WC-papír maffia egy budapesti kollégiumban

Tudósítónktól Egy magát megnevezni nem kívánó forrásból értesültünk arról, hogy a Műegyetem Irinyi József úti kollégiumában egy sajátos bűnszövetkezet működik: a WC-papír maffia. Munkatársunk utánajárt a bejelentésnek, nyomozása döbbenetes eredményekre vezetett.

Egy átlagos nap volt ez az átlag kollégista számára, olyan, mint minden más hétköznap reggel. I.M.P. (21) álmosan botorkált ki szobájából felkelés után. Délelőtt 11 óra múlt pár perccel. A folyosóra érve a mellékhelyiség ajtaját vette célba. Félúton azonban egy citromsárga plakátra lett figyelmes, még így félálomban is, amelyen ez állt: "nincs elég WC-papír?"

Ilyen és ehhez hasonló – sajnos ennél jóval brutálisabb – jelenetek zajlanak, sőt akár mindennaposnak is mondhatók a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Irinyi János utcai kollégiumában. A bentlakók közül sokan rettegnek, vajon mikor éri őket is utol a szörnyűség. Tudósítónk azonban saját testi épségét sem kockáztatva behatolt az épületbe, és nyakig merült a bűnözés mocsarába. Tudomására jutott, hogy három, a kollégium keretein belül működő csoport áll az ügy hátterében. Értesülései szerint a két egyesülés egyike a magukat csak pki-nek hívó társaság, akik titokban szövetségre léptek a BkG nevű bandával, holott a nyilvánosság előtt mindkettő ádáz ellenségének mondja a másikat. Az ipk által elhelyezett – és fent említett – plakátok csak a megtévesztésre szolgálnak, valójában mindkét csoport érintett a WC-papír hiányában. Az ügyet tetézi még az is, hogy a BkG tagjai, nevezett egészségügyi terméket a kollégium lakói számára teljesen ingyen, hovatovább fényes nappal, a létesítmény előterében osztogatják az éppen arra járóknak. Tudomásunkra jutott az is, hogy a BkG tagjai ezen felül nagy számú tekercset fogyasztanak el saját használatra, időnként készletüket a közelben található bolt++-ból bővítik.

Vajon meddig folytatódhat ez a nyílt színű bűnözés? Meddig kell még tűrniük a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak, hogy nap mint nap a szemük láttára megtörténjen ez, ráadásul úgy, hogy a tevékenységnek ők is áldoztul eshetnek? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg az illetékes egyetemi vezetőséget. Cikksorozatunk következő részében erről olvashatnak.