Fesztivál7

Remélem, sokaknak feltűnt, hogy március 21-25. között egy fantasztikus Fesztivál 7 került megrendezésre. Az alábbiakban leírom, hogy rendezői szemszögből hogyan láttam a hetet.

Legelőszőr szeretném megköszönni minden körnek és segítőinknek, hogy tényleg szívükbe zárták a rendezvényt, és nagyon sokat tettek azért, hogy ez létrejöjjön. Nélkülük nem tudtuk volna ezt nyújtani.

Mit? – merülhet fel a kérdés.

Elsődleges célunk a Fesztivál 7 imázsának visszahozása volt, ugyanis igen legyengült az utóbbi években. Ezt több színvonalasabb és sokszínű programmal szerettük volna elérni.

Időben elvállaltuk a rendezést, viszont a ZH-s, vizsgaidőszakos helyzetben nem akadt szabad erőforrás az anyagi alapok megteremtéséhez, s néhány akkori feladat is elmaradt, csúszott. Ezek következményeként viszonylag későn sikerült támogatót szerezni a Nokia személyében. Itt röviden megjegyezném, hogy sok gondot okozott a Szponzorcsoport, arra hivatkozva, hogy megzavarjuk a – régebben – asztalon fekvő leendő szerződésüket. Jelzem, ilyenről nem volt szó, s Ti is látjátok, az a szerződés is létrejött. Szerintem csak a büszkeséggel volt bajuk, mivel tőlük függetlenül megkaptuk a Fesztivál 7 költségvetésének felét. Viszont ők is közrejátszottak abban, hogy későn. Nagyon nehéz volt a levegőbe tervezni, nem tudtuk, mennyi pénzünk lesz.

Ami a reklámot illeti, a nyomdával olyan szinten befürödtünk, hogy az utolsó pillanatig vártunk, míg végül lemondtuk a színes A2-es plakátjainkat. További akadály volt, hogy a végleges programterv is késett, s még ezek után is csavart rajta Hobo egyet. De elkészült!

A díszlet görög színház hangulatában készült, gond nélkül.

Vasárnap

Menetrend szerinti csúszást meghaladva indult a megnyitó. Az AC stúdió kicsit alulmaradt a problémával szemben. Itt megjegyzem, hogy bár sok bajunk volt egymással, nagyon készséges volt az AC, s végül gondjainkat fele-fele arányban elismerve köszönjük munkájukat. Mindenki tudhatja, hogy Hobo több schönherzes rendezvényről hazament, és két éve már felénk se nézett. Így lett ez majdnem most is, végül mégis sikerült olyan hangulatnak kialakulnia, hogy a koncert utáni videótermes beszélgetés után elégedetten távozott, s az emlékkönyvbe is örömét fejezte ki az újbóli kapcsolat iránt.

Kellemetlen volt a két szint áthallási problémája, melyet a további napokon erősen próbáltunk kivédeni. Ezeket a gubancokat a parodisták elég jól lekezelték.

A csúszások miatt néhány előadó már kezdte türelmét veszteni, de szerencsére végül olyan jó hangulat alakult ki, hogy tovább is maradtak. Például Eperjes Károly úgy jött meg, hogy fáj a torka és fáradt is, teát és gyógyszert kért – végül Hobo koncertje végét 40 percig várva 2 órás beszélgetés alakult ki.

A lézershow-hoz szükséges lézerágyúknak melegedniük kellett, a színház alatt ez mehetett is. Csak arra nem gondolt senki, hogy olyan sípoló hangja van mint az F-117-es vadászbombázónak leszálláskor.

A nap végén kissé zsúfolódtak a programok, ami az első emeleti koncert megrövidülését okozta. Végül egy dinamikus lézeres játékkal zártunk.

Úgy éreztük – mint a Fesztivál7-ekre jellemzően – az első nap volt a legsikeresebb.

