Révkomáromi képzés

Idén szeptembertől egy szlovákiai kihelyezett tagozattal bővült Karunk. A képzés részleteiről dr. Levendovszky János dékánhelyettes úr, a képzés felelőse adott tájékoztatást.

Határon innen és túl

Két évvel ezelőtt indult hazánkban egy kezdeményezés a határon túli magyar gyűrűben élő (kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, délvidéki) magyarság versenyképes diplomával való ellátására. A kezdeményezés oka az volt, hogy a magyar ajkú továbbtanulók aránya igen alacsony volt (pl. Szlovákiában mindössze 4%), és diploma nélkül elvész az érdekképviselet, hiszen nincs, aki tolmácsolná az érdekeket. A teljes beolvadás elkerülése érdekében a kormány a jogi diploma illetve a közgazdasági és műszaki informatikai diploma megszerzési lehetőségének biztosítását tartja kiemelten fontosnak.

A céllal a Műegyetem egyetért, hiszen fontos dolog, hogy létrejöjjön egy intellektuális bázis, amely aztán a régiót fel tudja emelni: európai projektekhez tud majd kapcsolódni, multinacionális cégek számára vonzóvá válni. Az Oktatási Minisztérium felkérésére a BME – átlátva ennek jelentőségét – elvállalta a feladatot.

Kihelyezett tagozat

Révkomáromban egy évvel ezelőtt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem már beindította képzését, a Műegyetem ezt most szeptembertől tette meg a műszaki informatika oktatás beindításával. A szlovákiai belpolitikai helyzet miatt egy magyar nyelvű egyetem akkreditálása nagy nehézségekbe ütközött, viszont a két ország közötti egyezmény értelmében az itt kiadott diplomát elismerik Szlovákiában, és a Révkomáromban végzők itteni, műegyetemi diplomát kapnak.

Kezdeti nehézségek

Nagy kihívás volt az Egyetem számára az idő rövidsége: gyakorlatilag múlt októbertől vált élessé a feladat, gyorsan kellett a Magyar Akkreditációs Bizottság számára a kihelyezett képzés akkreditációs anyagait előállítani, felmérni az igényeket, a rendelkezésre álló oktatói kapacitást, ezért jelenleg egyedül hálózattervezési szakirány indul (ebből viszonylag könnyű szakembereket verbuválni).

A MAB komolyan megvizsgálja, amikor egy kihelyezett képzést akkreditál, hogy mögötte van-e az a személyi állomány, amely a képzést lehetővé teszi. Az itteni hatalmas hallgatói létszám mellett a Műegyetemnek nem lenne meg a kapacitása a kinti képzés megvalósítására, ezért a BME-s oktatókon kívül egyrészt a győri Széchenyi István Egyetem oktatói segítségével (földrajzilag is közel vannak Révkomáromhoz), másrészt a felvidéki, egyetemi kvalifikáltságú oktatókból tevődik össze az oktatógárda. Az oktatók 1/3-át adja a Műegyetem, 1/3-át a SZIE és 1/3-át a felvidéki régió.

Jelenleg két műegyetemi oktató utazik, az első félévben mindössze 6-7 fő oktat. Amikor megindult a képzés, az Egyetem részéről alapelv volt, hogy senkit sem szabad "kényszeríteni" arra, hogy vállaljon ott oktatást. Utazási költségtérítést illetve napidíjat kapnak a kiutazó oktatók motivációként, olyan jelleggel, mintha az itteni térítéses képzésben vennének részt. Az akkreditációs anyag egyik kulcskérdése volt, hogy a beírt oktatók valóban részt vegyenek az ottani oktatásban, ezt alaposan egyeztették, és szerencsére volt elég jelentkező.

Minőségbiztosítás

A tanterv megegyezik az itteni informatika oktatással. A Műegyetem fontosnak látja a minőségbiztosítás kérdését, hiszen ezen áll vagy bukik minden. Mivel nem az egész tananyagot a mi oktatóink tanítják, fontos, hogy a BME gyakran ellenőrizze a minőséget. Erre kidolgoztak egy rendszert, amelyben az oktatás periodikusan át van világítva, különböző problémamegoldó beszélgetéseket, oktatói konferenciákat tartanak, és ellenőrzik, hogy megvalósul-e az itteni tematika, a számonkérési és pontozási rendszer. A kinti oktatók technikailag egy szerveren keresztül kapják folyamatosan az anyagokat.

A Műegyetemnek a minőségbiztosítás az igazi pluszteher, maga az oktatás egyéni tehervállalás kérdése, anyagi juttatások ellenében, olyan, mintha valakinek mellékállása lenne.

