"Gondolatok a fejem körül"
Egy diplomaterv-pályázat kapcsán meghívást kaptam egy interjú elkészítésére, melynek valószínűleg a kiíró céget kellett volna reklámoznia. Nos, én vagyok olyan galád, hogy ezt nem áll szándékomban megtenni (nem kaptam tőlük 600-as Mercit, nem nyaralok a Bahamákon stb.), viszont esetleg érdekes lehet megismerni a "hagyományos" (green power) műszaki informatika egy alternatíváját.
Okos embereknek már a '90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy az informatika nem pusztán a műszaki informatikából áll (amit a Villanykaron okítanak több-kevesebb sikerrel); a BME-n ezért hozták létre a Társadalmi Informatika Osztályt (TIO), melynek feladatai között a nem műszaki, hanem banki, egészségügyi, választási, repülőtéri stb. informatikával való megismertetés szerepel. A társadalmi informatikában nem a rendszer elkészítése, nem a program megírása a fő feladat, hanem annak megértése, mire is van igazából szükség.
A pályázatot kiíró Ernst & Young (EY) az informatikai iparban végzett tanácsadással foglalkozik; ügyfeleik elsősorban jó rendszert akarnak. A tapasztalatok szerint a rendszerek többnyire azért nem jók, mert az informatikusok nem tudják jól leképezni a problémát, vagy mert készen kapható csomagokat (pl. SAP) vesznek, és a működő vállalati üzletmenetet próbálják átalakítani a nemzetközi rendszerekhez. Hiány van olyan informatikusból, aki jól modellezi a problémákat, és jól képezi le a feladatokat, másképp megfogalmazva: nem műszaki infósokra van elsősorban igény.
Ha valaki úgy érzi, hogy nem akar egész életében kóder maradni, de érdekli az informatika, ez a terület kiváló lehetőség számára. Egy társadalmi informatikával foglalkozó cégnél a tűzfalak beállításától a pénzügyig elég széles a feladatok skálája. Emellett nem elhanyagolható szempont a manapság sokat emlegetett "több lábon állás", amiért sokan önként vesznek fel gazdasági irányt (ld. párhuzamos képzés a Közgázon, Pénzügyön). Ebben benne van a karrier lehetősége is, siker, pénz, nők, csillogás. Bár a kezdőfizetés többnyire valamivel alacsonyabb, mint programozóként, ezt kiegyenlítik a tanfolyamok, illetve a menedzseres munkastílus. Akinek ez számít, annak hosszabb távra mindenképp sokkal perspektivikusabb lehetőségeket tartogat a témakör.
Valamilyen jelzésértéket lehet tulajdonítani annak, hogy jelenleg évente csupán 3-4-5 diplomatervező foglalkozik ilyen témákkal. Persze minden szentnek önrekurzív a keze, így nem meglepő, hogy az EY ezt az irányt akarja sugallni – lehetőséget biztosítani azoknak, akik ilyen témában utaznak; esetleg be is építik a jobb végzősöket, és megismertetik velük a tanácsadói világot (vö. brain-drain). A tanácsadó cégeknél végzett munka előnye a függetlenség: nem elkötelezettek termékek vagy szállítók iránt. Gyakorlati előny lehet, hogy a delikvens rendelkezésére állnak éles vállalati adatbázisok, amin próbálgathatja a módszereket ("Na, akkor most legyalulom ezt az üzemet, mi történik?"). Maga a diplomaterv-pályázat az első konkrét jelzése az infó és pénzügy keresletnek. A pályázatra rögtön a diplomavédés után kerül sor, amikor még friss a tudás, és sikerélményt is jelenthet, hogy nem pusztán a tanszéki könyvtárba kerül az egész. Ez egyfajta visszaigazolás, hogy hasznos, amit csinál(t). Természetesen ez a többi külső céges téma nagy részénél is fennáll, "de erről nem most beszélünk".
Hogy miért nem a témakiírások idején jönnek az egyetemre? Tanácsadási témákba nem nagyon lehet bevonni 4-5. éves hallgatókat, inkább már végzett diplomásokat hívnak. Az EY részt vesz a Műegyetemi Állásbörzén, illetve április 6-án cégbemutatót is tartottak a BME-n. A diplomaterv-pályázatra jelentkezési lapokat Szőke Mártától (K.I.52/3.) lehet kapni.
-me