Megint a Goldmann...
Az utóbbi hetekben évfolyamtársaim egyre többet szapulták a menza ételeit; az évfolyam asztalánál állandó téma volt, hogy "Bezzeg elsőben ...". Ekkor határoztam el, hogy az örökzöld téma kapcsán felkeresem a menza főnökét és kifaggatom. Némi érdeklődés és keresgélés után megtaláltam Markóné Kisházy Ildikót, a Goldmann menza üzletvezetőjét, aki szívélyesen beljebb tessékelt és segítőkészen válaszolt kérdéseimre. Előrebocsátom: Bár én is immáron harmadik éve járok a Goldmannra, tehát érdekelt vagyok abban, hogy mit raknak elénk, és én sem vagyok mindig megelégedve a táppal, célom mégsem a jobb ellátás kiharcolása volt – ez ugyanis más fórumra tartozik –, hanem hogy kiderítsem, mi a színvonal romlásának oka.
– Sokan kifogásolják az egyetemi étkeztetés színvonalát. Többek szerint érezhetően romlott a minőség tavaly óta. Mi erről a véleménye?
– Nézze, itt az ételnapló. Láthatja, hogy ugyanazokat az ételeket adtuk az idén is. A nyersanyagnormánkat még januárban állapították meg, 44 Ft-ban. Azóta mi sem emeltük a menü árát. Mindenki saját zsebén érezheti, hogy manapság mindennek megy fel az ára. Például a Coca-Cola csak úgy 30%-kal emelte árait a múlt héten. A befőttek árai is ott tartanak, hogy lassan 40 Ft-ba kerül egy tál gyümölcsleves. Tudom, hogy szeretik, de ha ezt adom, akkor nem tudnék harmadik fogást adni mellé. Az a la carte árainkat kénytelenek vagyunk a napi nyersanyagáraknak megfelelően alakítani. Sokan drágának tartják, de gondoljon bele: egy ebéd áráért egy hamburgert és egy üdítőt kap, és azzal aligha lakik jól.
– Ha jól értelmezem szavait, nemsokára újabb áremelések várhatók az előfizetéses menünél is.
– Igen, előreláthatólag januárban kénytelenek leszünk emelni az árainkat. Hogy mennyivel, azt még nem tudom; ez az addigi áremelésektől is függ. Bár az alapanyagok árainak emelkedését eddig is megpróbáltuk kézi munkával kompenzálni. Adhatnék egyszerűen egy szelet rántott húst, ehelyett inkább például rántott gombát készítünk. Így olcsóbb, de az emberektől nem várhatok el akármennyi plusz munkát, mert nem tudok több pénzt adni nekik. Régebben egyszerűbb volt. A Goldmann menza épülete az Egyetem tulajdona. Néhány éve még ingyen működhettünk, hiszen a diákokért vagyunk. Most viszont a piacgazdaság betörésével milliós kiadást jelent számunkra a bérleti költség. Sokba került szeptemberben az evőeszközök és poharak pótlása is.
– Mégis, idén alig van pohár...
– Erről csak annyit mondanék, hogy a tanévet 1000 pohárral kezdtük. Ebből már csak 200 (!) van meg. Szédületes tempóban törnek.
– ...és az evőeszközök tisztasági állapota is kifogásolható.
– Ezzel tényleg vannak problémák. Az evőeszközöket kénytelenek vagyunk kézzel mosogatni. 1/2 12-kor, nyitás előtt át szoktam nézni, de előfordulhat, hogy nem veszek észre hiányos mosogatást. Most az átépítés miatt különben is gondban vagyunk, mert befalazták az egyik mosogatógépünket; a kettő közül a nagyobb teljesítményűt.
– Ejtene néhány szót erről? Várhatóan mikor fog újra üzemelni a menü oldali edényleadó?
– Az Egyetem építtet reprezentatív étkezőt. Ehhez választanak le egy darabot, tehát az edényleadó és mosogató meg fog szűnni. Érezzük, hogy a másiknál megnőtt a torlódás, de sajnos nem tudunk mit tenni. Egyébként az is gondot okoz, hogy az evőeszközök is nagyon fogynak. Sokan "elfelejtik" leadni, és sokan a szemétbe dobják. Körülbelül tíz darabot találunk minden zsákban.
– Ha már a felszerelésnél tartunk: szeptembertől új tálcákkal találkozhattunk. Nincs sok gond velük, nem törnek?
– Nem, legalábbis eddig nem tapasztaltunk ilyesmit. A tányérokat is könnyebb tisztán tartani, mert az aljukat nem fogja meg az alumínium. Csak azzal van problémánk, hogy rengeteg rágógumit ragasztanak rájuk. A fémtálcákról még le tudtuk vakarni ezeket, de a műanyag tálcákat kénytelenek vagyunk eldobni.
– Egy másik problémaként azt hozták fel sokan, hogy míg a levesek általában ehetetlenül forróak, a második fogás már akkor is hideg, amikor tálalják, nem beszélve arról, milyenek, mire megvárjuk, hogy kihűljön a leves.
– El kell ismernem, ez tényleg így van. A levesek melegen tartása könnyű a fűthető kocsikban. A második fogást azonban nem lehet állni hagyni. Aki szokott főzni, jól tudja, hogy milyen lesz például egy sült, ha nem frissen tálalják. Az idén kaptunk viszont fritőzt, ez talán javít valamit a helyzeten. Változtattunk azon is, hogy 2 órára félreteszünk a második fogásból, ha látjuk, hogy nagyon fogy, mert úgy tapasztaltuk, hogy akkor jönnek a legtöbben. Régebben nekik már nem jutott, most viszont 1 óra körül kell elküldenem az embereket.
– Váltsunk talán témát! A hétvégén lesz a gólyabálunk. Mi a véleménye róla?
– Nem értek egyet vele, hogy az ilyen rendezvényeket a menzán rendezzék. Szerintem nem erre való. Gyakran előfordul, hogy felhasogatják a székek műbőr bevonatát és széttörnek asztalokat. Az Egyetemnek pedig nincs pénze javíttatni. A WC-k felújítása is 1 millió forintba került, de nem sokra rá valaki poénból letekerte az összes piszoár csövét. Ezenkívül délután 3-tól hajnalig benn kell lennünk, de pénzt nem adhatok a dolgozóknak, mert alig van bevétel. Különösen így, hogy Vetési úr ragaszkodott hozzá, hogy az italokat ők árusítsák. Ezt is helytelenítem, mert ha már ott vagyunk a vacsora miatt, akkor foglalkozhatnánk a büfével is, mint az elmúlt években.
- DÁ -