Villanyos tárgyak

Ősszegyűjtöttük azokat a tárgyakat, amelyekkel az első félév során meg fogtok ismerkedni. A tantárgy rövid leírása mellett igyekeztünk az előadókat is bemutatni. A tantárgyakat három csoportra osztottuk: villanyos, infós és közös tárgyak. Zárójelben a kreditszám, mellette a követelmény [aláírás (a), félévközi jegy (f) vagy vizsga (v)]. (A vélemények természetesen szubjektívek, nyugodtan kérdezz meg majd más felsőbbéveseket is.)

Anyagtudomány (5,v):

Csupa-csupa diszlokáciok, csúszási síkok :-) – ha szeretted a kémiát, még meg is szeretheted ezt a tárgyat, ha viszont utáltad, ennek már kisebb az esélye. Egyébként a tantárgy egész érdekes, megismerteti veled az anyagokat, azoknak tulajdonságait, viselkedését és főleg annak az okait. A ZH-ra érdemes jól tanulni, mert ha 4-es vagy 5-ös lesz, mehetsz elővizsgázni, ahol sokkal lágyszívűebbek a tanárok, és biztos a jó jegy.

dr. Dévényi László, dr. Ginsztler János:

Ők ketten együtt tartják a tárgyat. Ginsztler igyekszik a tárgyat érdekessé tenni, de csak az órákat teszi azzá néhány – évek óta állandó – történettel. Miután Ginsztler elmondja a magáét, Dévényi tartja az órákat, ezekre a dögunalom jellemző. Mindezek mellett jólelkű tanárok. Még év közben egyéni vizsgára is adnak alkalmat a kereszteseknek. Az anyagtudományt náluk érdemes hallgatni: a könyvet kell megtanulni, és máris megvan az egyetemen az első jeles.

dr. Szabó Péter:

Szabó az a fajta anyagtudománytanár, aki teljesen lelkesen, átéléssel tudja tanítani az anyagot. Alaphelyzetben csak gyakorlatot tart, de mindig úgy magyaráz, hogy sikerüljön megértened az előadáson megmaradt homályokat. Vizsgákon is viszonylag rendes, annyira nem szigorú, szóbeliken meg kifejezetten segítőkész.

Digitális technika 1 (6,v):

Boole algebra, kombinációs hálózatok, sorrendi hálózatok. Igen, ha szakközepes vagy, akkor talán már el is mosolyodtál, és joggal. A félév első felében tanultakat nagyjából tudod már szakközépből, viszont a második felében a sorrendi hálózat tuti kavar lesz, tök máshogy adják le, mint neked régen, de majd átszoksz. Szóval ne bízd el magad, azért ha az első két hétben nem is, de utána menj be előadásokra is. Gimiseknek meg csak annyit tanácsolok: sok-sok gyakorlás, mert kelleni fog, csupa olyan dologról van szó, amihez hasonlóról nem is hallottál!

dr. Arató Péter, dr. Horváth István, dr. Horváth Tamás:

Az előadásokat Arató dékán úr tartja általában, de azért néha találkozhatsz a két Horváth tanár úrral is.

Dr. Arató Péter és a Folyszab tanszék (ma már Irányítástechnika és Informatika Tanszék). Hmm, ez azért már fogalom, bár az idők során kisült, ők jelentik a kisebb rosszat. Az előadóról: bonyolult, ezzel tökéletesen jellemeztem, úgy érzem. Nyugi, az anyag nem annyira durva, mint elsőre látszik, a gyakorlaton úgyis tisztázzák valamennyire, ha szerencséd van.

Az előadás bonyolult, tömény elméletgyártás. Kissé unalmas is, így könnyű más elfoglaltságot találni. Pl. passzív szórakozás röhögni az előadón, mert a táblát sosem tudja kezelni; egy aktív: Arató professzor állandóan fel-alá járkál előadás közben, próbáljátok meg kérdésekkel összezavarni, hogy miután válaszolt, ne ugyanabba az irányba folytassa az útját, amiben megszakítottátok. Nekünk nem jött össze, és állítólag senkinek sem, iszonyú szisztematikus ebben is.

