Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Adóigazolás

Közösségi igényre adott közösségi válasz

Interjú Soós Istvánnal, az InfoSite egyik szerkesztőjével. "Szerintem az InfoSite egyik nagy problémája ugyanaz, mint a felsőoktatásé általánosságban manapság: a tömegképzés vagy elitképzés dilemmája."

A 2000. május 10-15-én megrendezett kari tanulmányi versenyek eredménye

Impresszum

Kedves Műegyetemi Hallgató!

Zenekarunk több mint 105 éve alakult és azóta folyamatosan működik.

Teleki Réka

Világnapok

Ödön helyett kakaóscsiga

"Van salátabár, sőt meleg étel készítésére is felkészültek."

@-O.K.

Ayreon, Star One

Előrebocsátom, hogy a cikket ketten hoztuk össze Szubi barátommal: ki-ki a magának legkedvesebb témáról írt, valamint a teljesség kedvéért született egy áttekintés a többi lemezről és Arjenről.

Nó UFO

Valahogy úgy indult, hogy nincsenek is UFO-k. Hogy hülyeség. És legyen egy írás, amiben az idegen civilizációkkal történő lehetséges találkozásban reménykedők leforrázása a cél. De aztán minden másképp lett. Ebben a cikkben semmi olyanról nem lesz szó, ami újszerű vagy meglepő lenne. De keressük az utat.

"Dont worry!

Nobody lives forever

Nobody lives forever..."

– Pink Floyd

Ecce homo

Viszatérve még egy pillanatra a leadhez: ezt az esszét az Omega-pont elmélet ihlette. Amikor ezt a teóriát olvastam, hihetetlen nyugalom öntött el. Úgy éreztem, végre itt a Válasz (illetve a kérdés, hiszen a válasz 42, ezt tudjuk), végre valami új, valami "mérnöki", valami, ami túlmutat a mindennapokon, egy érzés, amibe lehet fogódzkodni, ami segít, hogy ne kelljen nap mint nap a munkába, pénzbe, szerelembe menekülni. Amikor azonban enyhén illuminált állapotban először kezdtem el vetíteni a témáról [Közbevetés: ekkor sikerült azt mondanom, hogy G-pont elmélet, a jelenlévő hölgy pedig azt mondta, hogy az jó, azt ismeri. Freud nagy király volt azért.], világossá vált, hogy igazából ez az elmélet is csak hit kérdése (lásd: Impressziók – I.), s mint ilyen, álmegoldás. Előre bocsátom, hogy a téma túlságosan nagy ahhoz, hogy aspektusainak akár csak egy csöppnyi részét is kellőképpen ki tudjuk vesézni, azonban az olvasót intelligensnek tekintve (ritka érték ez a mai sajtóban) a továbbgondolás feladata így legalább nyitva marad. Meg nem történt eseményekről, igencsak kétes elméleteket egymásra építő dolgokról vitatkozni persze elég nehéz, azonban mi másról szólna a filozófia? Amit leírok, igencsak zavaros lesz: mentségemül szolgáljon az, hogy Joyce és hasonló figurák azért még mindenféle díjakat is kaptak – bár igaz, hogy ők direkt csinálták.

Axiómák és egyéb okosságok

Hogyan épül fel egy elmélet? Természetesen először definiálnunk kell a kiinduló axiómák halmazát – bár megjegyzem, filozófiai tekintetben általában az elmélet van kész előbb, és utána teszik alá az axiómákat. Ilyen tekintetben tehát arról van szó, hogy a filozófus valamit szeretne – igaz legyen, amit kigondolt – és utána a nem bizonyítható dolgokra azt mondja, hogy márpedig azok úgy vannak, kurvaélet