A vak Angie és kutyája
A vak Angie egyetemista. Nem lát..., mert vak. Nem így született. Akkor még látott. Hogy miért? Megtudhatják a reklám után...
Maradjanak velünk!
Ismét itt vagyunk a KÓKUSZ mai nap még csak ötödször ismételt adásában. Folytatjuk Angie szívszaggató történetét. Csak itt a KÓKUSZ-ban.
Angie egészséges gyermeknek született. De most már nem az. Mert vak. Mert nem lát. Születésekor még látott. Már egy ideje nem lát. Azóta, mióta megvakult. Hát hogyan történt?! Kapcsoljuk helyszíni tudósítónkat, What Is Andrást...
Halló, jó napot kívánok, Angie lakásán tartózkodunk. Szívfacsaró látvány a sok törhetetlen lakberendezési eszköz. A falakon Braille-tapéta körös-körül. Angie a sarokban térdelve tapintatosan tapogatja a tapétát. Lassan végez a könyvvel... Angienek nincs TV-je.
Angie sír. Nemcsak azért, mert nem lát, hanem mert kutyája Korcs. Egy napja eltűnt. Már nincs meg. Nem tudja, hol van. Tegnap még megvolt. De most már nem. Ez szomorú!
A szó a stúdióé: What Is András, KÓKUSZ.
Szegény Angie! Mi jól láthattuk a kutya tetemét a dívány alatt. Már nem élt. Elpusztult. Nem baj. Angie szaglása jó. Néhány nap múlva úgyis megtalálja.
Pár nap múlva...
Angie egy ideje zárkózott. A fürdőszobába. Hánynia kell... a szagtól. Mindegy. Kérjük, Önök is segítsék Angie-t. Mi már megtettük. Meg hát. Mindannyian... A KÓKUSZ szerkesztősége egy nagyképernyős televíziókészüléket ajándékozott Angie-nek, hogy minden hétköznap találkozhasson brazil sorstársával, Eyemeraldával. Ő szerencsés. Ő már lát. Korábban nem látott. Vak volt. Akárcsak Angie. De már nem, mert lát.
Meggyógyult. A magyar televíziónézők adakozásaiból sikeres szemműtétet hajtottak végre, miután már lát. Kérjük Kedves Nézőinket, ne fosszák meg Angie-t a látás szárnyaló érzetétől. Nézzék meg, ő ezt látja:
Ha mindenki csak egy Hagyományos Mosópor árát adná ide, örülnék. Angie is örülne, mert megműthetnék. És akkor látna, mint régen. Mielőtt még vak lett.
Tetszene ez a romlott világ Angie-nek? Azért csak küldjék a pénzt...
Káté Krisztina, KÓKUSZ.
Generated by VickUbiMó