Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

C64 inside

"...a tokozást addig kellett reszelni, míg csak egy vékony réteg maradt belőle..."

Mosoly

"Hé, ember, mit csinál ott?"

A XXIX. Schönherz QPA további programjai

Vajda Milán

A vándor

"Az út hosszú volt, évtizedekben mérhető."

EHK-tükör

Aktuális ZOH!

10 éves a vírus

Tóth András (Tata)

Medveczki Gábor (medu)

Webfejlesztés

Portálok, keresőoldalak – a webbirodalom – ontják ránk nap mint nap az új oldalakat, telis-tele hasznos és hasznavehetetlen információkkal egyaránt. Manapság már szinte mindenki ezzel foglalkozik, bizonyos berkekben, persze.

Amikor 2000-ben olvastam a reklámot: "PHP – ez valami drog? – nézz utána! – Linux konferencia Augusztusban", én már csak nevettem: több mint fél éve használtam azt a programnyelvet, amit manapság mindenki ismer, nem véletlenül: egy nagyon rugalmas, felhasználóbarát webes nyelv. A technika azonban túlhaladt a PHP-n is, ma már kész programcsomagokat tölthetünk le ingyen, amikkel dinamikus weboldalakat hozhatunk létre. Sajnos, ezt sokan nem tudják, és még ma is nap mint nap feltalálják a spanyolviaszt – a legtöbb esetben ráadásul rosszul. A webépítés szépsége, hogy nem ördöngősség, de a kőművesszakma sem az, mégsem épít házat mindenki maga. A leggyakoribb célokra különböző eszközök léteznek, de kezdjük inkább a legfontosabb alapelvvel, amit egy oldal létrehozásakor figyelembe kell venni.

Ez pedig ez a mondat: a honlap feladata a hasznos információk átadása közönségének. Sok ember úgy gondolja, a jó design a fontos – pedig a nem túl díszes oktatói oldalakon is keresztülvergődünk, ha épp a ZH érdekel minket. Persze ez sem lényegtelen, de a tartalomnak kell a legnagyobb hangsúlyt kapnia mindenkor. Sokan egy honlap elkészítése előtt csinálnak egy ún. inventóriumot (Inventory), ami tulajdonképpen nem más, mint egy mappa (és/vagy könyvtár, attól függ, nyomtatott vagy digitális anyagról beszélünk), amibe a majdani weboldalhoz kapcsolódó anyagokat (dokumentumokat, képeket, újságkivágásokat stb.) gyűjtik. Ha mindez már jó egy hónapja érlelődik fiókjuk (D: meghajtójuk, legrosszabb esetben szemeteskosaruk) alján, akkor nagyjából körvonalazódik, mi az, amit az adott honlapból ki lehet hozni.

Na de lássuk a beígért eszközöket, programokat, amikkel mi magunk is tevékeny részesei lehetünk eme burjánzó fenevadnak, egyeseket elkápráztatva, másokat fellázítva vagy épp feldühítve, mindezt gyorsan és könnyedén, mintha csak Dr. Oetker pudingot főznénk... A most következő rendszereket három kategóriába osztottam: blogok, portálrendszerek, tartalomkezelők. Természetesen léteznek átfolyások, azonban relatíve könnyen szétválaszthatóak – elég csak arra gondolni, ki szerkeszti, és ki olvassa a tartalmat.

A blogok az internet gyöngyszemei. Talán a legjobb módja gondolataid közlésének, ha éppen mérges vagy, ha el akarod mondani a véleményedet a választásokról, vagy csak úgy az egészről, mindenkinek, de legfőképp magadnak. A blog definíció szerint internetes napló. Egy képekkel, vigyorgókkal illusztrált és nyilvános valami, amibe mindenki beleolvashat, és rendszerint valahol kommentálhatja is az olvasottakat. Bár léteznek ingyenes blog-szerverprogramok, azt hiszem, ebben az esetben mégis egyszerűbb inkább a freeblog.hu népes csapatához csatlakozni. Persze nem csak írni, hanem olvasni is jó: Párduc "hőstettei" (http://parduc.freeblog.hu/), de leginkább Harvest Jägermeisterrel ízesített melankóliája (http://lateharvest.freeblog.hu/) legkimerültebb pillanataidban is mosolyt csalhatnak az arcodra. Szerintem érdemes kipróbálni a blogos életformát.

A portálrendszerek többsége leginkább a KIR-hez hasonlít (http://kir.sch.bme.hu/). "Ősük" a PHPNuke, de ezt csak akkor rakd fel, ha még nem láttál a Windowsnál nagyobb bughalmazt. Okosabb döntésnek tűnik egy PostNuke(-klón) feltelepítése. Ezek a rendszerek szokásosan híreket, fórumokat, galériákat kezelnek, megtalalálható azonban hozzájuk minden, a kutyaszülinap-kijelzőtől az időjárás-előrejelző-pluginekig bármi. Talán ide tartoznak a WikiWikiWeb (közismertebb nevén Wiki) rendszerek is: ezek olyan (felhasználói szempontból statikus) oldalakból állnak, amiket mindenki egyformán szerkeszthet. Valamiféle Infosite, vagy évfolyamoldal-szerűséget érdemes vele talán megpróbálni. Jelenleg a KSZK-ban egy tudásbázist rakunk össze folyamatosan a Twiki rendszer segítségével.

A végére maradtak a kedvenceim, a tartalomkezelő rendszerek (CMS – Content Management System). Az ilyen rendszereket az különbözteti meg a többitől, hogy feltételezik egy szerkesztőgárda létezését, akik nem fejlesztők, és nem is "bárki, aki regisztrálja magát". Ezek 3 milliótól 20 millióig is terjedhetnek árban, de léteznek profi csomagok is (pl. a Typo3), amiket ingyen hozzádvágnak. Nem érdemes azonban ilyenekkel kezdeni, hacsak nem vagyunk hajlandóak magunkat átrágni a hozzájuk járó többezer(!) oldalas dokumentációkon. Ezek ugyanis rendkívül flexibilisek, viszont programozni kell őket. Helyette egy egyszerű és gyors megoldás (persze, csak ha kicsi az oldalad) a Drupal, vagy a Xoops.

Eme rövid bevezető után pedig a programozói kéziszótárral és a malteroskanállal a kezünkben mi is beléphetünk a webépítők széles táborába, bár a mestervizsga megszerzéséig rögös az út... De azért mindenkinek jó webezést kívánok, legyen akár olvasója, akár fejlesztője.

Aadaam