Világlátás, jó közösség, szakmai programok

Levelezőlistákon néha felröppen egy-egy levél: szeretnél külföldre menni néhány napra egy diákcsere-program keretében? Mindezek mögött a Magyar Villamosmérnök-hallgatók Egyesülete, valamint az EESTEC budapesti szervezete áll. Mint Csernus Attilával (Cseróval), a MAVE elnökével, és Gaál Andrással (Gallóval), a MAVE alelnökével zajlott beszélgetésből kiderül, ez a két szervezet nem is áll olyan távol egymástól.

Kezdjük a legelején. Mikor kezdődött a történetetek?

Cseró: Maga az egyesület 1986-ban alakult, viszont bíróságon bejegyzett szervezetként 1991-től létezik. Ekkor már mint az EESTEC budapesti tagszervezete működött, tagjai informatikus és villamosmérnök-hallgatók. 1993-97 között volt egy kis szünet, amikor taghiány miatt nem igazán működött. De jött egy új generáció, amely felvirágoztatta. Jelenleg összesen ötvenen lehetünk, mindenki BME-s (vagy egykor az volt), s az aktív taglétszám húsz-harmincra tehető.

Galló: Van egy nemzetközi rész is, ugyanis az EESTEC-nek (Electrical Engineering Students European Association – az Európai Villamosmérnök-hallgatók Egyesülete) vagyunk mi a magyar helyi csoportja. Ezt a szervezetet 1986-ban alapították Delftben, és jelenleg 19 európai országban működik.

Cseró: Az egész lényege, hogy európai országokban – a Műegyetemhez hasonló helyeken – helyi bizottságok léteznek, amelyek egymás között különböző egyhetes diákcseréket bonyolítanak le. Három típusú találkozóról beszélhetünk. Az egyik az Exchange-nek nevezett diákcsere. Ez inkább kulturális jellegű program, bemutatják a helyi egyetemet, a várost, az adott nevezetességeket. A másik a Workshop-nak nevezett szakmai hét, amely keretében egy-két cég és szakmai szponzor tart előadásokat bizonyos témában a résztvevők számára. A harmadik pedig az évente megrendezésre kerülő kongresszus, amelyen az összes helyi szervezet képviselteti magát Európából.

Galló: Talán érdemes helyrerakni azt, hogy MAVE és LC Budapest. Két különböző szervezetről van szó, de az emberek általában egy az egyben átfedésben vannak a két egyesület között. Például az EESTEC keretében szoktuk reklámozni a különböző külföldi utazásokat. Ezekre általában két-három helyet szoktunk kapni, amelyeket a saját tagjaink mellett az egyetemisták számára is meghirdetünk.

Hogyan kerültetek kapcsolatba a szervezettel?

Három évvel ezelőtt az analízis gyakvezérünk, Tóth László a MAVE akkori elnöke volt, és ő szervezett be minket. Mi képviseljük a fiatal generációt az egyesületben, hiszen nemrégiben diplomáztak azok, akik a 90-es évek végén fellendítették a szervezetet – többek között Taca, Sape, Lehel, Mocsi, Atom, TG, Kag, Andor, Pali, Kristóf és még sokan mások. De szerencsére sikerült fiatal, pörgős embereket találnunk, akik nagyon lelkesek.

Személyes élmények a külföldi kirándulásokkal kapcsolatban?

Cseró: Én az idei cosenzai kongresszusról tudok mesélni, amely áprilisban volt. Nyolcvan külföldi diák vett részt ezen, szerte Európából. A hangulat remek volt, mint ahogy azt az Impulzusban is olvashattátok [Impy, 2003. május – a szerk.]. Számomra az a legjobb az ilyen összejövetelekben, hogy sok nemzetiség van egy helyen, keverednek a kultúrák és a stílusok. Képzeld el, hogy egy esti bulin táncolunk egy körben, egymás mellett van a finn, a francia, a horvát, a magyar, és mindenki nagyon jól érzi magát.

Galló: Én lényegesen több helyen voltam, ugyanis én vagyok a nemzetközi EESTEC egyik alelnöke [egy elnöke és négy alelnöke van a szervezetnek – a szerk.], immár második éve, így évente öt-hat elnökségi ülésen veszek részt, szerte Európában. S általában ezeket az üléseket úgy időzítjük, hogy egybeessen egy-egy Exchange-dzsel vagy Workshop-pal.

Pontosan mi is az eltérés ezek között?

