Kollégium és diákotthon

Bizonyára mindannyian hallottatok már képviseletekről és önkormányzatokról, de vajon tudjátok-e, mit jelentenek ezek valójában? Tudjátok-e, hogy míg a hallgatói képviseletek – látszólag – országszerte jól működnek, addig a kollégiumok jelentős részében a kollégista érdekek érvényesítésére kevésbé van mód?

Az ország egyik legjobb kollégiuma

Igen, ezt tartjuk magunkról, és nem nagyképűségből mondjuk ezt. Hogy miért? Az okok egy része nosztalgikus: a hagyományokra való hivatkozás. Majd 40 év hagyományai, eseményei és emberei, mondhatjuk nyugodtan: példaképei szolgálhatnak hivatkozási alapul. Mondhatja erre bárki, hogy a múlt szép dolog, de őt a nosztalgiánál jobban érdeklik a mai tények. Az érvek sokkal inkább kézzel fogható része az, hogy ma végigjárva az épület folyosóin, minden kis zugban arra látunk tanúbizonyságot, hogy a kollégium lakói lehetőséget teremtettek, teremtenek az ötleteik megvalósítására. (A dolgok egy másik része – természetesen – idő, hely, érdeklődés, esetleg vállalkozó szellem hiányában abbamaradt.)

A kollégiumban töltött évek felkészítik a végzett hallgatókat arra, hogy diplomával a zsebükben úgy lépjenek ki a falai közül, hogy felkészültek a rájuk váró feladatok magas szintű megoldására.

Ha arra a kérdésre akarunk válaszolni tehát, hogy mi teszi a Schönherz Zoltán Kollégiumot az ország egyik legjobb kollégiumává, akkor azt a következő sarkalatos pontokra bonthatjuk: 1. hagyományokból fakadó hangulat; 2. hagyományos rendezvények; 3. működő önkormányzat; 4. a körök által nyújtott szakmai, szabadidős és kulturális lehetőségek.

Az önkormányzat

Az önkormányzat léte az egyetlen biztosíték arra, hogy egy kollégium ne váljon diákotthonná, az ott lakóknak tényleges beleszólásuk legyen saját életkörülményeik alakításába. A Schönherz Zoltán Kollégium önkormányzata funkcionálisan három képviseleti szintre bontható.

Az önkormányzat legfelső fóruma a Küldöttgyűlés (KGy), melyet minden évben össze kell hívni. A KGy-re minden alapközösség – évfolyamok és körök – súlyának megfelelő számú küldöttet delegálhat. Itt születnek a kollégiumi életet alapvetően meghatározó döntések: alapszabályzatok, az önkormányzat testületeinek megválasztása (KKB, Kollégiumi Etikai és Fegyelmi Bizottság, Jelölő Bizottság, KGy elnökség), itt számolnak be a választott testületek a végzett – éves – munkájukról. Itt jutalmazzák meg azokat, akik különösen sokat tettek a kollégiumért. A KGy munkája nem operatív, de olykor mégis heves viták alakulnak ki egyes kérdésekben.

A választott testületek közül a legjelentősebb a Központi Kollégiumi Bizottság (KKB). A testület megbizatása egy évre szól, és két KGy között – pár alapvető kivételtől eltekintve – annak minden jogkörét és feladatát gyakorolja. A KKB vezetője a KKB titkár, akit a kollégium lakói titkos szavazással választanak. A külvilág (egyetem) felé ő az önkormányzat felelős vezetője, bár az önkormányzat és a KKB döntések mind testületi döntések. Ehhez kapcsolódóan kell megemlítenem, hogy a titkárválasztáson nem csak a titkár személyére, hanem az önkormányzat létére is szavazunk. A szavazás akkor érvényes, ha a kollégisták több, mint a fele adott le érvényes szavazatot, tehát az emberek több, mint a fele akarja, hogy legyen önkormányzat. Mint említettem, a KKB rendelkezik a KGy jogainak többségével, illetve egyes jogait maga is továbbruházhatja. A KKB általában maga dönt a körök SzMSz-ének (Szervezeti és Működési Szabályzat) elfogadásáról, a KGy elé kerülő nagyobb beruházásokról és koordinálja a reszortok működését.

Itt érkeztünk el a harmadik szinthez, a reszortokhoz. Ezek szintén döntést hozó és előkészítő, irányító testületek, de a kollégiumi élet meghatározott területéhez kötődik a működésük. A reszortok a következők:

Titkári reszort: Ez a reszort az évfolyamok alapvető képviseleti fóruma. (Az évfolyam régebben a szakok szerint lett meghatározva, most a kredit rendszer miatt a régi évfolyamrendszer megszűnőben van.) A titkári reszorton minden évfolyamot egy ember képvisel szavazati joggal. Itt dőlnek el olyan kérdések, amelyek az évfolyamok ösztönzésével, jutalmazásával, a kollégisták közösségi munkájának értékelésével foglalkoznak.

Érdekvédelmi reszort: Velük bizonyára már találkoztál, ha a felvételedet kérted a kollégiumba. Ez az a fórum, amely az egyének érdekképviseletét hivatott ellátni. A Kollégiumi Felvételi Bizottsággal karöltve végzik a kollégiumi férőhelyek elosztását.

Szakmai reszort: Tagjait nem csak évfolyamok, hanem – elsősorban – körök delegálják. Szerepe nem más, mint a kollégium szakmai köreinek (Stúdió – videó és hangadások; Hangstúdió – CD- és lemezfelvételek, hangosítási feladatok; KSzK – Unix, Novell és VAX szerverek, hálózat; RD – mechanikai és elektronikai műhely; Rádióklub, Szakmai könyvtár) koordinálása.

Kultúr reszort: Szintén főleg a körök delegált tagjai alkotják. Ők szervezik a kollégium hétközi rendezvényeit, és olyan hagyományos rendezvényeket mint pl. a Fesztivál 7.

Gazdasági reszort: A kollégium gazdasági életét koordinálja, összefogja a reszort-gazdaságisokat. Vezetője a KKBgazdaságisa.

Sport reszort: Más néven DSK (Diáksport Kör). Hozzájuk tartozik a kollégium (és a Kar) amatőr és versenysportja. Ők szervezik a Csúcstartókat és egyéb bajnokságokat.

Minden reszort vezetője tagja a KKB-nek is. Összegezve tehát úgy néz ki a rendszer, hogy a KGy egyfajta parlament, a KKB egyfajta kormány, a reszortok egyfajta minisztériumok.

Amint látod, a kollégiumi önkormányzat tevékenysége igencsak szerteágazó, mintegy 30 különböző öntevékeny diákkör működik a házban az önkormányzat támogatásával. Ezek a csoportok éltetik a házat, adják meg a kollégista élet mindennapi lüktetését. A diákok maguknak teremtik meg szakmai fejlődésük, a hobby és szórakozásuk lehetőségét.

Ez az 1000 fős kollégium olyan mint egy kis falu. Itt szinte mindenki ismeri a másikat. A nevelőtanárok, seniorok és az öreg diákok mutatják majd be a gólyáknak a kollégium színes világát évről-évre. Célunk a kollégiumi hagyományok megőrzése, és a diákok segítése egyetemi polgárrá válásukhoz.