Mi lesz veled, Szakkoli?
Sokan vannak a Karon és a Kollégiumban, akik még mind a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy mit is csinál a Szakkollégium a Schönherzben, mik a céljai. Idén nyáron volt szerencsém részt venni mind a Szakkollégium Balatonlellén tartott táborában, mind a szokásos schönherzes Nyári Táborban. Mindkét helyen szó volt a Szakkollégiumról, az egyik helyen belső, a másik helyen külső szemszögből.
A Szakkollégium szervezése most már több éves múltra tekint vissza, a jelenlegi formában több mint egy éve szerveződik. Úgy érzem, a fejekben mostanra kezd kikristályosodni, hogy mit is jelent a szakkollégium. A gond csak az, hogy kétféle törekvés van: az egyik a szakkollégisták által megfogalmazott cél, a másik a Kollégium diákönkormányzata által kitűzött célok.
A szakkollégisták idén nyáron tisztába tették a fogalmat, hogy mit is jelent a szakkollégium, és mik azok az eszmék, amelyek mellett kezdik el az őszi szakkollégiumi szemesztert. A komoly értelmiség- és közösségformáló szerep mellett a cél az, hogy azok a hallgatók, akik jelentkeznek a Szakkollégiumba, egy olyan öntevékeny szakmai munkát vállalnak fel, amely színvonalas, az egyén és a közösség szakmai fejlődését irányozza elő. A jelentkezéssel tudomásul veszik, hogy ez a szakmai feladatvállalás legalább olyan kötelező érvényű, mint mondjuk bizonyos órákra bejárni. Ezzel a Szakkollégium azt vállalja, hogy a tagjait a teljesítményük alapján rendszeresen méri, biztosítva ezzel azt, hogy a végző szakkollégisták egy olyan szakmai plusszal indulhatnak a pályájukon, amit a normál egyetemi képzésben az előadásokon és gyakorlatokon nem szerezhetnek meg. Ezzel szerezve nevet és rangot az egyénnek és a közösségnek a kollégium falain kívül. A Szakkollégium vezetése vállalta fel azokat a feladatokat, hogy megszervezi az öntevékeny és önképző szakmai munkát, a Szakkolin belül mindenkinek valamilyen szakmai munkát adva. A feladatokat egy témalistából választhatják ki a tagok. A listában szerepel tananyagfejlesztés és tanfolyamtartás, projektek, tanulmányok, önképzőkörök. A feladatvállalás teljesítését a tagság megtartásához ellenőrzi is a vezetőség, cél, hogy a félév végén mindenki beszámoljon végzett munkájáról. A következő féléves tagsághoz még az egyetemen is teljesíteni kell, nem elég mindenből átcsúszkálni. Ezek kemény feltételek, de ez kell a minőségbiztosításhoz.
Ezzel szemben a másik oldalról, a Kollégium vezetése részéről elkezdődött egy törekvés, hogy a szakmai köröket soroljuk be a Szakkollégium alá, és amit eddig Szakmai Reszortnak neveztünk, azt most nevezzük Szakkollégiumnak. A KKB ettől a struktúrától azt várja, hogy a szakmai körök szervezeti felépítése, a támogatási, pályázati-szponzori rendszer egyszerűbbé, egységesebbé válik, és nem utolsó sorban egy egységes szakkollégiumi név képviselje a Házban folyó szakmai munka nívóját. Mert el kell ismerni, szakmai köröknek is megvan a maga rangja, hiszen aki aktívan részt vesz pl. a KSZK, BSS, AC, RF, rádióklub körök munkájában és igencsak beleássa magát a körök által képviselt szakmába, igen jó szakmai gyakorlatot szerezhet. Ezen emberek között sokan vannak, akik a Szakkollégium által megfogalmazott feltétel-rendszert – egy kis tanulmányi rákapcsolással – teljesíteni is tudnák. Ők tényleg magukban érzik a szakmai fejlődés lehetőségét – ezért csinálják. Ám a szakmai körökben is vannak sokan, akik nem éppen a szakmai nívót tűzik ki maguk elé, hanem a közösség vonzó a számukra, őket a szakmai munka csak mint hobbi, szabadidős tevékenység érdekli. Ők nem fognak elmélyedni a szakmai munkában, inkább technikai jellegű, illetve közösségépítő szándékkal vesznek részt a körben. Az még nem tisztázott, hogy ők az új rendszerben hogyan lehetnének tagjai a Szakkollégiumnak, viszont a körökből nem zárhatjuk ki őket.
A törekvések mögött – elkerülhetetlenül – anyagi megfontolások is húzódnak. Tapasztalati tény, hogy cégek, alapítványok és egyéb szponzori-pályázati szervezetek sokkal jobban támogatnak nagyobb, egységesebb szervezeteket, rendezvényeket, mint külön-külön a köröket. Egységes fellépéssel valóban nagyobb összegű támogatásokat lehet megnyerni. Kérdés az, hogy mi legyen az az egységes keretszervezet, amit a Kollégium szponzorcsoportja képviselhet a pályázati szervezeteknél, cégeknél. Kérdés az, hogy jó-e a Szakkollégiumot felhasználni erre az egységes képviseletre, vagy lehet-e a Kollégiumnak egy olyan arculatot találni, ami összefogja a szakmai köröket, egymás mellett, a Szakkollégiumot is egy körként tekintve.
A beszélgetések még tovább folynak, a félév feladata lesz eldönteni azt, hogy lehet-e a szakmai köröket a Szakkollégiumba besorolni, vagy célszerűbb az együttműködések ösztönzése a körök és a Szakkollégium között, és az egységes fellépésre pedig kitalálni valami új formát, ahol a szakmai körök és a Szakkollégium mellérendelt, egyenrangú felekként vesznek részt.
Szilágyi Csaba