Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Köztársaság!

Re: Világvége

Japán, egy első benyomás

A méretek érzékeltetésére néhány adat: a vonalon csúcsidőben 2-3 percenként követik egymást a dugig tömött szerelvények, melyek egyenként is persze hosszabbak a pesti metrónál, a vonalon 29 megálló van, egymástól átlag 10-15 perc tempós sétányira, a nem túl lassú és egyébként halál pontosan közlekedő vonatoknak kb. 50 perc megtenni egy kört.

Új Várklub

A (haza)Küldött( )gyűlés

MAVE

Bitek a budiban

"13 éve írtuk"

A Balkáni vihar

Impressziók – II.

Mikromechanika Japánból.

Real-time áramszünet

"Csönd, az van."

Éljen május elseje!

Május első napja már az ókorban is ünnepnek számított, méghozzá a tavasz beköszöntének, az élet megújulásának ünnepe volt. A hónap Maia római istennő nevét viseli, aki a termékenység és a bujaság szimbóluma volt, de a május eleji mulatságok Flóra, a virágzó ifjúság és a tavasz istennőjének tiszteletét is idézik. Maia tiszteletére hívei május első napján disznót áldoztak, míg a hat napig tartó Floralia ünnepen az istennő kicsiny szobrát virágfüzérekkel díszítették, és táncolva, énekelve vitték végig az utcákon ünnepi menetben. A hasonló felvonulások aztán Európa-szerte elterjedtek, amerre csak a római hódítás elért. A május első napján szokásos vigasságok gyökere ugyanakkor a kelta–szász kultúrába is visszanyúlik, ahol ilyenkor a tűz napját ünnepelték. A babiloni Baál istennek megfelelő alak a keltáknál a Nap istene volt. Májusban a tél végét, a nap visszatérését ünnepelték: a parasztok fáklyákkal vonultak fel a dombokra, ahonnan tüzes kerekeket löktek le a szántóföldekre. Úgy gondolták, hogy a tűz elűzi a gonosz szellemeket és a boszorkányokat, akik betegséggel sújtják az embereket és az állatokat. A katolikus egyház erőfeszítései ellenére a szokások egészen a 18. század végéig tartották magukat. A kelta tradíció a középkorban egész Európában elterjedt volt a parasztok között.

A magyar néphagyományban szintén gazdagon élnek a május elsejei szokások. Teljes egészében átvettük a májusfa állításának hagyományát Európa népeitől: a legények az éjjel kivágott virágzó fát kedvesük háza előtt állították fel, egyes helyeken még kendőket és szalagokat is aggattak rá. A májusfák sok helyen egészen pünkösdig álltak, ekkor bontották le őket.

Később május elseje a munka ünnepévé vált.

1889. július 20-án Párizsban szocialista konferenciát tartottak. Ezen a gyűlésen hangzott el először az amerikai szocialista munkáspárt képviselőjének javaslata: szervezzenek egy nemzetközi munkásünnepet. Több ünnepnap-javaslat közül végül is május elsejét jelölték meg a munka ünnepének. 1890. május elsejére egy nagy nemzetközi felvonulás szervezését rendelték el, mely a kongresszus határozatainak megvalósítását, főként a nyolc órás munkaidőt követelte. A nemzetközi szocialista munkásmozgalom ekkor még nem volt egységes, hol tüntetésre, hol felvonulásra, hol majálisra került sor. Sok helyen rendőrök rohamozták meg az ünneplő munkásokat. 1919 a nemzetközi munkásmozgalom számára is fontos év volt. Ekkor alakult meg a Kommunista Internacionálé, amely hivatalos ünneppé tette május elsejét. 1945-ben munkaszüneti nappá vált az "első szabad május elseje". A rádió ettől kezdve adott közvetítést az ünnepről, később ezt közvetítette a televízió is. A napilapok ünnepi számokat jelentettek meg.

A májusfa állítását, illetve lebontását kísérő mulatságok, a május elsejei közösségi népszokások tovább élnek a munkásfelvonulásokhoz kapcsolódó majálisokban is, amelyeket legtöbbször a "hivatalos program" utáni sörös-virslis mulatozás jellemez. Az ez évi munkaünnep mást is tartogat nekünk, nem csak sört és virslit, hanem egy új lehetőséget, egy közösséget, egy irányt, mely előrébb juttathat minket.

zsuzska