Kollégium és diákotthon

Az ország egyik legjobb kollégiuma

Igen, ezt tartjuk magunkról, és nem nagyképűségből mondjuk ezt. Hogy miért? Az okok egy része nosztalgikus: a hagyományokra való hivatkozás. 40 év hagyományai, eseményei és emberei, mondhatjuk nyugodtan: példaképei szolgálhatnak hivatkozási alapul. Mondhatja erre bárki, hogy a múlt szép dolog, de őt a nosztalgiánál jobban érdeklik a mai tények. Az érvek sokkal inkább kézzel fogható része az, hogy ma végigjárva az épület folyosóin minden kis zugban arra látunk tanúbizonyságot, hogy a kollégium lakói lehetőséget teremtettek, teremtenek az ötleteik megvalósítására. (A dolgok egy másik része – természetesen – idő, hely, érdeklődés, esetleg vállalkozó szellem hiányában abbamaradt.)

A kollégiumban töltött évek felkészítik a végzett hallgatókat arra, hogy diplomával a zsebükben úgy lépjenek ki a falai közül, hogy felkészültek a rájuk váró feladatok magas szintű megoldására.

Ha arra a kérdésre akarunk válaszolni tehát, hogy mi teszi a Schönherz Kollégiumot az ország egyik legjobb kollégiumává, akkor azt a következő sarkalatos pontokra bonthatjuk: a hangulat, a hagyományos rendezvények, az emberek, a sajátos önkormányzat, a körök által nyújtott szakmai, szabadidős és kulturális lehetőségek.

A Kollégiumi Önkormányzat

Az önkormányzat léte az egyetlen biztosíték arra, hogy egy kollégium ne váljon diákotthonná, az ott lakóknak tényleges beleszólásuk legyen saját életkörülményeik alakításába.

A Kollégiumi Önkormányzat legfelső fóruma a KüldöttGyűlés (KGy), melyet minden félévben össze kell hívni. A KGy-re minden alapközösség – évfolyamok és körök – súlyának megfelelő számú küldöttet delegálhat. Itt születnek a kollégiumi életet alapvetően meghatározó döntések: alapszabályzatok, az önkormányzat testületeinek megválasztása (Kollégiumi Bizottság, Kollégiumi Fegyelmi és Etikai Bizottság, Jelölő Bizottság, KGy elnökség), itt számolnak be a választott testületek a végzett – éves – munkájukról. Itt jutalmazzák meg azokat, akik különösen sokat tettek a kollégiumért. A KGy munkája nem operatív, de olykor mégis heves viták alakulnak ki egyes kérdésekben.

A választott testületek közül a legjelentősebb a Kollégiumi Bizottság (KB). A testület megbizatása egy évre szól, és két tavaszi KGy között – pár alapvető kivételtől eltekintve – annak minden jogkörét és feladatát gyakorolja. A KB tagjait a kollégium lakói titkos szavazással választják. A KB vezetője az elnök. A külvilág felé ő az önkormányzat felelős vezetője, bár az önkormányzat és a KB döntések mind testületi döntések. Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni, hogy a KB-választáson nem csak a KB tagjaira, hanem az önkormányzat létére is szavazunk. A szavazás akkor érvényes, ha a kollégisták több mint fele adott le érvényes szavazatot, tehát az emberek több mint fele akarja, hogy legyen önkormányzat. A KB rendelkezik a KGy jogainak többségével, illetve egyes jogait maga is továbbruházhatja. A KB tagjai az elnök, a Reszortos, a Kancellár, a Gazdaságis és a Régiók és Eseti Bizottságok Felelőse.

Kancellária: Az operatív feladatok elvégzésére létrehozott állandó testület. Itt van a Kollégiumi Felvételi Bizottság, amely a felvételit bonyolítja le, végzi a házmesteri feladatokat, elkészíti a belépőket stb. Itt található a SchŐrség , továbbá ide tartozik a PR Csoport is, amely operatív feladatokat lát el: jegyzőkönyvek készítése; Tisztelt Ház szerkesztése, kiadása; Nőnap, Mikulás lebonyolítása; a plakátolási szabályzat betartatása.

Reszortvezetők Tanácsa: Az egyes reszortok itt osztják szét a KB-től kapott pénzt egymás között, itt döntenek a belépők és közösségi pontok elfogadásáról, itt oldják meg a reszortok, körök között felmerülő ellentéteket, foglalkoznak minden operatív, körökkel kapcsolatos feladat megoldásával.

A reszortok

Szintközösségi reszort: Ez a reszort a szintközösségek alapvető képviseleti fóruma. (Régebben voltak az évfolyamok, melyek szakok szerint lettek meghatározva, ebből lettek a csapatok majd a szintközösségek.) Minden szintközösséget egy ember képvisel szavazati joggal.

Szakmai reszort: Tagjait a szakmai jellegű körök delegálják. Szerepe nem más, mint a kollégium ezen köreinek (Stúdió – videó és hangadások; Hangstúdió – CD- és lemezfelvételek, hangosítási feladatok; KSzK – Unix, Novell és VAX szerverek, hálózat; RD – mechanikai és elektronikai műhely; RF – a kollégiumi TV-hálózat fenntartása; Rádióklub, Szakmai könyvtár, Szakkollégium) koordinálása.

Kultúr reszort: Az ún. kultúrkörök által delegált tagok és egyéb érdeklődők alkotják.

Rendezvény reszort: A kollégiumban lévő rendezvényeket összefogó reszort.

Sport reszort: Hozzájuk tartozik a kollégium (és a Kar) amatőr és versenysportja. Ők szervezik a Csúcstartókat és egyéb bajnokságokat.

Összegezve tehát úgy néz ki a rendszer, hogy a KGy egyfajta parlament, a KB egyfajta kormány, a Reszortvezetők Tanácsa és a Kancellária egyfajta minisztériumok.

A Kollégiumi Önkormányzatot alkotó küldöttek régiókba tömörülnek. A régiókban lévő képviselők beszélgetnek a Házról, a problémákról, a tervekről – s ezen beszélgetések levezénylői a Régióvezetők. A Régióvezetők havonta tanácskozásokat tartanak, ezeket a REF-es KB tag fogja össze.

Amint látod, a kollégiumi önkormányzat tevékenysége igencsak szerteágazó, mintegy 30 különböző öntevékeny diákkör működik a Házban az önkormányzat támogatásával. Ezek a csoportok éltetik a Házat, adják meg a kollégista élet mindennapi lüktetését. A diákok maguknak teremtik meg szakmai fejlődésük, a hobbijuk és a szórakozásuk lehetőségét.

Ez az 1000 fős kollégium olyan, mint egy kis falu. Itt szinte mindenki ismeri a másikat. A nevelőtanárok, seniorok és az öreg diákok mutatják majd be a gólyáknak a kollégium színes világát évről-évre. Célunk a kollégiumi hagyományok megőrzése, és a diákok segítése egyetemi polgárrá válásukhoz.

Bacsi