A ZH-t hagyjuk, akinek nem sikerül az az egy digit ZH, az igazán gondolkozzon el, hova keveredett, és gyakoroljon önkritikát, vizsgán úgyis kivágják, sokakkal együtt. Egyetlen dolog, amiért érdemesebb hozzájuk menni, hogy lehet náluk reklamálni. Ezt ők is nagyon jól tudják, ezért a dolgozatokat igencsak kilóra javítják és néha jelentősen alápontoznak.

Tehát a módszer a következő: piszkosul megjegyzed az összes kérdést, majd írásbeli után a haverokkal átnézed az idevágó anyagot. Tudnod kell, hogy mit csesztél el, és ezekbe hogyan lehet belemagyarázni, hogy azok mégis jók. Általában nem vonnak le pontot, ha nekiállsz reklamálni (ez ritka jó tulajdonságnak számít), és 4-5 pontot össze lehet szedni.

Horváth Istvánt sokan nem szeretik, mert állítólag szemét módon javít és szigorú. Tényleg nem ad csak úgy pontokat. De sok jó tulajdonsága van. Soha nem kéri vissza azt, amit nem adott le, és lehet vele mindenféléről alkudozni. Sőt, ha a poénjain (pl. "Pej paripa pipilője a popódba!") szorgalmasan nevetsz, még arra is van esély, hogy meg fog ismerni vizsgán.

dr. Kóczy László, dr. Theisz Péter:

Általában Kóczy szokta az előadások nagy részét tartani első félévben, és Theisz néha-néha beugrik helyette. Kóczy egyébként jó előadó, szereti némi humorral fűszerezni az előadásait, amik aránylag könnyen felfoghatók. Theisz gyakorlati tanár is, viszonylag elég korrekt, érthető és szájbarágós módon magyaráz. A tempója viszont elég lassú, arra majd átálltok. Azonban otthon is át kell venni az anyagot, mert általában minden típuspéldából csak egyet ad le. Elvileg főleg gyakorlati órákat tart és csak nagyon ritkán elméletet is.

Általában együtt vizsgáztat Gruberrel, ahol annyira nem figyel oda, viszont (talán épp ezért) nagyon szigorúan osztályoz. Azért nem lehetetlen átmenni nála, mert általában típuspéldákat ad, úgyhogy érdemes a régi ZH-k, vizsgák megoldásával felkészülni. Nagyon jó tulajdonsága, hogy a diákjai nagy részét névről ismeri (sőt egyet-kettőt rendszeresen előhoz, bármiről legyen is szó :-)), sőt előadáson kívül is szívesen beszélget velük, nemcsak egyetemi témákról.

Fizika C1 (5,v):

A féléves tananyag annyira nem nehéz, legalábbis a mechanika és a hőtan része, viszont becsúszik majd egy kis relativitáselmélet is, és az gáz. Nem árt, ha középsuliban jól begyakoroltad a példákat, mert akkor már nincs olyan nehéz dolgod vele itt. Az órán szinte csak elmélet lesz, méghozzá érthetetlen nyelven. Példákat a problémamegoldó (nem kötelező) órán vesztek, erre mindenképpen érdemes járni, ha másért nem is, pluszpontokért.

dr. Jakab László, dr. Péczeli Imre:

Közös órát tartanak. Ha bejársz Péczeli óráira, és bírod a stílusát, akkor az ő anyagrészéből meglesz a jó jegyed. Hát igen, a stílus: végletekig szájbarágó, szinte kibírhatatlanul lassú. Ezzel szemben korrekt, érthető, és csak azt kéri számon, amit leadott. Jakab nagyon jó fej, amúgy villamosmérnökként végzett itt. Az órái érthetőek, a jegyzeteit hajlandó beszkennelve közreadni, mert könyvet nem akar írni. Az anyag nagy része a Giber bibliából megtanulható. Szokott kísérleti órákat is szervezni, sőt, a Csodák palotájába is lehet vele menni. A ZH-k, vizsgák kétharmada elmélet, egyharmada pedig feladatmegoldás. A ZH-n szerzett pontszámok is beleszámítanak a félévi jegyedbe.

