Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Diákhitel

"...de erre még később kerül sor"

31 éve kollégista

"Szabadságra mentem STOP"

Koncertajánló

Halálmetál ősszel és télen.

Időjárás-jelentés

(Hogy) az a csodálatos ATX-ház...

Extrapoláció 4.

"A vonat kocsiszínbe megy, utasokat nem szállít, kérjük, ne szálljanak be."

Ismét tandíj

Cím nélkül

Nyertünk ezerrel

"Egy emlékezetes nap..."

Kerékpáros felvonulás

Nem mondhatnánk, hogy az autómentes nap ismeretlen lenne Magyarországon, mivel több, mint 40 önkormányzat jelezte a részvételét. Mégis valahogy a fővárosunkban vasárnap délutánra, szeptember 19-ére sikerült megszervezni ezt a napot. Budapest kerékpárosai azonban másképp vélekedtek a dologról.

A kerékpáros felvonulás szervezői szándékosan 22-ére, a nemzetközi autómentes napra kérték az engedélyt, hogy a város biciklisei ilyen módon tiltakozzanak a fővárosban hétvégén megszervezett autómentes nap ellen. Hogy hogyan terjedt a hír, nem tudom, de becslésem szerint ezernél is több kerékpáros érkezett 22-én délután hat órára a Hősök terére. Innen indult a felvonulás.

Sietve indultam a csapat elején, hogy alkalmas helyet keresve fényképezhessem egy kicsit a felvonulókat. A csapat derékhadát a futárok tették ki, de jó számmal akadtak versenykerékpárosok, downhill-esek, és biciklis akrobaták is. Ezt már az acélkecskéikből is látni lehetett, amik közül sok igen csak irigylésre méltó akadt. Rengeteg érdekes szerkezettel is lehetett találkozni, mint a tandem, vagy ennek a 3 személyes változata, de volt összecsukható minibicikli és gyermeket szállító utánfutós megoldás is.

Első ránézésre a hét motorkerékpáros rendőr kevésnek tűnt, hogy biztosítsa a felvonulást, valószínűleg később több járőr is csatlakozott a felvonulókhoz. Az Andrássy úton indultunk a Kodály köröndig, majd mellékutcákon haladva a Rottenbiller utcára lyukadtunk ki. Itt akadtunk meg először, és itt próbált egy-két vakmerő autós a drótszamaraink közé hajtani. Mi persze hősiesen védtük jogainkat, és egy-két gépkocsi kivételével sikerült megfékeznünk őket.

Az igazi öröm ez után kezdődött: végigkerékpároztunk a Rákóczi úton, és át az Erzsébet hídon. Amerre csak jártunk, az autósok hosszú-hosszú sorokban álltak várva, hogy végighaladjon az orruk előtt az a tömeg, akiknek jogait sokszor a sárba tiporják a négykerekűek gazdái az év többi 364 napján. A Budai Vár mögött esteledett ránk az Attila úton, majd a körúton folytattuk az utunk egészen az Oktogonig. Az utolsó szakaszon már gyakran megállt a csapat eleje, és kerékpárját a feje felé emelve mutatta meg magát a bámészkodó tömegnek.

Este 8-ra ért be az utolsó csapat is a rendőrautóval, miután a munkájukból hazafelé tartó autósok fellélegezhettek, és folytathatták útjukat. Sajnos se egy beszéd, se egy sörcsap nem várt minket a Hősök terén, úgyhogy a lelkes csapat pár bicikli-égbeemelés után lassan oszladozni kezdett. Hazafelé úgy tűnt, a gépkocsik vezetői nem értették meg a nekik szánt üzenetet.

Loft