Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Az egyetlen barát

"Engem senki sem szeret"

Kalmár Péter (Kalmár)

ARTulcsapás

Néhány fontos név a kollégiumból

EHK-tükör

Diplomaterv és szerzői jog

A Villanykar új virágai

Programozásoktatás máshol - avagy hogy lehet még?

Az előző számunkban megjelent "Változások az infós programozásoktatásban" című írásunk elég nagy vihart kavart. Az írással kapcsolatban – ahogyan erre olvasóink felhívták a figyelmet – elkövettünk egy-két hibát.

Járjunk nyitott szemmel, és aminek lehet, örüljünk

Tanárinterjú dr. Palasik Máriával. "Ez még a második világháború előtt volt, de évtizedek múltak el a Műegyetemen anélkül, hogy nő hallgatóként betehette volna ide a lábát."

Rohanás

"Na de hova rohannak ők is? Sietnek meghalni."

Gólyabál 2003 – szubjektív élménybeszámoló

Idén is eljött a nagy nap, amikor az elsősök és a velük leginkább szolidáris felsőbbévesek kiveszik a szekrényükből a legjobb ruhájukat, és megindulnak fel a Várba bálozni...

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar Gólyabálja idén november 14-én, ismét a Schönherz Kollégium budavári volt épületében került megrendezésre. A helyszín már eleve megadja a hangulatát a rendezvénynek, az épület, az élőzene a hallban – a romantikusabb lelkületűek egyenesen úgy érezhetik, hogy egy múlt századi úri bálba kerültek. Aztán amikor meglátják a legalább három éve hagyományosan kihelyezett "a korlátnak támaszkodni életveszélyes" papírokat, ez az érzés hirtelen oszlani akar, de a többség nem hagyja...

Adott tehát az alaphangulat, adottak az elszántan kulturált szórakozást kereső tömegek, ez ugyanaz évek óta. Mégis miért osztják sokan a véleményem, hogy idén jobban sikerült a bál, mint ahogy szokott? Hát, talán először is a rendezők (gy.k.: SSSL) azon zseniális, és idén jól kivitelezett húzása lehet a háttérben, melynek keretében megtalálták azt a két "enyhe lánytöbbséggel küzdő" kart (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai, SE Egészségügyi Főiskolai), akiknek tagjai tudomásom szerint nem csak hogy szép számmal megjelentek a bálon, de valahogy képesek voltak társas viszonyt is kialakítani villanykaros hímekkel. Olyannyira, hogy a VIK-hez képest lényegesen jobb alaphelyzethez szokott építész kollégák is elismerték, itt valami fordulat látszik fennforogni, ilyet eddig villanykaron nem láttak.

Bár idén valahogy nem voltam a szokásos kötekedős hangulatomban, nem szúrt szemet igazán komoly rendezői hiba, valahogy profibbnak tűnt a bál szervezése, mint az eddigi években. A helyszín berendezése is szerencsésebb volt, mint az eddigi években, a teaház és a borozó egymás mellé költöztetése jó ötlet volt, a két helyszínt preferáló csoportok egészségi állapotában hosszabb idő után sem látszott drámai eltérés, ami ugye lehet az igény jele. Egy valamin morcogtam csak, a beléptetés kissé lassú volt, ami igazán az eső miatt volt kellemetlen. Bár ez már csak szőrszálhasogatás.

A rendezvény fényét emelte, hogy idén is megtisztelt minket jelenlétével karunk dékánja, dr. Arató Péter. Bár Dékán Úr szokása szerint nem maradt túl sokáig, azt hiszem, sikerült rövid idő alatt általános megdöbbenést és szimpátiát kiváltania igen rövid, velős megnyitó beszédével. A táncokat a tömeg, illetve lassú reakcióim miatt sajnos nem sikerült megnéznem, de a beszámolók alapján jól sikerültek. Ami számomra is egyértelműen jó poén volt, az a senior tánc, főleg az öltözet miatt. (Az Impulzus főszerkesztőjét meglátván kevés híján lenyeltem a borospoharat, ami a kezemben volt.J)

Volt sztárvendég, a Zanzibar. Hozzájuk sokakat fűznek kellemes emlékek (na igen, akit annak idején megérintett Rita...), úgyhogy hagytam nekik helyet a teremben, ezt a pontot skippeltem, biztos jó lehetett.

Talán említést érdemel még, hogy a rendezvény végül a VIK más intézményekkel való kapcsolatépítésének színtere is lett, hiszen a vendég karokon kívül eljöttek a BME Építészmérnöki Karának, a BMF Neumann Informatikai Karának, a Rendőrtiszti Főiskolának, illetve a Magyar Iparművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának képviselői is.

Mindent összevetve, azt hiszem, remek kis rendezvény tanúi, résztvevői lehettek, akik eljöttek a VIK 2003-as Gólyabáljába. Csak így tovább.

medu