Közösségi pontosztás

A Schönherzben az évfolyamok, körök minden év végén értékelik tagjaikat eme toronybeli éves tevékenységük alapján. Ebből alakul ki az a 100 pont, ami a 3*100-as rendszer részeként számít a kollégiumba való bekerülésnél a következő félévben.

Sajnos nem lehet embereket és munkájukat pontokkal értékelni – ez talán az elsős évfolyamoknak a legnehezebb, hiszen nekik új még a dolog. Ez a rendszer azért alakult ki, hogy kifejezze a kollégiumon belüli értékrendet: szükség van azokra az emberekre, akik hozzájárulnak, hogy a Schönherz ne csak egy diákotthon legyen, hanem kiemelkedjen mind társaság szempontjából, mind szakmailag a többi kolesz közül.

Ez a pontozási rendszer tűnik eddig a legjobbnak. Persze sokan megkérdőjelezik az egész értékelés szükségességét, mondván: elsősorban az egyetem miatt van itt az ember, számítson a tanulmányi eredmény, ne csináljunk már itt mini szocializmust. Az azonban tény, hogy aki aktívan dolgozik egy körben vagy évfolyamon (esetleg több helyen is), annak – hacsak nem zseni – rosszabb átlaga lesz, sokkal kevesebb ideje marad a tanulásra. Hajlamos az egyetem elé helyezni a közösség érdekeit, mert jól érzi magát a többiekkel vagy felelősséget érez irántuk. Ezekre az emberekre szükség van, ha szívünkön viseljük a 6 cm-rel fentebbieket.

Igen ám, de hogyan pontozzunk? Igazságosnak kell lennünk, viszont minden ember szubjektív. A munka értékelése szempontjából az lenne a legszebb, ha lenne valaki mindenki felett (fiktív isten), aki mindent lát, és mindenkit objektíven tudna értékelni. Véleményem szerint ebbe a pontozásba azonban (főleg az évfolyamoknál) erősen szubjektív vélemény is benne kell legyen az emberekről: mennyire tetszik nekem ez a valaki, mennyire szeretnék jövőre is egy társaságban lenni vele.

Szomorú, hogy az értékelés lebonyolítása felesleges vitáknak ad teret. Haverok esnek egymásnak, megsértődnek, megsértenek másokat. Egyesek ki akarják "cselezni" a pontosztást (minek a pestieknek pont, úgysem akarnak koleszosok lenni, adjuk inkább magunknak), mások a saját értékrendjüket akarják mindenkire ráerőltetni, az ő szempontjaikat tűzön-vízen keresztülvinni – hiszen nagy szájjal sok mindent el lehet érni.

Nem erről szól az egész!

Muszáj legyen mindenkiben annyi becsület, hogy a pontozás célját szem előtt tartva értékel, és nem lobbyzik, nem csal, nem árulja sörért a közösségi pontot. Maradjon meg a Schönherz egy kis falu, ahová nem furakszik be a mai csodálatos világ a politikával és az üzleti szemlélettel.

Tom