Há-há! Én már átmentem!

Kedves kis gólyák! Most már örültök, hogy fel lettetek véve, mi? Hehehe... na majd... Biztos kíváncsiak vagytok már, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből majd úgy kivágnak, mint macskát sz**ni. (Mármint titeket, nem engem. Melyik hülye értette félre már megint?!) Lássátok, íme, én még emlékszem rájuk... Zárójelben a kreditszám, mellette a követelmény [aláírás (a), félévközi jegy (f) vagy vizsga (v)]. Figyelem! Szókimondó szövegek!

I. félév

Villany

Matematika (7,v): Ez a tantárgy erősen szívatós, főleg azért, mert izomból belejátszik az előtanulmányi rendbe (ha keresztre vágnak, akkor jól elcsúszol mindennel). Az oktatótól erősen függ a nehézségi szint. A számonkérési rendszer is erősen változó, érdeklődjetek a felsőbbévesektől ez ügyben.

A tananyag: középiskolai anyag egy hónapban, számelmélet, vektorok, sorozatok, differenciálszámítás, integrálás (ezerrel), analízis stb. Mellesleg elviselhető.

Fizika (5,v): Kevésbé előadófüggő, nem is annyira szívatós.

Tananyag: Kibővített középiskolai anyag, integrálás keresztül-kasul (következő féléves matek...), kinetikus gázelmélet (öcsém, ez... háát!), dinamika, kinematika, relativitáselmélet (összenyomjuk a baktert, meg ilyenek), idődilatáció, hosszkontrakció, merev test. Ha valaki fakultációs volt, annak nem lesz sok új, de ha elbízod magad, és nem jársz be, kicsit meglepődhetsz. Minden tanárnál más a számonkérés, keresd meg a számodra ideálisat!

Programtervezés (5,f): Pascal. Ahány előadó, annyi tematika.

6 év programozás után itt tudtam meg, hogy sívó hülye vagyok... ZH és házi feladat van belőle. Érdemes beszerezni egy jó jegyet. Ha nem tudsz programozni, majd a nagyházi, meg a help megtanít. Ez a rész lesz nehéz, de ha mással csináltatod, ZH-n elhasalhatsz. Ha meg profi vagy (tényleg profi), akkor meg kérsz egy brutális nagyházit, ami fejleszt, és van egy ingyen ötös az indexben.

Digitális technika (6,v): Szakközepeseknek viszonylag jól fekszik, bár nehezebb. Gimnazistáknak kicsit jobban megfekheti a gyomrát.

Tananyag: Boole-algebra, sorrendi és kombinációs hálózatok analízise és szintézise stb. Le lehet alázni.

Anyagtudomány (5,v): Nem egy vészes dolog, bár annak tűnhet. Van belőle labor, arra érdemes bejárni és jó kis jegyzőkönyveket generálni, mert az jól jöhet vizsgán. Szintúgy a nagyházi feladat: ha jó, plusz pont jár érte.

Címszavakban: csúszósík, szilárdoldatok, röntgendiffrakció, zónás tisztítás, tartós folyás, végtelen féltér, Poisson-szám, diszlokációk, fémszappan, üvegfém, szupravezetők, doménfalak stb. Tök állat, nem? Akkora levezetések vannak... [Azóta jártam Terekre: öcsém, az Anyagtudomány levezetései semmik!]

Info

Analízis I. (8,v): Alapvető alapozó alaptantárgy – heti hat óra nyolc kreditért. Megtanultok limeszt számolni, deriválni, integrálni, függvényeket analizálni, ezek később fontosak lesznek. Ez az a tárgy, amit úgy lehet megtanulni, hogy tonnaszámra kell példákat megoldani – ez egy jó jegyhez bőven elég, az ötöshöz az elméletet is tudni kell. A gyakvezérekről kérdezd meg a felsőbbéveseket. Mivel az előadók jók, szerintem ez az egyik legérthetőbb tantárgy. Érdemes gyúrni rá, mert nagyban befolyásolja az átlagodat. Aki tanult már deriválni, integrálni, azért ne bízza el magát...

Emelt szintű analízis (C-kurzus): Igazából az előadásokon semmi plusz nincs, mert ennyi idő alatt nem lehet többet tanítani. A gyakorlatokon nem pepecselnek az egyszerű példákkal, inkább mutatnak sok jó, érdekes dolgot. Ezzel csak az a baj, hogy a pepecselést kérik számon vizsgán, ZH-n, és aki nem gyakorolja ezeket, annak nem is sikerül jól a számonkérés általában. A C kurzus mellett komoly otthoni munka szükséges.

Összességében nem éri meg a szívást az emelt analízis. Az első félévben még lehet is bírni, mert sokan hozzák magukkal az anyag felét középiskolából (a matek fakt nagy részben ez), de a második félév anyaga szinte teljesen új, akkor már végképp nem éri meg.

Calculus I. (8,v): Analízis angolul, nem kell tőle megijedni, néhány óra után már teljesen érthető, csak épp az angol felfogás picit másmilyen a témáról.

