karaoke-t is szoktunk szervezni. Egy nagyobb koncerten kb. 700 ember szokott megjelenni, a pozitív rekord a két évvel ezelőtti Kispál koncert volt.

– Milyen posztok vannak?

– Alapból a kapunál kell, hogy legyenek emberek a beengedéshez és a balhés, részeg emberek távoltartásához. Van a gazdaságisunk, aki a pénzügyi dolgokkal foglalkozik, ő árulja a jegyeket, van a "kolbe", aki a kolesz bejáratánál nézi, hogy van e kollégiumi belépőd, illetve ha nincs, akkor be vagy-e írva a vendégkönyvbe, valamint a lengők a jegyet kezelik. Sajnos a kollégium kialakítása miatt a lépcsőházban is kell ülniük embereknek és az alagsorban is, hogy a kollégisták ne tudjanak ott bejönni. Vannak még a szabad posztok, akik a rendre vigyáznak, és ezen felül vannak még kiemelt emberek, akik a koncertszervezéssel foglalkoznak, és a Dj-k.

– Hogyan szoktátok hirdetni magatokat?

– Főleg plakátokon reklámozzuk magunkat, de a honlapon is megtalálható minden információ. Néha kiadunk kérdőíveket is a buli alatt, amin ha megadod az e-mail címed, akkor felkerülsz egy levlistára, és minden buli előtt értesítést kapsz a következő rendezvény részleteiről. Ezen a levlistán már több mint 200 ember rajta van, úgyhogy ez is elég jó hirdetési lehetőség. Ezen kívül a Pesti Estben is benne vagyunk, illetve a bannercsere egy hatékony reklámmegoldás.

– Mik a jövőbeni terveitek?

– A legfőbb gondunk most az új emberek szerzése, mert annyira kevesen vagyunk rendezők, hogy épp ki tudunk nyitni. Szeretnénk a Quimbyt meghívni, és már kaptunk is ígéretet, hogy következő félévben fellépnek nálunk. Még teljesen nyitott, hogy ebben a félévben kik jönnek el, nagyon remélem, hogy a Hiperkarmát meg lehet oldani, Warpigs koncert is biztosan lesz.

– Milyen a körön belül a hangulat?

– A társaság nagyon összeszokott, és jó pár közös programot szoktunk szervezni. Minden félévben tartunk vacsit, ahol baromi jó hangulatban kajálunk, iszunk, dumálunk, utána pedig megyünk bulizni. Valamint szoktunk télen és nyáron is közösen kirándulni egyet, télen valamilyen kulcsosházat bérelünk ki, ahol túrázunk egy nagyot, nyaranta pedig az elmúlt két évben hagyományteremtő jelleggel vízitúrázni ment a rendező gárda, amik után mindenki gazdagabb lett néhány felejthetetlen, és annál több halálközeli élménnyel. :) Ha valaki úgy gondolja, szívesen csatlakozna hozzánk, bátran írjon a banalis@sch.bme.hu-ra, vagy keressen meg akár engem is személyesen.

Barbi