Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Világkép

A nyomogatós gyalogátkelőhöz közeledve látja, hogy a madzagnál fogva lóg a levegőben a nyomogatós doboz.

Gólyatábor-Gólyaszemmel

"Úgy maradtunk volna még!"

Új ember az EHK élén

"... közlekkaros kollégáink által készített interjúból olvashattok itt részleteket."

ACM - ICPC Hungarian National Contest 2004

Kedves Hallgató Kolléga!

"It is time to grow up." Hackerek szabadlábon

"...a több ezer fős táborban nem volt egyetlenegy rendfenntartó sem."

Fürgerókalábak...

"Újabb biztonsági rés az Outlook Expressben..."

Király Dénes (Dezső), II. Vill.

Útmutató "karriertanácsok pályakezdő diplomásoknak"

A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkező diplomásokat, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb.

Mi lesz veled, Szakkoli?

Sokan vannak a Karon és a Kollégiumban, akik még mind a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is csinál a Szakkollégium a Schönherzben, mik a céljai. Idén nyáron volt szerencsém részt venni mind a Szakkollégium Balatonlellén tartott táborában, mind a szokásos schönherzes Nyári Táborban. Mindkét helyen szó volt a Szakkollégiumról, az egyik helyen belső, a másik helyen külső szemszögből.

A Szakkollégium szervezése most már több éves múltra tekint vissza, a jelenlegi formában több mint egy éve szerveződik. Úgy érzem, a fejekben mostanra kezd kikristályosodni, hogy mit is jelent a szakkollégium. A gond csak az, hogy kétféle törekvés van: az egyik a szakkollégisták által megfogalmazott cél, a másik a Kollégium diákönkormányzata által kitűzött célok.

A szakkollégisták idén nyáron tisztába tették a fogalmat, hogy mit is jelent a szakkollégium, és mik azok az eszmék, amelyek mellett kezdik el az őszi szakkollégiumi szemesztert. A komoly értelmiség- és közösségformáló szerep mellett a cél az, hogy azok a hallgatók, akik jelentkeznek a Szakkollégiumba, egy olyan öntevékeny szakmai munkát vállalnak fel, amely színvonalas, az egyén és a közösség szakmai fejlődését irányozza elő. A jelentkezéssel tudomásul veszik, hogy ez a szakmai feladatvállalás legalább olyan kötelező érvényű, mint mondjuk bizonyos órákra bejárni. Ezzel a Szakkollégium azt vállalja, hogy a tagjait a teljesítményük alapján rendszeresen méri, biztosítva ezzel azt, hogy a végző szakkollégisták egy olyan szakmai plusszal indulhatnak a pályájukon, amit a normál egyetemi képzésben az előadásokon és gyakorlatokon nem szerezhetnek meg. Ezzel szerezve nevet és rangot az egyénnek és a közösségnek a kollégium falain kívül. A Szakkollégium vezetése vállalta fel azokat a feladatokat, hogy megszervezi az öntevékeny és önképző szakmai munkát, a Szakkolin belül mindenkinek valamilyen szakmai munkát adva. A feladatokat egy témalistából választhatják ki a tagok. A listában szerepel tananyagfejlesztés és tanfolyamtartás, projektek, tanulmányok, önképzőkörök. A feladatvállalás teljesítését a tagság megtartásához ellenőrzi is a vezetőség, cél, hogy a félév végén mindenki beszámoljon végzett munkájáról. A következő féléves tagsághoz még az egyetemen is teljesíteni kell, nem elég mindenből átcsúszkálni. Ezek kemény feltételek, de ez kell a minőségbiztosításhoz.

Ezzel szemben a másik oldalról, a Kollégium vezetése részéről elkezdődött egy törekvés, hogy a szakmai köröket soroljuk be a Szakkollégium alá, és amit eddig Szakmai Reszortnak neveztünk, azt most nevezzük Szakkollégiumnak. A KKB ettől a struktúrától azt várja, hogy a szakmai körök szervezeti felépítése, a támogatási, pályázati-szponzori rendszer egyszerűbbé, egységesebbé válik, és nem utolsó sorban egy egységes szakkollégiumi név képviselje a Házban folyó szakmai munka nívóját. Mert el kell ismerni, szakmai köröknek is megvan a maga rangja, hiszen aki aktívan részt vesz pl. a KSZK, BSS, AC, RF, rádióklub körök munkájában és igencsak beleássa magát a körök által képviselt szakmába, igen jó szakmai gyakorlatot szerezhet. Ezen emberek között sokan vannak, akik a Szakkollégium által megfogalmazott feltétel-rendszert – egy kis tanulmányi rákapcsolással – teljesíteni is tudnák. Ők tényleg magukban érzik a szakmai fejlődés lehetőségét – ezért csinálják. Ám a szakmai körökben is vannak sokan, akik nem éppen a szakmai nívót tűzik ki maguk elé, hanem a közösség vonzó a számukra, őket a szakmai munka csak mint hobbi, szabadidős tevékenység érdekli. Ők nem fognak elmélyedni a szakmai munkában, inkább technikai jellegű, illetve közösségépítő szándékkal vesznek részt a körben. Az még nem tisztázott, hogy ők az új rendszerben hogyan lehetnének tagjai a Szakkollégiumnak, viszont a körökből nem zárhatjuk ki őket.

A törekvések mögött – elkerülhetetlenül – anyagi megfontolások is húzódnak. Tapasztalati tény, hogy cégek, alapítványok és egyéb szponzori-pályázati szervezetek sokkal jobban támogatnak nagyobb, egységesebb szervezeteket, rendezvényeket, mint külön-külön a köröket. Egységes fellépéssel valóban nagyobb összegű támogatásokat lehet megnyerni. Kérdés az, hogy mi legyen az az egységes keretszervezet, amit a Kollégium szponzorcsoportja képviselhet a pályázati szervezeteknél, cégeknél. Kérdés az, hogy jó-e a Szakkollégiumot felhasználni erre az egységes képviseletre, vagy lehet-e a Kollégiumnak egy olyan arculatot találni, ami összefogja a szakmai köröket, egymás mellett, a Szakkollégiumot is egy körként tekintve.

A beszélgetések még tovább folynak, a félév feladata lesz eldönteni azt, hogy lehet-e a szakmai köröket a Szakkollégiumba besorolni, vagy célszerűbb az együttműködések ösztönzése a körök és a Szakkollégium között, és az egységes fellépésre pedig kitalálni valami új formát, ahol a szakmai körök és a Szakkollégium mellérendelt, egyenrangú felekként vesznek részt.

Szilágyi Csaba