Bevezetés a számításelméletbe I. (5,v): Gyönyörű neve van, nem? Régebben gusztustalanabb volt: Diszkrét matematika, bár ezt már csak az egyetemi őskövületek ismerik így... Lineáris algebra, vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, halmazelmélet és némi bevezetés a gráfelméletbe... Viszont muszáj ezt megérteni, mert a következő félévekben sok mindenki fog hivatkozni az itt megtanultakra. Fontos, hogy megtaláljátok a legjobb gyakorlatvezetőt, sok minden múlik rajta. Feltétlenül csörtess be felsőbbévesekhez és érdeklődj! Szórótárgy. Vizsga: szóbeli van. Atételt húsz oldalú "kockával" dobod, de igazából ők mondják meg, melyik tételre kíváncsiak. Ha nincs szerencséd, a szemedbe néznek és már mondják is annak a tételnek a címét, amelyikről halvány gőzöd sincs.

Programozás alapjai I. (3,v): Szabványos Pascalt oktatnak, úgyhogy aki tud programozni Turbo Pascalban, az felejtse el, hogy tud, mert nem tud. Majd rájön. Vizsgához lehet használni egy oldalnyi gépelt puskát és a könyvet, ezért érdemes otthon megírni a példaprogramokat, mert nagyon kevés az a kilencven perc hat programra. Ehhez a tárgyhoz tartozik egy gyakorlat is Számítógép laboratórium (2, f) néven, ahol bőven lesz időtök Neptunozni és levelezni a HSZK-ban, csak hát a jegy... A félév teljesítéséhez el kell készíteni a nagyházit, egy komplett programot, ami ha működik, akkor kettes, ha pedig nem OEM változatot adtál be, hanem díszdobozosat, akkor van esélyed az ötösre.

Digitális technika I. (5,v): Nagyjából ugyanazt lehet elmondani, amit a villanyosoknál, de infón kicsit könnyebb. Van pár házi feladat, amit be kell adni. Ezek nem túl nehezek, érdemes őket megcsinálni, mert eközben lehet legjobban megtanulni az anyagot és utána a vizsga már gyerekjáték. A tanszék honlapján lévő vizsgasorok tartalmazzák a típuspéldákat, amik alapján fel lehet készülni.

Fizika I. (5,v): Imádni fogjátok. Nyert ügye van annak, aki már tud deriválni, integrálni. Az első előadás után rájöttök, miért. Csak gyakorlással lehet megúszni, érdemes a Problémamegoldóra is bejárni. Ha az év elején kiadott ajánlott feladatokat megoldod, akkor már van némi halvány reményed. Másik eset: fizikazseni vagy. Azért ha némileg tudsz példamegoldani, ismered a képleteket, és fejből vágod az elméletet, menni fog. A téma: mechanika, relativitáselmélet, hőtan.

Physics I. (5,v): Fizika angolul. Akinek van középfokúja, az lazán megérti és az előadó is viszonylag jól beszél angolul. Nincs ZH, de van helyette házi feladat, ami bizony elég szívatós (hárman csináltuk egy egész hétvégén át éjjel-nappal, aztán örültünk, hogy éppen elfogadták). Beadási határidő előtti éjszaka az alvással töltött órák száma 0. Az előadó, Bokor Nándor igazán rendes [naná, ex-impulzusos].

Közös

Közgáz I. (2,v): Szakirányválasztáshoz (és persze diplomához) kötelező szívás, jobb hamarabb túlesni rajta, ez persze nem mindenkinek sikerül. Kétórás előadás hetente, általában nem látogatandó. Ha eddig nem tudtál puskázni, most megtanulsz. Vizsga: elméleti totó és néhány alapfeladat; ha peched van, akkor nem a megoldókulcsot osztják ki vizsgasornak.

Közismereti tárgyak (2,f/v): Első két félévben a közgázokat érdemes letudni, hiszen ekkor ezek még az órarendhez igazodnak. Később is kell közismeretit hallgatni, de akkor sok közül választhatsz. Egyet-kettőt érdemes felvenni, vannak köztük nagyon jók is (és persze kevésbé jók), kredit ingyen vagy sok munkával. Heti két órában beszélnek valamiről, ha szerencséd van, még érdekel is a téma és akkor magadtól is elmész. Amúgy van tudománytörténet, filozófia, arab világ, szaknyelv. Új dolgokat tanulsz, ami egyszer még talán hasznos lehet. Meg kell kérdezni felsőbbéveseket, mert van érdekes, unalmas, hasznos, nehéz, rossz, nevetséges stb.

Testnevelés (0,a): Van. És négy félév kötelező. Sokféle sport közül lehet választani, és a követelmények is változatosak. Elég szigorúan kezelik az óralátogatás kérdését, három-négy hiányzásnál több nem lehet egy félévben (ugye max. 30%). Érdemes minél előbb megcsinálni mind a 4 félévet, mert kell az államvizsgához, és az ember úgyis csak egyre lustább lesz.

