Diákok az Unióban

Gondolom, azzal mindenki tisztában van, hogy kis országunk ez év május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Azt viszont kevesen tudják, hogy mi is vár ránk pontosan. Vannak elképzelések, tervek, amik megvalósításra várnak, de azt senki sem tudja biztosan, hogyan érinti majd az egyre közelgő csatlakozás életünk különböző területeit, így például az oktatást.

Az Európai Unió legfontosabb célja az oktatás terén az, hogy 2010-re az egyes tagállamok képzési rendszerei, a szakképesítések és végzettségek minél jobban összehasonlíthatóak, egybevethetőek legyenek. Ezért kell lehetővé tenni a diákság számára a külföldi továbbtanulás lehetőségét, amely nem ugyanaz, mint az ösztöndíj általi külföldön történő tanulás!

Az EU hozott egy olyan jogszabályt, miszerint minden közösségi állampolgárt a befogadó ország állampolgáraival azonos eljárásban kell részesíteni mind a felsőoktatási intézménybe történő bejutás, mind az ottani tanulmányok folytatása tekintetében. Egy másik jogszabály pedig megtiltja, hogy a felsőoktatási intézmények a nem honos, de közösségi állampolgárokra magasabb beiratkozási vagy tandíjat vessenek ki, mint a saját állampolgárságú diákjaikra. Így tulajdonképpen május elseje után mi, magyar diákok is megkaphatjuk a lehetőséget arra, hogy érettségi után korlátozások nélkül jelentkezhessünk bármelyik tagállambeli egyetemre, vagy főiskolára. Igen ám, de emellett még számos feltételnek teljesülnie kell! Ugyanis az azonos elbírálás elve nem terjed ki a szociális jellegű juttatásokra (pl. kollégium), csak akkor, ha tanulmányok megkezdése előtt a diák már vállalt munkát az adott tagállamban. Ez pedig megnehezíti a jelentkezést, mert ha egy diák még nem dolgozott abban az országban, ahol tanulni szeretne, akkor gyakorlatilag saját magának kell megélhetéséről gondoskodnia. Ezt pedig hivatalosan is bizonyítani kell ahhoz, hogy kiadhassák a letelepedési engedélyt, amit csakis arra az időszakra adnak ki, amíg a diák tanul, és így is maximum egy évre kaphatja meg. Ha egy évnél tovább tanul valaki külföldön, akkor az engedélyt folyamatosan újítani kell. A betegbiztosításhoz itthon kell a megfelelő formanyomtatványokat kitölteni, de ez csak akkor jár, ha az előbbiek teljesülnek.

De még nem volt szó a talán legfontosabb dologról: hogyan ismerik el a külföldön tanult féléveket itthon? A kreditrendszer segítségével, amit nálunk is mindenhol be fognak vezetni. Az EU folyamatosan arra ösztönzi felsőoktatási intézményeit, hogy kössenek szerződéses viszonyt egymással az egyes tagországok egyetemei, mert csak így érhető el, hogy elismerjék a külföldön megszerzett kreditpontokat. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, meg kell érdeklődni, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény kötött-e ilyen szerződést hazai egyetemekkel, főiskolákkal, ahol hazatérve folytathatóak a tanulmányok.

De mindez még csak elmélet. Igazából még éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy az EU célja megvalósuljon és nemcsak a képzési rendszerek legyenek jól áttekinthetőek, hanem jól, elsősorban zökkenőmentesen működjön a rendszer, és minél több magyar diák szerezhessen tapasztalatot külföldi egyetemeken.

zsuzsa