Az időt csak térben tudom elképzelni

Abbot bácsi valaha írt egy könyvet Flatland címmel. Eme könyv főszereplője egy négyzet, akit egy nap meglátogat egy gömb és megmutatja neki a harmadik dimenzió szépségét, némi sikerrel. De már Abbot bácsiban is felmerült a probléma, hogy pl. valódi síklényekről nem verődik vissza a fény, ezért azt írta, hogy azért van nekik egy végtelen kicsi függőleges kiterjedésük.

Itt következik az én elméletem (ami a dinoszauruszokról szól), miszerint lehetne a mi harmadik dimenziónk (mondjuk a függőleges) a síklények ideje. Viszont a világ minden vízszintes metszetében (azaz időpillanatában) a lények csak az adott metszetet érzékelik, csak a lejjebbi metszetekről van emlékük és cselekvésük csak a feljebbi metszetekre hat. Tehát egy egy helyben ácsorgó négyzet számunkra egy hasábnak látszik. Ez megoldja a fényvisszaverődés problémáját. Ezenkívül, számára a mi időnk a párhuzamos "sík"-okat jelenti, azaz, ha mi egy egyre magasodó hasábot látunk, az azt jelenti, hogy négyzet úr egyes "sík"-okban tovább él mint másokban. (Persze az egyik "sík"-ban élő négyzet úr mit sem tud párhuzamos létezéseiről.)

Ha ezzel analóg módon képzeljük el a saját időnket, akkor egyszerű szemléltetést kapunk az alábbira:

Négy dimenzióban egy három dimenziós teret meghatároz egy "ax + by + cz + dw = 0" alakú egyenlet. Két ilyen egyenlet jó esetben egy síkot ad meg. (A két tér metszéssíkját). Kétszer két egyenlet két sík metszéspontjait határozza meg, azaz van négy ismeretlenünk és négy egyenletünk, melyek megoldása bizonyos esetekben egyetlen pont. Ez azt jelenti, hogy négy dimenzióban el lehet helyezni két síkot úgy, hogy egy pontban messék egymást. Pl. az x=0; y=0 és a z=0; w=0 síkok a (0,0,0,0) pontban metszik egymást.

Ha most a w-t képzeljük idő tengelynek, akkor az első sík a z tengelyen fekvő egyenes, ami mindig volt és mindig is lesz, a második sík pedig az x,y tengelyekre simuló sík, ami csak a 0 időpontban létezik. És ugye a 0 időpontban, egy sík és egy rá merőleges egyenes metszése egyetlen árva pont.

Ilyen szemlélettel egyúttal a matek könyvek négyzetei is valami furcsa testek, talpuk a nyomdában, tetejük valahol a MÉH-ben, közte meg valami girbe-gurba test, amerre a kölök cipeli.

Az ábrán egy kétdimenziós rajzfilm részlete látható, amin Miki négyzet éppen átugrik egy kerítést. Az időtengelyt 't' jelöli.

Insanus