A Jövő (német) Mérnöke
Érdeklődéssel és várakozással vettem kezembe A JÖVŐ MÉRNÖKE 1992. november 5-i számában megjelent cikket a német nyelvű mérnökképzésről. Annál is inkább érdekelt ez a beszámoló, mivel magam is kísérleti alanya vagyok ennek a csodának. Valahogy nagyon furcsának tűnt nekem ez az egész cikk. Mintha én nem is a BME-n tanulnék, hanem valamilyen csodaország, valamely csoda egyetemén, ahol minden csupa jó, mindenki teljesen elégedett. Az az igazság, hogy az a cikk sok, számomra eddig ismeretlen információt nyújtott. Most ezeket szeretném megosztani veletek.
De mindenekelőtt egy rövid ismertetést szeretnék nyújtani erről az új kísérletről.
A német nyelvű képzés az idén indult "hódító" útjára. Három karon folyik ez a fajta oktatási forma, és ezen karok egyike a Villamosmérnöki és Informatikai Kar. (Hogy miért írom ilyen pontosan le a kar nevét, azt majd később megtudhatjátok). Összesen harminchatan vagyunk, ebből a villanykaros hallgatók száma 12 (és ezen belül van össz. 3 db informatikus úr). Informatikusok és villamosmérnök-hallgatók a képzés ideje alatt össze vannak zárva, magyarul ugyanazt tanulják. Minden tárgyat németül hallgatnak, és ez így fog folyni míg el nem kezdődik az 5. félév. Ekkor ugyanis visszakerülnek az addigra már magyarul nem tudó emberkék a magyar nyelven folyó képzésre (hogy jól megtanulják a magyar szakmai nyelvet), vagy pedig elküldik néhányukat valamely német nyelvterületre egy vagy két félévre.
Néhány sorstársam hívta fel egy nap a figyelmemet arra, hogy kedvenc lapom riportot közöl a német nyelvű képzésről. Ez a cikk nem (ilyen formában) készülhetett volna el, ha az a bizonyos riport nem létezne. Az ott elmondottak, mint azt már említettem, (enyhén) kiszínezik a valóságot. Íme, az érem másik oldala.
A német nyelvű képzésben résztvevők természetesen német nyelvet mint külön tárgyat is tanulnak. Négy németóra van egy héten, amelyből kettőn a német nyelvtan, a másik kettőn a szakmai nyelv oktatása folyik elvileg. Elvileg. Gyakorlatilag szakmai nyelvet eddig még szinte semmit nem tanultunk és nyelvtant sem igazán. De az órák azért elteltek. Az órarendet úgy sikerült összeállítani, hogy akik netalán más idegen nyelvet is szeretnének tanulni, azok csak úgy tudnak járni ilyen órákra, ha minden második héten kettő óráról lemondanak. Mádl Katalin, aki ennek a riportnak az alanya volt, és aki egyben a német képzés egyik fő koordinátora, szerint a visszaállás a magyar képzésre nem okoz majd nehézséget, hiszen az oktatók nagyrésze a szakkifejezések megfelelőit is megtaníttatja a diákokkal. A nagy baj az, hogy tanáraink nagyrésze erről elfelejtkezik sokszor. Amikor egymással vitatjuk meg a szakmai témákat, akkor gyakori jelenség a hungarogermán nyelv használata, amelyet már majdnem folyékonyan beszélünk. Ez egy nagyon egyszerű nyelv, mindent magyarul kell mondani, kivéve a szakszavakat. (Nem is tudom minek a következménye ez?). De természetesen mindennek ellenére a "diákok is elégedettek és feldobottak ...", amit a következő kis történet is bizonyít.
A mi életünkben is eljött az a pillanat, amikor ki kell a tölteni azt a bizonyos fekete könyvet. A dékániban azonban azt az útmutatást kaptuk, hogy az informatikusok ne írjanak be semmit a szak megnevezéséhez. Aztán később jött az utasítás, hogy az informatika szakra jelentkezettek is villamosmérnök szakot jelöljék meg az indexükben. Ez már több volt mint egyszerűen furcsa. Ezért utánajártunk a dolgoknak. És hogy miért is volt ez a hűhó? A dékániban így kezdték a magyarázatot: "Sajnos, elfelejtkeztünk magukról ...". A villanykaron ugyanis ez a képzés igazándiból villamosmérnök szakosok számára teremtődött. (Csak ezt elfelejtették közölni velünk év elején, elfelejtkeztek arról, hogy minden elsős informatikus hallgató is megkapta a német nyelvű képzésre a jelentkezési lapot). Az év elején, felvételi meghallgatások idején, azt ígérték nekünk, hogy mindenki, aki a német képzésben részt vesz, minden további nélkül folytathatja tanulmányát magyar nyelven a 4. félév után. Nekünk, eredetileg informatika szakra jelentkezetteknek, körülbelül öt tárgyból kell majd különbözeti vizsgát tennünk a 4. félév végéig, ha az 5. félévtől magyar nyelvű oktatásban informatikusok között szeretnénk folytatni tanulmányainkat. És mindez 1992. november 18-án derült ki. Köszönjük...
- emc -