Cseró: A kettő közötti különbség az arányokban rejlik. Mindkettőn szokott lenni szakmai program, de az utóbbin ezen van a nagyobb hangsúly. A Schönherz Qpa ideje alatt mi is rendeztünk egyet, Wireless Future címmel. Ezt a témát boncolgattuk szolgáltatói, felhasználói, kereskedelmi szemmel. Felkértük a Westelt, a Nokiát, a T-Systems-t és a Microsoftot, hogy tartsanak előadásokat.

Találkoztam én is külföldi résztvevőkkel. Hányan jöttek végül?

Galló: Tízen vettek részt, ez egy átlagos létszám, ugyanis ez még könnyen kezelhető, elszállásolható. Ugyanis az EESTEC-ben az a politika, hogy az utazáson kívül minden költséget a szervező fizet. Így a forrásokhoz mérten megpróbálják alacsonyan tartani a költségeket, a vendégek például a meghívóknál laknak. Egy kicsit féltünk az időponttól, de a résztvevők számára nagyon bejött a Qpás hangulat, főleg a sörváltó tetszett nekik.

Térjünk vissza hazai tájakra. A MAVE nevét először egy 24 órás versennyel kapcsolatban hallottam, két évvel ezelőtt, az akkori elnöktől, Tóth Lászlótól.

Cseró: Két fő tevékenységi körünk van: az egyik az EESTEC-es dolgaink, amikről beszélgettünk. De van hazai tevékenységünk is, a legnagyobb rendezvényünk a 24 órás programozó verseny, amit említettél. Ezt természetesen jövőre is meg fogjuk rendezni, a versenyzők visszajelzéseiből is látjuk, hogy van rá igény. Tervünk, hogy egyre inkább nemzetközivé tesszük, ugyanis nagyon sok helyről jelzik az emberek, hogy szívesen eljönnének. Ugyanakkor szeretnénk, ha a MAVE neve egyre több szakmai rendezvény mellett jelenne meg. Ezért a tavalyihoz hasonlóan idén is támogattuk a TDK-t, valamint beindítottuk a Coop Learning programot. Ez tulajdonképpen egy nemzetközi internetes oktatókurzus, amit most tesztelünk. A budapesti és a brémai egyetem között zajlik, tizenhat német és tizennégy magyar résztvevővel. Pár hetes elméleti alapozás után vegyes csapatokban egy két-három hetes projektet fognak elkészíteni a csapatok.

Galló: Egyelőre kísérleti jelleggel zajlik, ugyanis eléggé eszközigényes: gép kell hozzá, mikrofon, webkamera, s mindezeket elő kell teremteni. Miután véget ért a tesztkurzus, értékeljük a helyzetet, és lehetőség szerint szeretnénk még inkább nemzetközivé tenni.

Hogyan jött ennek a programnak az ötlete?

Cseró: Egy BME-s hallgató, Ragoncsa Tamás tanult kint Brémában, és ő hozta össze ezt a programot. Az egyetem és az Informatikai Központ is támogatja, utóbbi biztosítja a termeket, gépparkot.

Galló: Még egy rendezvénysorozatot emelnék ki. Ez pedig a HTE-vel (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) közösen rendezett HTE Roadshow, amely keretében a HTE hírét visszük a különböző magyarországi informatikát tanító egyetemekre. Voltunk már a győri és veszprémi egyetemen, most szervezzük a miskolci látogatást. Viszonylag neves előadókkal – Westel, HP, Cisco – tartunk előadásokat a helyi informatikus hallgatóknak. Ez egy-egy délutáni programot jelent, egy-két előadással és az azt követő kötetlen beszélgetéssel.

Cseró: Mindezeken túl, két-három havonta szoktunk ún. MAVE-hétvégét tartani, ahol pár üveg sör mellett az aktuális problémáinkat taglaljuk. A következő decemberben lesz, ahol a 24 órás programozási versenyről lesz szó. Ezenkívül alapító tagjai vagyunk az FDE-nek (Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesülete), amely vezetőképző tréningeket szokott tartani, és tagjaink számára ezekre is biztosítjuk a részvétel lehetőségét

Hogyan lehet titeket elérni?

Cseró: Hetente egy gyűlésünk van, szerdán hat órától a Schönherz 11. emeletén lévő irodánkban, mindenkit szeretettel várunk.

Galló: Néha főzünk is...

Cseró: Valamint van egy levelezőlistánk is (eestec@eestec.hu), amire bármilyen kérdéssel írhattok.

Galló: Persze személyesen is megtalálhattok, egyre több EESTEC-es flangál közöttünk.

Bacsi