Kiküldött tudósítók jelentése Karlsruhéból
- egy harmadéves infós beszámolója a németországi viszonyokról -
Mint a hangzatos németnyelvű mérnökképzés lelkes hallgatója, nekem is megadatott az a lehetőség, hogy ötödik félévemet Németországban, Karlsruhéban töltsem.
Meg kell vallani, kicsit más itt az élet, mint otthon. Egy kis ízelítő abból, itt hogy mennek a dolgok.
Van itt is olyan, hogy HSzK, csak éppen RZ-nek hívják. Nincs annyi publikus gép, mint az R-ben, de cserébe nincs is állandóan óra sem. Van 3 db 20 gépes PC-s terem (PII, 128 MB RAM, mindegyikben DVD, mind 19" monitorral), van 3 HP-s terem meg van még egy Mac terem is.
Első héten volt egy megbeszélés, ahol a magyarokkal foglalkozó professzor megjegyezte, hogy itt is van hálózat, meg Internet, csak éppen sokkal gyorsabb, mint amilyent mi Magyarországon megszoktunk. Schönherzes lévén el kellett nyomnom egy apróbb mosolyt. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogy az account elnyerése kb. másfél hét. Meg hogy olyan masszív hackeres támadások vannak, hogy gyakorlatilag minden héten minimum egy napra leáll a hálózat. (Magyarország egyébként pedig Mongóliával határos, és ott még nyereg alatt puhítják a húst. Azt, hogy vége a második világháborúnak, még nem hirdették ki. Ja és átlaghőmérséklete -30 °C (nyáron). Csak hogy tudjátok. Mellesleg.)
Amúgy azért itt már kissé elburjánzott a nagyzolás. A tanszékeken már 21" monitor alatt nem dolgozik senki, sima Pentium-os gépet sem sokat láttam, csak azt, amit az asztalra kidobnak, hogy "Frei zum Mitnehmen". (Szabad fordításban: Vigye innen a p****ba valaki, mert különben kib*****k a kukába.) A gyakvezérünk (egy huszonéves doktorandusz) most kapott a tanszéki 5 darabos 266 MMX 14.1" digital notebook rendelésből egyet a kezébe, hogy már neki is legyen. Cserébe már gondolkozom, hogy a másik épületből krétát kell lopnom, mert egyszerűen nincs, és kell a gyakorlatra.
Nyomtatás. A tanszéki teremben (akkor mész be, amikor akarsz) ott áll egy HP 5000. A HSzK megfelelőjében egy XEROX 4050 és egy HP 5000 D640. Akit érdekel, megnézheti a leírásokat (nem 3 lap/2 év teljesítményűek). Mind for free. Elvileg a XEROX-on alapból csak 500 lapot lehet ingyen nyomtatni (felháborító, hogy csak ennyi :) ). Ugyanez vonatkozna a HP 5000 D640-re is, csak ott valamit elnéztek, így az nem számol. Hmm. :) A tanszékinek meg nem is kell számolnia, cserébe nem is számol. Annyit nyomtatsz, amennyit nem szégyellsz.
Amin viszont a legjobban ledöbbentem, az a postás volt. Kaptam csomagot otthonról. Postás csenget. Ehun a csomag. Itt írd alá. Ember néz, várja a magyar fecnit, amire adná az autogrammot. Aztán amikor a kezébe nyomnak egy folyadékkristályos kütyüt, amire műanyag tollal kell írni és mindjárt digitálisan tárolja az aláírást, akkor meg habogni is elfelejt. A postás megköszöni az aláírást, én tovább motyogok magam elé. Ez Németország.
Azért itt is vannak ismerős dolgok. Menza. Goldmann extended. Igény–. Dizájn–. Áteresztőképesség++. Kapacitás++. Működési mód: Chip-kártya. Pénz befizet, kap kártya. Beáll sorba. Bedug kártya, levon megfelelő összeg. Néni két mozdulat, tálca teli. Eszik. A kiszolgálás effektív ideje (sorban állás nélkül, pedig az sincs annyi, mint Goldmann-on csúcsidőben) <1 perc. A menza kapacitása pedig mondjuk 5 Goldmann. :)
Természetesen itt sem kolbászból van a kerítés. Iszonyatos például a bürokrácia. De a legjobb mégis az volt, amit a Deutsche Bank csinált (csak úgy mellesleg a világ legnagyobb bankja, nagyobb a törzstőkéje, mint a német állam éves költségvetése). Nyitottunk számlát, ingyen jár hozzá EC kártya. Security–. A kártyát és a PIN-t is postán küldik ki hozzád egy-két napos különbséggel. Még csak nem is ajánlva. Ha a postás megtartja magának a leveleket, simán le tud lépni a pénzeddel. Még csak észre sem veszed. No mindegy. Elvileg 1 hét a kártyacsinálás ideje. Három hét múlva már nagyon untuk, hogy nincs kártyánk, így ismét bementünk a bankba, hogy ejnye. Hát nagyon sajnáljuk, de az Interne Abteilung (Belső Osztály, nem rossz, Belső Elhárításnak kellene inkább nevezni), törölte a kártya-rendelésünket. Sebaj, kérünk újat. Egy hét múlva a kártya megjön, de PIN sehol. Várunk még egy hetet, utána a többiek bementek a bankba (én hál' Istennek, nem). Irgum-burgum, hol a PIN-em. Hát nem tudjuk, mit csináljunk. Jó, jó, rendeljünk még egy kártyát. Másnap megérkezett a már meglevő kártya PIN-je. Ha-ha. Van kártyám, van PIN-em – gondolták a többiek. Bankautomatát felkeres, kártya bedug, PIN beüt. Slukk. A kártya le lett tiltva. #$!