dr. Gyimesi Ferenc:

Amerika-mániás, ott tanított néhány évig. A tárgyat végül is tudja, de az előadásai nem feltétlenül érdekesek. Az Amerika-mánia főleg a számonkérés tesztes jellegében tűnik elő – ami nem rossz dolog, jó lehetőség az összjátékra. (Ez az elmélet. Gyakorlatban nem működött, mivel elég durva kérdések is voltak. Hármasra könnyű, négyesért keményen kell dolgozni évközben, ötösért pedig bejárni, készülni, készülni, készülni...) Egész emberszerű, bár az orra kicsit Cyranora emlékeztet.

dr. Füstöss László:

Egyike a régi nagy motorosoknak, együtt dolgozott Bay Zoltánnal is, talán az utolsó igazi fizikus az egyetemen. Sajátos stílusban tartja az óráit, így van, aki az első után elfelejt bejárni. Ez általában azzal jár, hogy a tananyagot nehezebben tanulja meg, s lemarad a tárgyhoz kapcsolódó érdekességekről is. Persze azt is lehet mondani, hogy "ezek engem úgysem érdekelnek", de nem mindig érdemes kihagyni... Az általa írt tankönyv nehezen használható, a Budó-féle Kísérleti fizika című könyvből érdemes készülni. Előadásain feltételezi, hogy analízisből mindenhez értenek a hallgatók, ezért nagyon jó érzés, amikor analízisből megtanuljátok, amit fél évvel korábban fizikából már használtatok. Különösen ajánlott amatőr csillagászoknak, mániája a kozmológia.

dr. Hárs György (angol):

Ő egy rendes ember, diákcentrikus. Leginkább az érdekli, hogy megértsd az anyagot, nem pedig, hogy a képleteket kend. Külön írásbelit nem csinál, mert lusta, ezért a magyart (Jakab, Péczeli) íratja meg. Ez kicsit kellemetlen, de ha megvan, szóbelin már nagyon rendes. Fölfelé is lehet nála nyomni a jegyet, de ehhez tudni is kell. A matematikai alapokat év elején elmondja, érdemes odafigyelni. Nálunk év vége felé kissé elszaladt a ló, pár hét alatt a világ képletét is leadta, aztán csak kamilláztunk. Tök jól beszél angolul, amerikai – talán nyugati? – dialektusban.

Matematika B1 (7,v):

Gimnazistáknak kicsit jobban fekszik a téma, szakközepeseknek viszont már az elejétől homály. Az elején, mikor még például a halmazok vannak, elringatod magad abban a tévhitben, hogy annyira nem is nehéz a tantárgy, aztán hirtelen bejön a limes, meg az integrálás, és rájössz, hogy a tudásod abszolút konvergál a nullához. Jó tanács, hogy mire elkezdődik az egyetem, tanuljatok meg legalább deriválni (ha máshogy nem megy, önszorgalomból a nyáron), mert ha nem tudsz, nagyon szenvedsz az év folyamán (nálunk matekból kb. két előadás alatt lezavarták ezt a témát).

dr. Serény György:

Villamosmérnök, matematikus és filozófus, szóval egy őrült. Nálunk azzal kezdte, hogy bebiciklizett a K.I.40. előadóterembe, mi meg csak néztünk. Következő órán már az útjába pakoltunk pár széket. Nagyon energikusan tart előadást, nem kell megijedni, ha első pár héten csak a kötőszavakat fogod fel, kell egy félév, amíg megszokod a stílusát. Amúgy remek előadásokat tart, a szórakozás garantált, csak lógni nem érdemes nála, egy előadás kihagyása után a következőn fogalmad sincs, hogy miről beszél. Általában sikerül megfognia a lényeget, nem szokott sz*rozni a bizonyításokkal, a kimondott tételeket kell tudni nála használni. A ZH-i első ránézésre kellemetlen kérdésekből állnak, de ezek szerencsére típuspéldák, amiket előadáson megbeszélnek (már akik bent voltak). Lusta, sokszor ugyanazt a feladatot adja fel, amit egyszer előadáson már megcsinált, és lusta a feladatmegoldásokban is. Ha valamit már több mint fél oldalon keresztül számolsz, és 10-nél nagyobb számok is előfordulnak, akkor valószínűleg elcseszted – pillants át a szomszédodra, hátha ő emlékszik rá, hogyan csinálta annak idején Serény.

