Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

EHK-tükör

Soros port kezelése Linux alól

Matyi és a haverok

Az előadást Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, Lúdas Matyi anyja vezeti fel; fekete öregnéni-ruhája alapján valószínűleg épp a temetőbe indult, csak előtte berángatták a színházba.

FeCat (Vasmacska Yacht Club)

Bitek a budiban

"13 éve írtuk"

G#ci meteorológusok

"Vagy egy random-generátor csinálja a k_rva időjárásjelentést?"

Cím nélkül

A cikk születése

"Megittam a vodkát, kiírtam magamból egy tizedét annak, ami bennem van..."

Irodalmi kör

MűSajt

Az ösztöndíj változása tavaly óta a Villanykaron

Nagy vihart kavart a szakirányra járó hallgatók körében az új szakiránytáblázat. A tények tükrében vizsgáljuk meg, hogy mennyi ösztöndíjat kaptak a szakirányos és az alapképzésre járó hallgatók az idei és a tavalyi tavaszi félévben. Ez a cikk az ösztöndíjak kérdését gyakorlati, hallgatói szemmel nézi meg. Aki az ösztöndíjosztás pontos elveire, sok statisztikára és a kimutatásokra kiváncsi, az az alábbi írás elolvasása mellett nézze meg a HK weboldalát, a http://vik-hk.bme.hu-t.

Az alapképzésben részt vevők szinte kivétel nélkül "jól jártak", főleg villanyon. Még 2,33-as átlagra is emelkedett az e félévben kapott villanyos ösztöndíj. Legjobban a 4,37-et teljesítők jártak (viszont a legdühösebbek a a 4,36-ot elért tanulók lehetnek). A táblázat tehát támogatja azokat, akik tisztességesen és sokat tanulnak. Azonban még a legalul lévő, kettes tanulmányi eredményt elérők ösztöndíja is nőtt a tavalyihoz képest. Infó alapképzésen a változások nem annyira radikálisak, mint a villamosmérnököknél.

Az idei ösztöndíjtábla "vesztesei" egyértelműen a szakirányosok. Közülük mindenki rosszabbul járt, kivéve a gyengébben teljesítők, akik kisebb átlagra is kapnak ma már ösztöndíjat. Azonban ez a különbség abból adódhat, hogy kötelező jelleggel a csoport 50%-át kell támogatni (e szempontból meg van kötve a HK keze), és ezek szerint idén a szakirányosok lustábbak voltak, mint tavaly (hiába, butul a nép, én látom, már negyedéves vagyok).

Látható, hogy az új tábla leginkább a 4,6-os átlagot elért tanulókat sújtja.

Ebből az következik, hogy szakirányon csak egy módon lehet jó ösztöndíjat kapni: minél több tárgy felvételével. Ez különösen a villamosmérnökökre igaz a táblázat szerint. Egy 30 krediten túl felvett tárgy ötösre való teljesítése az ösztöndíjátlagot nyolc tizeddel növeli meg.

Tegyük fel, hogy Ond és Kond, a két jóbarát együtt tanulnak, együtt írják a ZH-kat, és mind a ketten 4,6-os átlagot érnek el az őáltaluk felvett, nem diszjunkt 30 kreditnyi tárgyból. Azonban az okos Kond tudta, hogy mire készül a HK, és felvette még Dr. Könnyű professzor úr "Nyúlketrecek optimalizálása Matlab segítségével" című tárgyát, amit egy októberben megtartott kiselőadás segítségével ötösre abszolvált. Ebben az esetben Kond havonta 11800Ft-al kap többet Ond barátjánál, ami a hatodik kifizetés végére pont 70800Ft. Ond méltán lehet dühös magára, és csak reménykedni tudunk benne, hogy nem Kondon tölti ki a dühét, aki vígan játszik vadonatúj, extra 3D-és videókártyáján, amit a nyúlketrecek optimalizálásáért kapott.

Komolyra fordítva a szót: aki pedig harminc kreditet megcsinált kitűnőre, az havonta 4100Ft-al kap kevesebbet, mint egy egyébként nagyjából négyötödre teljesítő, azonban 35-37 kreditet felvett tanuló.

Az ösztöndíjrendszer változtatásának az oka az volt, hogy a HK szerint nem volt igazságos az eddigi ösztöndíjeloszlás. A rendelkezésre álló összeg nagy része infó szakirányra ment el, de a villamosmérnök alapképzéseseknek igencsak nehéz dolguk volt, ha sok pénzt szerettek volna kapni a tanulmányi eredményeikre. Ez a mai rendszerben másképpen van: mivel a pénzt "csoportonként" (villany/infó, alapképzés/szakirány) létszámarányosan egyenlően osztják szét, egy tisztességesen tanuló másodéves villamosmérnök is kaphat maximális ösztöndíjat. Viszont a villanyos szakirányra járók lényegesen kevesebb pénzt kapnak, mint tavaly kaphattak volna.

A mai, jó tanulással megszerezhető ösztöndíj húszezer forint feletti összeg havonta. Ez diákhitellel együtt elég arra, hogy egy diák fedezze belőle a havi kiadásait, amennyiben megelégszik a kollégiummal, még akkor is, ha a szülei nem tudják anyagilag támogatni. (Mondjuk, sétarepülés a Duna fölött a "fürdőslányokkal" nem megoldható, de erről majd a végén...)

Pozitívum, hogy ez az összeg ma már elérhető az alapképzésen is, ha valaki bejár előadásra, rendesen készül a ZH-kra, nem csak alkalmanként tanul, és még szerencséje is van. Azonban a jól tanuló szakirányosok (különösen villanyon), komoly összeget "vesztettek", ha nem vettek fel bónusz tárgyakat. A jelenlegi ösztöndíjrendszer fokozottabban támogatja, hogy nyakra-főre vegyünk fel krediteket.

A szakirányosok szemében azonban a világ megfordulni látszik: a mai ösztöndíjrendszer nem az öreg csókákat támogatja, és éppen ezért sokan úgy érzik, hogy meglopták őket. A különböző fórumokon és levelezőlistákon hosszú és indulatos flame-ek futottak. A régi rendszer igazságos volt, ha azt nézzük, hogy egy kevés pénzt kapó elsős később csatlakozhatott a sok pénzt kapó szakirányosok klubjához. A mai rendszer is igazságos, ha arra gondolunk, hogy mindegyik csoportban verseny folyik a több ösztöndíjért. Azonban a váltás nem volt fair azoknak a szakirányosoknak, akik alapképzésen is kevés pénzt kaptak, és most már szakirányon is. Pedig sok esetben felülmúlják a múltbeli teljesítményüket. Azt is sokan felhozták a mai rendszer ellen, hogy túl hirtelen a váltás az átlagokban, vagyis viszonylag nagy intervallumra ugyanannyit fizet az egyetemi kassza.

Valamelyik fórumon elhangzott egy olyan kijelentés is, hogy az új rendszer azért jó, mert nem a tanulásra serkenti a felsőbbéveseket, hanem arra, hogy dolgozzanak: egy hónap alatt, jó részmunkaidős szakmai állás esetén többszörösét megkereshetik az ösztöndíjnak. (És már meg is van a sétarepülés lehetősége a lányokkal.) Felmerül a kérdés azonban: ez a célja az egyetemnek?

csaba@impulzus.com