Nyelv (0,f): Kell egy középfokú a diplomához, egy alapfokú pedig a szakirányválasztáshoz. Ha egyszer már felvetted, legközelebb csak eggyel nehezebbet vehetsz fel. Abszolút tanárfüggő, van szintfelmérő, itt dől el, kihez kerülsz. Ha van nyelvvizsgád, középfokú fölé már csak kredites, közismereti tárgy formájában képeznek (pl. műszaki nyelv, kommunikációs készségfejlesztés).

II. félév, kicsit rövidebben

Villany

Matematika II. (7,v): Az elsőnél szívatósabb. Mátrix-algebra, vektorterek, belső szorzás, n-dimenziós terek, determinánsok, többes integrál, sorok, függvénysorok (boáá...), improprius integrál, többváltozós, vektor-skalár, vektor-vektor függvények, koordináta-rendszerek. Sok közös pontja van az infós Anal I-II – BSZ I-gyel, ezért érdemes elbeszélgetni egy infóssal, ha gondban vagy...

Fizika II. (5,v): Elektromágneses terek, hullámtan. Vigyázzunk az Atomfizika Tanszékkel, robban!

Digitális technika II. (8,v): A Digit I.-nél kicsit gyakorlatiasabb, érdekesebb. Az első igazán szakmai tantárgy.

Tananyag: mikroprocesszoros rendszerek felépítése és kiszolgáló áramkörei.

Hálózatok és rendszerek (5,v): HáRe, vagyis villanytan. Erről eleget fogtok hallani. Elöljáróban annyit, hogy én a hármasommal főstrébernek és rohadt mázlistának számítok.

Programtervezés II. (2,f): C. Hasonló a Prog I.-hez, kinek nehezebb, kinek könnyebb. Sajna kevés kredit.

Info

Analízis II. (8,v): Az első féléves anyag folytatása, nehezebb, mint az előző.

Étlap: függvénysorok, Taylor-sorok, Fourier-sorok, komplex függvénytan, differenciál-egyenletek, többes integrálok, többváltozós függvények analízise, mind fontos témák. Év végén lehet előszigorlatozni. Nem érdemes mindenkinek (Kónya tanárnő 30-40 embernél látott erre reális esélyt). A szigorlat beleszámít a szakirányátlagba és a diplomába, kell rá tanulni. Sokat.

Bevezetés a számításelméletbe II. (5,v): Egyre izgibb. Búvárkodhattok a gráfelméletben, algoritmusok futásidejében, hálókban, testekben, komplex agybajban.

Programozás alapjai II. (2, f): C-t és Unixot/Linuxot okítanak. A szabvány Pascal után nem nehéz felfogni, csak munkás, Unix alatt pedig egyszerű scripteket kell írni. A ZH-n már három külön lap használható.

Digitális technika II. (5,v): Itt már komolyabb MSI, LSI áramkörökkel, processzorokkal ismerkedtek meg, illesztéseket terveztek. Érdekes az anyag.

Fizika II. (5,v): Na, ezen a féléven már jobban el lehet csúszni. Elektromosságtan, atomfizika, kvantumfizika. Csak azért találták fel a tudósok, hogy most infósokat szívassanak vele. Úgyhogy gatya fel! A Fizika I-ben található esetleges megoldási és túlélési módokkal megcsinálható. Esetleg.

Közös dolgok: Mint első félévben.

Általános tanácsok

Tárgyválasztás

Ez főleg az első félévben elég kötött, gyakorlatilag csak előadó ill. gyakvezér-választás van, de igazából az se nagyon. Ne legyetek halak, alakítsatok ki kedvező órarendet, és járjatok a nektek megfelelő tanárhoz! A választáson tárgyanként +/-1 jegy múlhat!

Kérdezzétek meg a seniorjaitokat, hogy kihez kell mennetek; úgysem lesz túl sok átjelentkező az első félévben. Ezen akár egyetemista létetek múlhat! És ne vegyetek fel nyakra-főre tárgyakat (lásd: Egyetemi nagyszótár, tárgyfelvétel). Szabad kapacitások függvényében átjelentkezés nélkül lehet más gyakvezérhez is járni, ennek azonban hátránya is van. Az első félévben a dékánis nénik automatikusan felveszik a tárgyakat, tankörbeosztás alapján.

Tanulás

Minden nap kellene tanulni, de ezt még én sem hiszem el... A jó persze az lenne, ha napról-napra készülnétek, és mondjuk hétvégén átvennétek a heti anyagot. De ilyet egyetemista nem csinál, elvégre minden reggeli vizsga előtt van egy éjszaka... Ha tudtok lelkiismeretesen jegyzetet másolni, meg abból tanulni, akkor konzekvensen ne járjatok a rossz előadásokra; inkább tanuljatok helyette otthon. Vagy aludjatok. Az jobb. Gyakorlatra bejárni viszont célszerű.

(Ezen cikk "szakkifejezéseinek"
magyarázatát ebben a számban megtalálhatjátok.)