Az anyag nagyobb részét előadáson, kisebb részét gyakorlaton adják le. Jegyzet nincs, legalábbis az én időmben nem volt, lehet, hogy azóta már írt Serény egyet. (Persze a kiírásban szerepel valami, de úgy emlékszem, nem igazán jó.) Két félévközi ZH van, leosztályozzák, igaz, hogy lényeg a kettes, de vizsgán a ZH jegy is beleszámít a pofafaktorba. Általában a gyakvezérednél szóbelizel, tehát érdemes évközben is villogni gyakorlatokon, hidd el, az könnyebb.

dr. Nguyen Xuan Ky:

Látszik rajta, hogy érti a matematikát, de nem igazán tudja előadni a dolgot, az előadások gyakran nehezen érthetőek. Eléggé szigorúan osztályozza a ZH-kat, de szóbelizni érdemes nála, mert csak javítani lehet.

dr. Szabados Tamás (angol):

Kifejezetten korrekt ember, de nem arról híres, hogy könnyen ad jó jegyet. Ha túl nehéz egy feladatsor, csökkenti a ponthatárokat. Nem szívbajos, ha ki kell valakit vágni. Eszméletlen gyorsan ír a táblára, nehéz egyszerre figyelni és jegyzetelni, mindamellett nagyjából le szokta adni, amit visszakér. Év közben, ha csinálod a házi feladatokat (nem másolod!), akkor még át is mehetsz nála. Valszámot is tart, ott egy kicsit rendesebb, mint Vetier, bár rosszabbul ad elő. Sok súlyt helyez a definíciókra és egyéb fogalmi dolgokra. Feladatokból neked magadnak kell készülnöd. Ő tartja a gyakorlatokat is. Ja: az angol analízis könyv (Calculus) messze jobb, mint akármelyik magyar.

Programtervezés 1 (5,f):

Borzasztóan tanárfüggő. Ha szerencséd van, jó tanárnál játszva kapod meg az ötöst, ha peched van, akkor viszont vért izzadsz és a végén mégis megbuksz. Nekünk még Pascal volt, viszont nektek állítólag a Progterv 1 már rögtön C-vel indít. Mindenesetre vizsga nincs belőle, csak ZH és nagy házi, és ebből a kettőből ajánlják meg a félév végi jegyedet.

dr. Tevesz Gábor:

Mind az előadó, mind a számonkérések korrektek. A ZH-n bármilyen nyomtatott (értsd: könyv) segédeszköz használható (ne örülj előre, ez nem mindig jelent jót...).

dr. Németh Pál:

Aki nem tudott előtte programozni, aztán sem fog. Viszont nagy eséllyel lesz egy sikeres tárgya, bár ezt a gyakvezér nagyban befolyásolja, ugyanis ő javítja a ZH-t, és a nagyházit is ő nézi meg.

dr. Vitéz András:

–Tanár úr, és aki nem tud angolul, az dögöljön meg?

–Igen, az dögöljön meg! – felelte kicsi gondolkodás után.

Mondjuk ez, azt hiszem, egy szabtech gyakorlaton hangzott el, de végül is igaza volt... Jó előadásokat tart, gyakvezérként ismert inkább. Rossz pont, hogy sokszor esetleges jelleggel tartja meg az óráit: hol bejön, hol nem. Nagyon nem szokták szeretni, amikor ZH-n, vizsgán ő smasszerol. Szóbelin is tartanak tőle, mert első ránézésre nem tűnik vadállatnak.

Szeberényi Imre:

Az elmúlt években gyakvezér volt, idén ő lesz az egyik előadó is. Az előadásmódja nem túl magával ragadó, ennek ellenére érthető. Az anyagot korrektül leadja, szívesen kitér a részletekre és elmagyaráz dolgokat mégegyszer, viszont osztályzáskor eléggé szigorú.