A kinti oktatás helyzete

Szeptember 9-étől indult az oktatás. Hivatalos tanévnyitó is volt Révkomáromban, amely elsősorban PR-értékű esemény volt, az ottani és a magyar kormány részéről is ellátogattak rá képviselők.

Az ottani diákok is eljöttek a BME-re, hogy megismerjék az anyaintézményt. Az I épületben meglátogattak néhány labort, és – hogy a történelmi részt is lássák – megnézték a K épületet és a könyvtárt is.

A képzéssel fundamentális problémák nincsenek, nagyon szép helyen, a Tiszti Pavilon felújított épületében folyik a képzés, jó számítógépparkon. Még várhatóak infrastrukturális beruházások egy Solaris szerverre és egy még nagyobb PC-park beszerzésére vonatkozóan, hogy a számítógéplabor jól működjön. A számítógéplabor színvonala némely szempontból meghaladja az itteni HSZK-ét, ilyen szempontból jó helyzetben vannak az ottani hallgatók.

Akkreditáció

Fontos, hogy ne csak nálunk, hanem Szlovákiában is akkreditálva legyen a képzés, mert így az ott tanuló hallgatók nem csak a magyar diákigazolványra jogosultak (hiszen most ők magyar egyetemen tanulnak, így ott semmilyen szociális juttatásra nem jogosultak), hanem az akkreditáció után minden ottani kedvezményben is részesülhetnek, ami a diákokat megilleti, és ez nyilván később az Egyetem finanszírozását is megváltoztatja.

Kedvező fordulat az Egyetem politikai életében, hogy a szlovákiai választásokon a Magyar Koalíció Pártja bennmaradt a kormánykoalícióban, sőt, nélkülük nem is lehetett volna kormányt alakítani. Erős alkupozíciójuk remélhetőleg hozzájárul a képzés akkreditálásához.

A hallgatók

Június közepe táján vált véglegessé, hogy most szeptemberben elindul a képzés, így csak későn lehetett meghirdetni. Idén a 108jelentkezett hallgatóból 56-an nyertek felvételt, ebből 51-en kezdték meg ezévben tanulmányaikat. A tervek szerint a továbbiakban már 100fős évfolyamokkal indulna az oktatás. Jövőre a 100 helyre már 250 érdeklődő van, akik eljárnak a felvételi előkészítőre, tehát jövőre talán kevésbé kell szembenézni azzal a kihívással, hogy más tudással jönnek a hallgatók, ami nyilván nem az ő képességeiket minősíti, hiszen ott is sok jó képességű fiatal van, csak sajnos az iskolarendszer nem olyan, mint itt Magyarországon.

A jelentkezőknek matematikából és fizikából kellett írásban felvételizniük, amelyet műegyetemi oktatók és szlovákiai középiskolai tanárok állítottak össze.

A hozott pontokat mindenképpen el akarták kerülni. A felvidéki hallgatók nagyon eltérő középiskolai háttérrel jönnek, pl. van olyan középiskola, ahol a matematikában nem a problémamegoldó gondolkodáson van a hangsúly, hanem lexikális hátteret kérnek számon, tesztekben kell a jó megoldást kiválasztani. Ez nem teszi lehetővé, hogy a műegyetemi tananyagot úgy a nyakukba zúdítsák, ahogy az itteni hallgatók esetében ez megtehető. A különbségek kiegyenlítésére felzárkoztató tanfolyamokat indítottak, amelyeket a ZH eredmények függvényében kötelezővé tettek. Az oktatók nagy örömére a ZH-któl függetlenül mindenki eljár ezekre a felzárkóztató órákra.

A hallgatók zöme kollégiumban lakik, mert a felzárkóztatás miatt sokkal nagyobb az óraszám, mint itt Magyarországon, így a környékről sem igazán megoldható a beutazás. Az alapítvány most fog vásárolni új telket és épületet felújításra, hogy a kollégiumi helyek tovább bovüljenek.

Finanszírozás

A képzés állami finanszírozására Magyarországon egy költségvetési keret áll rendelkezésre. A hallgatók ösztöndíjára a támogatási forrást teljes mértékben a magyar állam biztosítja, ezek a támogatások a BME költségvetésétől teljesen függetlenek. A kifizetések egy szlovákiai bejegyzésú magyar alapítványon, a Selye János Egyetemért Alapítványon keresztül történnek.

A jövő

Távlati cél, hogy idővel egy önálló egyetem alakuljon meg és helybéli szakemberekkel tudjon működni az oktatás. A Ph.D. programunkba is becsatlakoznak felvidéki hallgatók, akik doktoranduszságuk alatt órákat vállalnak, és ha később ott telepednek le, át tudják venni a szakmai oktatást.

Gyenes Tamás
Kéri András