Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Szakmai könyvtár

A 2001-es HK választás eredménye

Az egyetemen szerzett tudás konvertálható

HK news

Jött egy Mozdony.

Mi vár ránk

Szakmai tevékenységek a Szakkollégiumban

Most a szakkollégium egyik fő irányvonalát, a tanulmányi területet mutatjuk be.

Kollégiumi Küldöttgyűlés

"a KKB beszámolóját [...] NEM fogadta el"

Emberek (?)

"...próbálok naiv maradni."

SchNet – a korszerűsítés küszöbén

Az üzenet

Egy kutatócsoport kitalált egy lexikont, amely néhány oldalon tartalmaz mindent, amit odaát tudni kell rólunk, és először rajtunk, embereken tesztelte, hogy mennyire dekódolható a mondanivaló.

[img]
Tehát már megin ezek a finnek [© Mucicmania], csak most nem valami agyament zenész bagázsról lesz szó, hanem egy hagyományos-tradícionális ételről, a leipäjuusto-ról [leipä = kenyér, juusto = sajt]. Ehhez tudni kell azt, hogy azelőtt a finnek is fűszeres és nehéz ételeket ettek... és nem is éltek olyan sokáig, mint más jóléti gádzsó országokban. Csak aztán jött egy egészségügy-miniszter, akinek ez szemet szúrt, és ahelyett, hogy öcsikének passzolgatott volna kitüntetéseket [b0cs], inkább tett azért, hogy rászokjon a nép az egészséges tápra. Na, aminek a receptje most következik, az még régebbről való, úgyhogy fel lehet készülni rá: egy nagyobb adag egy egész napra telíti az embert.

Hátakkor. Hozzávalók 2...4 személyre:

- 6liter 1,5%-os tej (zsírosabb nem jó)

- "valamennyi" vaj

- 1 evőkanál só

- 1 evőkanál cukor

- 1...2 púpozott evőkanál kukoricaliszt

- kb. 1,5 dl ecet (10%-os)

- őrölt fahéj

- tejszínhab

- lakkahillo/hjortronsylt/moltesyltetřy (sarkiszeder-lekvár; a fenti (finn, svéd, norvég) elnevezések valamelyikén lehet kapni, pl. IKEA-ban)

Mivel sajtgyártásról van szó, ezért a főzőeszközök listája sem triviális:

- 1 "ekkora" nagy lábas (amiben elfér a 6 liter tej)

- 1 ilyen kavaróeszköz a tej kavarásához

- 1 pohár

- evőkanál, ilyesmi

- a tepsi megfogására valami szigetelőanyag

- 1 kisebbfajta konyhai szűrő (kb. 10cm átmérőjű)

- 1 nagyobbfajta, ilyen tömegtészta-implementáláshoz használt szűrő és

- egy éppen aláillő fazék

- valami erősebb vászon, konyharuha stb. (de legjobb valami brutál műszálas, kb. 0,3...0,5 mm-es rácsállandójú szövet)

- 1tepsi (a teflonos cucc igen nagy előny)

- szeparáló eszközök a tepsiből való kiemeléshez

Most pedig az algoritmus.

1.Tejet bele az "ekkora" küblibe, mindezt fel a tűzhelyre.

2.Felmelegítjük kb. 45fokra.

3.Kikeverünk a pohárban egy kevés tejjel ilyet, hogy

- 1 evőkanál só,

- 1 evőkanál cukor,

- 1...2 táposabb evőkanál kukoricaliszt.

Mindezt csomómentesedés után bele a sok tejbe. Kavarjuk el, jól.

4.A kb. 45fokos tejbe elkezdjük szép lassan beleadagolni az ecetet. Közben figyeljük, hogy mit lép rá a tej. Először elkezd itt-ott csomósodni, aztán hirtelen elérkezik egy határ, amikor az értelmes stuff egységugrásszerűen elválasztódik a savótól.

5.Fogjuk a nagyobbik szűrőt, belegórjuk az aláillő fazékba, kibéleljük a nagy szakítószilárdságú textillel (ez lehet konyharuha is, anyu úgyis Persillel mos).

6.Kihalásszuk a fehér cafatokat a savóból. Ehhez először a kisebbik szűrővel halászunk egyet a zavarosban, majd valami maximális mennyiség összehalászása után a szűrőt az edény falához ütögetve még visszavezetünk egy csomó savót az őslevesbe. Ezután a kibélelt nagyobbik szűrőbe dobjuk a kisebbik device tartalmát. Mindezt addig ismételgetjük periodikusan, amíg el nem fogy a fehér cucc a savóból. (Az utolsó adagot értelemszerűen valami leöntéses technikával nyerhetjük ki.)

7.Összefogjuk a nagy szakítószilárdságú textilkendő széleit és lilafejű fokozaton kipréseljük belőle a maradék savót.

8.Felfűtünk egy villanysütőt kb. 200-250fokra.

9.Kikenjük vajjal a tepsit, belenyomkodjuk a sajtkezdeményt (legyen kb. masfél centi vastag a réteg), begórjuk a sütőbe. Ott sül kb. 10percig, közben egyre kellemesebb illatokat ad ki magából.

10.Ügyesen megfordíjjuk az entitást a tepsiben.

11.Beküldjük a sütőbe még vagy 5percre. A cucc akkor optimális, ha a tepsivel érintkező felszíne megbarnul, mint valami jól átsütött palacsinta.

12.Kivesszük a sütőből, felszeleteljük tetszőleges méretű szeletekre. (Hüjeadat: akinek nincs kellően megbízható sütője (mer teszemazt a meleget is a buznyák tvnetwork adja), az serpenyős technológiával is próbálkozhat; hagyományosan úgyis ez a májer, csak szabad ég alatt, miközben rénszarvasok ülnek a fa tetejééén.)

13.Rátesszük a lekvárt. Legalább 1...2centi vastagon, hadd szóljon!

14.Rányomunk annyi tejszínhabot, hogy az már egészségtelen.

15.Megszórjuk fahéjjal (kb. egy csipetnyi jusson úgy 25–30cm2-re).

16. Örülünk, eszünk. Apocalypticát hallgatunk, Extreme duudsonit-ot nézünk, opcionálisan fényképeken nézzük, milyen súlyos színek alakulnak ki ott északon, ha befigyel az ősz. Vágyakozunk vissza... Helsinkibe, Trondheimbe, ki-ki egyéni szoc. probléma szerint.

Na. Hát ennyi a recept. Ugye nem is olyan bonyolult? A cucc meg menő, drága, egészségtelen. De atombrutál. És mivel tipikusan több ember kell mind az elkészítéséhez, mind az elfogyasztásához, építi a közösséget, fejleszti a verbális kommunikációt meg minden.

Na, nyugodalmas jó étvágyat.

gxy