Hétfő

Ezen a napon merész dologra vállalkoztunk. A Szent István Jubileumi Kamarazenekar estjére igen kevés kollégista volt kiváncsi annak ellenére, hogy a műsoruk igen kellemes. Ez jelzés értékű. A főműsorunk a Ruttkai Éva Színház börtön monológja volt, mely – terveinkhez igazodva – felborzolta a közönség gondolatvilágát. Olyan mértékben tette ezt, hogy helyben történt is egy megegyezés, miszerint az előadó Nagy Miklóssal szeretnénk egy beszélgetést szerdán. Ennek a Fesztivál7 teret adott volna, de sajnos az utolsó pillanatban TV-felvétel miatt a művész lemondta a találkozót.

Egy nem túl sikeres Pandemonium koncerttel zártuk a napot.

Kedd

A kedd estéknek a Schönherzben megvan a kialakult törzsközönsége, nem is akartuk ezt megzavarni. Felkértük a Táncklubot az esti Fesztiválbál megrendezésére. Táncbemutatókat láthatott a közönség. Talán erre az estére hatott ki a legjobban nyomdánk gyengesége, bár több kollégista mozdult meg, mint a hagyományos keddi bulikon.

Köszönjük a Táncklub, különösen Horváth Viktor munkáját.

Szerda

Eredetileg Földes László (Hobo) ezen az estén lépett volna fel s az övé lett volna egészében, ez sajnos módosult.

Talán a földszinti színházi előadásra lehetünk a legbüszkébbek, hiszen ők voltak, akik ténylegesen a régi Fesztivál7-et hozták – színvonalas amatőr műsorukkal szórakoztatták a közönséget.

Később két koncert következett, a beállások miatti csúszásokra jobban kellett volna vigyázni.

Csütörtök

Az utolsó nap, Világjáró Klub előadással indult, majd a Theba Színiakadémia rövid produkciója következett. A Takáts Tamás DBB beállása alatt mozi volt az első emeleten. A koncert jól sikerült, talán a közönség létszáma magasabb is lehetett volna, viszont tudtuk, hogy igen erős konkurenciánk volt aznap. Kellemetlenül érintett az a zártkörű KKB döntés, mely lefújta a Vizsgatemető rendezési jogát – mi őket kértük fel. Így este 8 órakor felébresztettük Truczka Balázst (a FeCat főrendezőjét), és ők elvállalták a rendezést. Ez szerintem felesleges, nem bölcs döntés volt az akkori KKB-tól. Nyílt kérdés: Mi értelme volt ennek? Végül aki lent volt, szerintem egy nagyon jó koncertet láthatott.

Állandó programként a körfolyosón szépen sikerült a SPOT és a Világjáró Klub közös fotókiállítása. Minden nap koktél- és salátabár működött a Vörös Kakas mellett – nekik is köszönjük segítségüket.

Jellemző volt, főleg az első napokra, hogy soha nem volt elég ülőhely. A nézettséggel elégedettek voltunk.

Végül...

117 ezer forintos jegybevétel mellett a több mint fél millió forintos költségvetését pozitívan zártuk.

Öt nap alatt kb. 20 különböző műsorszámnak adtunk helyet.

A Fesztivál 7 nagyságrendileg 9 rendező szervezésének, a hét folyamán 25 elsős rendezőnek valamint naponta 4-5 vizsgatemetős rendezőnek köszönhető. Ezenkívül a Fesztivál 7 propagandájának nagy segítséget nyújtottak más kollégisták és nem kollégisták, pl. rengeteg oldal programfüzet, plakát külső cégeknél készült. Ez – rendezőink munkáját is beleértve – több ezer oldalt jelentett(!).

Sajnos sok jó ötletünket nem tudtunk megvalósítani, de – beleszámítva, hogy a rendezőségben senkinek nem volt még ilyen irányú tapasztalata, valamint a kollégisták visszajelzéseit figyelve – szerintem pozitív mérleget állíthatunk fel.

kisze