Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Füstölők, illóolajok

Persze itt nem a dohányzásra szeretném buzdítani a népet.

Csapdában

HKnews

Nemsokára tényleg áttérünk a frankó adatbázis alapú hírrendszerre.

Megrovást kapott felelős kiadónk

Japán, egy első benyomás

A méretek érzékeltetésére néhány adat: a vonalon csúcsidőben 2-3 percenként követik egymást a dugig tömött szerelvények, melyek egyenként is persze hosszabbak a pesti metrónál, a vonalon 29 megálló van, egymástól átlag 10-15 perc tempós sétányira, a nem túl lassú és egyébként halál pontosan közlekedő vonatoknak kb. 50 perc megtenni egy kört.

Te is lehetsz világbajnok!

"...indulj el Te is a válogatóversenyen!"

Lapzárta után

Új néven a Sysdata Kft.

A magyar szakembereknek a digitális telefonközpontok és alközpontok, a mobil rendszerek és alkalmazásaik, a távközlési informatikai rendszerek, az internet és intranet, valamint a közlekedéstechnika területén felgyűlt tapasztalataira és szaktudására elsősorban a nemzetközi piac tart igényt.

10 éves a vírus

Biztonság a kollégiumban

"...hiába tiltott ki a KKB a kollégiumból néhány embert"

The Notworking Society

avagy "Mi leszel, ha nagy leszel?"

Egy volt Impulzus főszerkesztő, okleveles villamosmérnök cikke a mérnökségről. Eredetileg a gólyaszámba terveztük, de végül inkább az Inzultusba került...

Valljuk be őszintén: annak az oka, hogy egyetemre, főiskolára megyünk, többnyire nem valami hihetetlen elhivatottság. Sokkal inkább szükségszerűségről van szó, a "most ez következik" parancsáról, és nem mellékesen a velünk született félelemről – tudniillik kicsik vagyunk még fejest ugrani az életbe. (Erre még rátesznek a szülők is: kinek mondták azt, hogy édes fiam, minek tanulsz, dolgozzál inkább és motorozz a Tisza-parton?) Másfelől annak azért többnyire van oka, hogy miért éppen ide jelentkezik valaki. Itt elsősorban nem olyan indokokra gondolok, hogy "közel lakunk", "tanszékvezető az apám" vagy "olcsóbb lesz a Vár Klub" – inkább valami olyanra, hogy "vaze, imádok forrasztani, erősítőt akarok csinálni", ne adj Isten "villamosmérnök akarok lenni". Kőkeményebbek akár azt is mondhatják: "nem tudok normális 3D-s grafikát csinálni, informatikusnak megyek, és megtanulok DirectX-et programozni!"

Na de várjunk. Tényleg ilyen dolgokkal foglalkozik egy villamosmérnök? Az informatikus az programozó? (Gyorsan leszögezzük: nem. Forrasztani, erősítőt barkácsolni, és jól programozni majdnem biztos, hogy nem az egyetemen tanulsz meg.) Elgondolkoztál már azon, kedves barátom, hogy igazából mivel fogsz majd foglalkozni, ha elvégezted az egyetemet? Tudsz arról, hogy a sok semmitmondó nevű (vagy sokat mondó, de úgyis másról szóló) tárgy milyen tudást is ad majd neked?

Sokan bizony nem azért jövünk az egyetemre, hogy mérnökök legyünk, hanem azért, hogy elvégezzük. Ez persze nem csoda: 12 – vagy több – év iskolába járás (nem, ez még nem tanulás!) után könnyen azt hihetjük, hogy az egyetem célja az egyetem maga. Márpedig ez nem így van. Ti talán nem akartok most ezzel foglalkozni, hiszen örültök, ha egy év múlva nem repültök, mint a győzelmi zászló – mégis, talán jó, ha egy kicsit előre tekintünk!

Tehát még egyszer: mit csinál egy villamosmérnök? Mit csinál egy informatikus?

Először: lehet, hogy láncfűrésszel házal, vagy lángost süt a Balatonnál. Ha az ember elterelődik a pályáról, az nem feltétlen baj: amíg azt csinálod, amihez kedved van, és amiből jól megélsz, szerencsés ember vagy. Van, akire 2 sikeres év után jön rá, hogy ő orvos akar lenni, és itthagyja ezt az egészet. Vagy hivatásos testépítő lesz és a diplomaosztóján eltöri a dékán ujjait. Esetleg megnyeri az összes programozói versenyt, aztán lemond az ösztöndíjáról és elhelyezkedik kereskedelmi igazgatóként a Henkelnél. A munkakör nem számít: lángossütőként is lehet mérnökként gondolkozni. Furcsán hangzik, de igaz: egy BME-s diplomával lehetsz bármi, és meglesz az a pluszod, hogy TE legalább értesz valamihez, NEKED lesz annyi agyad, hogy átláss egy új technológiát, felelősséggel dönts, és az intelligenciát ne azzal mérd, hogy hány költő születési dátumát tudod fejből felsorolni – ellentétben másokkal. (Szakmai! Soviniz! Bizony-bizony... "Petőfi Sándor, 1823". Ezt a hentes is tudhatja. "Stringdt=poetpool.getBirthdate("PetőfiSándor");" – ezt csak te.) Az egyetem arról szól, hogy felnősz: a középiskola, ahonnan jössz, a gondolatok, amiket most forgatsz... elvésznek, megváltoznak öt év alatt. Te magad is megváltozol, sőt, leginkább te fogsz változni.

