Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Utazás másokkal...

Kálmán György (Gyuri), III. Info.

Megtagadva

"Nem létezel! Nem léteztek! Semmi sem létezik! - intett körbe a szobán."

Műegyetem–Siemens együttműködés 2003-ra

Túlélési útmutató

Életkép a Schönherzből

Programozásoktatás máshol – avagy hogy lehet még?

Nem célunk bármiféle következtetést levonni, bármelyik tanmenetet ideálisnak kikiáltani. Ebből a rengeteg adatból egyvalami mindenesetre kiviláglik: azonos problémákra nagyon eltérő megoldásokat lehet adni, azonos célokat teljesen más utakon is el lehet érni.

Eördegh Péter (Loft)

RF felújítás

nagyobb csatornaválaszték és jobb képminőség

Rövid hírek Házunk tájáról

Pusztító olajhártya

Bár az idei Víz világnapjának a víz és a katasztrófa volt a témaköre, inkább a szennyvízzel foglalkoztak a résztvevők. Ugyanakkor az elmúlt években az olajkatasztrófák révén az olajkérdés is jelentős szerepet kapott. Hiába szabályozzák nemzetközi egyezmények és megállapodások ezt a problémát, balesetek rendszeresen előfordulnak – hazánkban is.

Az olajszennyezés a globalizációval jár együtt, ennek természetes következménye, aminek egyáltalán nem örülünk. Tankerhajók úsznak a tengereken, vállalatok olajos vezetékei futnak szerte a földrészeken... Egyre gyakrabban hallunk a különböző híradásokban arról, hogy valahol ismét baleset történt. Katasztrófák esetén elsősorban az emberáldozatokra figyelünk, a környezetben okozott károk általában csak akkor kerülnek előtérbe, ha nincsenek veszélyben emberéletek. Az élővilág folyamatos pusztulása hatalmas és drámai veszteség, amit a média néha-néha felkap, de mégsem foglalkoznak érdemlegesen a témával. Látjuk a pusztuló halakat a híradások vágóképein keresztül, s a megmentésükön fáradozó környezetvédőket, akiknek a munkája még mindig nem elegendő. Az olaj öl.

De mi okozza mindezt?

Az olajszennyezés mögött

A felszíni vizek közül a vízfolyásokat szennyező anyagok egy sajátos csoportját képezik azok az anyagok, amelyek közvetett hatásúak, ugyanis ezek a vízbe kerülve a vízi élet tényezői közül a fizikai elemeket blokkolják vagy zárják ki. Így többek között fizikai úton gátolják a légzést, elzárják a vizeket a fénytől, az alacsonyabb rendű szervezeteken bevonatokat képeznek. Ezen szennyező anyagok közül a legismertebb és leggyakrabban előforduló az olaj és származékai, gyűjtőnéven szénhidrogének.

A vízbe kerülő olaj, ha nem ütközik akadályba, gyorsan szétterül, és vékony filmszerű réteget alkot, majd 1mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed, és fokozatosan hártyává alakul. A szennyezett víz azonban akadályozhatja az olajhártya szétterülését, és akkor a véglegesen kialakuló rétegvastagság 1mm körül marad. A szemmel is érzékelhető vizekbe kerülő olaj legkisebb rétegvastagsága kb. 4×5–10mm, ami 1km2 felületre vetítve alig 40 liter olaj.

Határtalan veszély

Valószínűleg mindenki el tudja képzelni, mekkora veszélyt jelent mindez. Ráadásul, ha olaj kerül a tengerbe, akkor nemcsak egy km2-nyi vízről van szó. A legrosszabb pedig az, amikor még csak nem is tudják, hogyan került a vízbe olaj. Pedig erre is volt már példa! 2001 novemberében Észak-Kalifornia partjainál több mint ezer még szenvedő, vagy már elpusztult madárra bukkantak. A madaraknak csak kis részét sikerült állatorvosoknak megmenteniük, különböző kezelések segítségével. De a szennyezés okát még mindig nem sikerült kideríteni.

Az 1970-es évektől máig kb. tizennyolcszor került olaj a tengerekbe a világ különböző részein, ami több millió hordó szeny-nyezőanyagot jelent. Gondoljunk bele, mennyi elpusztult állatot jelent ennyi olaj!

Hazai helyzet

Az olajszennyezéssel kapcsolatos híradásokat látva sok emberben az a kép alakul ki, hogy ezen veszély csak a messzi országokban jelentős. Tévesen, hiszen hazánkban is beszélhetünk a vízszennyezésről, és az olajszennyezés sincsen olyan messze tőlünk. Sőt... Nézzünk meg néhány eseményt az elmúlt évekből:

2001 áprilisában néhány száz liter fűtőolaj került a Dunába egy tolóhajó-szerelvény balesete során Felső-Ausztriában.

2003 januárjában a nyíregyházi Ér-patakon történt olajszennyezés – egy műszaki meghibásodás miatt folyt ki a fekete folyadék, s csak a gyors védekezés akadályozta meg, hogy az olaj a Tiszába kerüljön.

2003 szeptemberében a Barátság kőolajvezeték kárpátaljai szakaszán bekövetkezett csőtörés révén 110 tonna kőolaj folyt a Latorca ukrán szakaszába.

Az olajban vergődő pingvinek tényleg messze állnak Magyarországtól, és – a konzerveket kivéve – fényképezőgépünkkel nem készíthetünk itthon drámai képeket olajtól tocsogó halakról. Egyelőre.

Zsuzsa (Téköbká), Bacsi (Impulzus)