Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

"Levlistánk gyöngyszemei" sorozatunk bemutatja...

Moszkva tér

Szemelvény az Exit programmagazinból

Azért megfordult a fejünkben, hogy hogyan fogjuk belegyömöszölni a tantervünket egy és negyed évbe.

Mediterrán órák

Ez az első alkalom, hogy Pécsre megyünk, így megpróbáltuk felidézni a városról szóló ismereteinket. Kispál és a Borz. Női kosárcsapat. Egyetemváros.

Aktuális ZOH!

"Ez jó."

Rohanás

"Na de hova rohannak ők is? Sietnek meghalni."

EHK-Tükör

A Jövő (német) Mérnöke

Második reneszánsz

A Public Private Partnership (PPP) egy együttműködési forma az állam és a magánszektor között, melynek célja, hogy a közfeladatok, közcélú projektek megvalósításában – és nem titkoltan a finanszírozásában – a magántőke az eddiginél nagyobb szerephez jusson.

A harmincadik parancsolat: Csillagtúra

"... legtöbben nem a feladatokra koncentráltak..."

Péksütemény a Sötétben!

Hangosan csapódik mögöttem a fém ajtó, ahogy kiérek. Megint nem vigyáztam, de most már mindegy. Tényleg hideg van, reszketek végig az úton, de nem kell.

Nó UFO

Valahogy úgy indult, hogy nincsenek is UFO-k. Hogy hülyeség. És legyen egy írás, amiben az idegen civilizációkkal történő lehetséges találkozásban reménykedők leforrázása a cél. De aztán minden másképp lett. Ebben a cikkben semmi olyanról nem lesz szó, ami újszerű vagy meglepő lenne. De keressük az utat.

"Dont worry!

Nobody lives forever

Nobody lives forever..."

– Pink Floyd

Ecce homo

Viszatérve még egy pillanatra a leadhez: ezt az esszét az Omega-pont elmélet ihlette. Amikor ezt a teóriát olvastam, hihetetlen nyugalom öntött el. Úgy éreztem, végre itt a Válasz (illetve a kérdés, hiszen a válasz 42, ezt tudjuk), végre valami új, valami "mérnöki", valami, ami túlmutat a mindennapokon, egy érzés, amibe lehet fogódzkodni, ami segít, hogy ne kelljen nap mint nap a munkába, pénzbe, szerelembe menekülni. Amikor azonban enyhén illuminált állapotban először kezdtem el vetíteni a témáról [Közbevetés: ekkor sikerült azt mondanom, hogy G-pont elmélet, a jelenlévő hölgy pedig azt mondta, hogy az jó, azt ismeri. Freud nagy király volt azért.], világossá vált, hogy igazából ez az elmélet is csak hit kérdése (lásd: Impressziók – I.), s mint ilyen, álmegoldás. Előre bocsátom, hogy a téma túlságosan nagy ahhoz, hogy aspektusainak akár csak egy csöppnyi részét is kellőképpen ki tudjuk vesézni, azonban az olvasót intelligensnek tekintve (ritka érték ez a mai sajtóban) a továbbgondolás feladata így legalább nyitva marad. Meg nem történt eseményekről, igencsak kétes elméleteket egymásra építő dolgokról vitatkozni persze elég nehéz, azonban mi másról szólna a filozófia? Amit leírok, igencsak zavaros lesz: mentségemül szolgáljon az, hogy Joyce és hasonló figurák azért még mindenféle díjakat is kaptak – bár igaz, hogy ők direkt csinálták.

Axiómák és egyéb okosságok

Hogyan épül fel egy elmélet? Természetesen először definiálnunk kell a kiinduló axiómák halmazát – bár megjegyzem, filozófiai tekintetben általában az elmélet van kész előbb, és utána teszik alá az axiómákat. Ilyen tekintetben tehát arról van szó, hogy a filozófus valamit szeretne – igaz legyen, amit kigondolt – és utána a nem bizonyítható dolgokra azt mondja, hogy márpedig azok úgy vannak, kurvaélet