Másodszor: a villamosmérnök és informatikus mérnök munkája elvileg annyira sokmindent takarhat, hogy gyakorlatilag nem lehet néhány mondatban összefoglalni még a lehetőségeket sem. Vannak azonban bizonyos "triviális" munkakörök. Annak érdekében, hogy pontosabb képet fessünk a valóságról, az életből kell mintát vennünk. Ezért megkérdeztünk néhány, egy-két éve végzett BME-st, hogy hogyan is vélekednek az egyetemről, illetve jelenlegi munkájukról – így "utólag". A minta nem reprezentatív, hiszen mindössze néhány kollégától kaptunk választ, ráadásul mindössze egy-két évfolyamtól – nem szabad tehát messzemenő következtetéseket levonnunk a válaszokból ("pl. nyer a Fidesz!"). Nem kérdeztük az öregeket, nem kérdeztük, akinek nincs e-mail címe (nem mintha lennének ilyenek), nem kérdeztünk olyanokat, akik abbahagyták, olyanokat, akik már külföldön vannak. Viszont kérdeztünk infósokat, villanyosokat, lányokat és fiúkat is, időben és csúszva végzőket. Lássuk az eredményt!

Három válaszcsoportunk van: szöveges, igen/nem és százalékos. A kitöltés értelemszerű, a százalékos táblában az átlag mellett a határértékeket is feltüntettük, a szöveges válaszokat összevontuk és elemeztük, hogy ne nyúljon ezer oldalra ez az amúgy is hosszú cikk.

Mi a mostani munkaköröd? Ez mit jelent, mit csinálsz?

Fejlesztőmérnök – áramkörtervezés, dokumentáció, oktatás, support

Fejlesztőmérnök – hardvertervezés, programozás, ami jön

Fejlesztőmérnök – orvosi műszer szoftverkarbantartás, projektek menedzselése, ülök a TV előtt

Fejlesztőmérnök – szívok

Ügyvezető, szoftvertervező – ügyvezetek, szoftvert tervezek és fejlesztek, idegeskedek, túl sokat adózok

Doktorandusz – kódolok, szimulálok, cikket írok, konzultálok, órákat tartok...

Kreatív fejlesztő király – grafikai, design, adatbázis, HTML, web-programozás, sírógörcs az ügyféltől

Projektmenedzser – b@szogatok másokat, hogy dolgozzanak

Na gyorsan egy közbevetés: 8-ból 4 fejlesztőmérnök. Ez a munkakör majdhogynem szinonimája annak, hogy "mérnök" – nem mindig fejlesztésről szól, és nem mindig hagyományos értelemben. Persze az álláshirdetéseken nem ezt írják ki, hogy "szemléletmódban jártas embereket keresünk", de tulajdonképpen csak azért nem, mert ez égő lenne. Inkább frissen végzett, ambiciózus szakembert keresnek, fiatalt, jó hangulatú, dinamikus csapatba. (Vagy ahogy mi mondjuk: majmot. :))

Van-e tárgy, amiből most simán megbuknál? Van-e tárgy, ami most sima 5-ös lenne?

A többség mostani munkájához közel álló szakmai tárgyakból (pl. programozás, elektronika 2, 3dsmax stb.) vagy "kamu tárgyakból" kapna jó jegyet, és még egy párból egy-két nap tanulás után. Ezek mellett minden másból (pl. Elektronika, Valószínűségszámítás, Hálózatok és rendszerek, Elektromágneses terek stb.) a többség megbukna. Olyan is akadt, aki most azt mondja, mindenből kivágnák, és olyan is, aki bármelyik tárgyra egy nap alatt fel tudna készülni.

Melyik az a tárgy, amit mostani munkádban a legjobban tudsz használni?

A lista elég nagy, de a többség csak egy-két tárgyat ítélt hasznosnak jelenlegi munkájához. Ezekből: Digitális technika, Gépközeli programozás, Elektronika, Hálózatok és rendszerek, Elektronikus tápegységek, Programozás, Programozás technológiája, Communication skills, C++ labor, Multimédia hálózatok, Diszkrét matematika, Szoftvertervezés, Nagysebességű hálózati technikák, Informatika I., 3dsmax, Képtechnika, Mit tudtak a régiek? (ez kekeckedik itt...).

Mi az, amit nem tanítottak meg neked az egyetemen?

Ezt jobb felsorolni teljesen: