Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

"Csak az a jó ..."

Sokaknak – azt hiszem – nem kell bemutatnom a PUF-ot, hiszen elég sűrűn megfordultak már ők a Schönherzben is. Sok ismerősöm azonban meglepődött, amikor megtudta, hogy már 20 éve zenélnek.

Előbúcsúlevél

Hende Szabolcs Márton (Xabi)

HK news

Süveges Péter (SPéter), II. Vill.

Kétoldalról

Törd át korlátaid!

"Nem, nem akartam öngyilkos lenni ..."

Magyarázat

Kéri András (Nessie)

Innováció – ahogy Ők látják

A húzóágazatok mellett vajon mi várhat a többiekre, miként kellene hatékonnyá tenni az innovációt, át kell-e alakítani a kutatás-fejlesztés mai intézményrendszerét?

Kaktuszok gondozása a lakásban

Azt hiszem, méltán mondhatom, hogy a kaktusz a legegyedibb és legváltozatosabb család a növényvilágban. Tipikusan az a növény, amely megfelelő gondozás mellett gyönyörű lehet, szebb, mint az összes többi. Szokatlan formájával és töviseivel bármely szoba hangulatát nagyon fel tudja dobni, azonban sokan nincsenek tisztában a gondozásával. Az ezzel kapcsolatos homályokat igyekszünk most eloszlatni.

Sajnos az emberek többsége nem tudja, hogyan gondozza ezeket a növényeket. Egy-két tévhit miatt nem megfelelő körülmények közt tartják őket, és csodálkoznak, hogy szegény kaktusz nem nagyon növekszik, épphogy csak él. Tipikusan ilyen hiba az, amikor kis két centis cserépbe teszik a növényt, és még csak nem is locsolják, "hiszen a sivatagban sincs víz, se tápanyag". Azt azonban sokan nem tudják, hogy a kaktuszok sok faja nem sivatagokban él, hanem olyan helyen, ahol csak időszakosan jön be a száraz időszak, tehát néha fel tudja tölteni magát a növény.

Locsolás

Forró nyáron ne sajnáljuk a vizet! A kaktusz is szomjas, és melegben a víz elősegíti, hogy szépen meginduljon a növekedésben. A víz adagolását mindig a fény és a hő mennyiségétől tegyük függővé: kora tavasszal, ill. késő ősszel igen mérsékelt legyen a locsolás. A locsolások között legyen ideje kiszáradni a talajnak. Tavasszal és ősszel inkább reggel, míg nyáron inkább este locsoljunk. A víz minimum szobahőmérsékletű legyen, hisz a kb. 25°C-os víz döntően hozzájárul a növény jó fejlődéséhez. Fontos, hogy amíg a rügyek kicsik, addig csak párásítani, zuhanyoztatni szabad a növényeket, különben visszafejlődnek és lehullnak, de ezzel óvatosan bánjunk. Azon növények esetében, ahol nem rügy van, hanem hajtáscsúcs, mindig vigyázzunk arra, hogy a hajtáscsúcson sose maradjon vízcsepp.

Hőmérséklet

A kaktuszoknál tapasztalható két fejlődési időszak a hőmérséklet alakulására vezethető vissza. Az első május-júniusra, a második augusztus vége-szeptemberre esik.

Ekkor növekedésükhöz a 20–25°C talajhőmérséklet a legmegfelelőbb. A forró nyári hónapokban (július-augusztus) a talaj és a környezet túlmelegedése kaktuszaink jelentős részének fejlődését lelassíthatja, megállíthatja

Teleltetés

Ez egy fontos lépés, hogy a kaktuszok a következő évben is jól fejlődjenek, sőt, virágozzanak. Ha a növényeink elkerülnek a nyári szállásukról, száraz és fagymentes elhelyezésükről gondoskodjunk. Erre a célra igen alkalmas a lakás egyik fűtetlen helyisége, ami, ha lehet, legyen világos is, de ha nincs más, egy kisablakos pince is megteszi. A legideálisabb hőmérséklet a teleltetéshez 5–12°C, ez nem túl hideg, mégis pont jó ahhoz, hogy megálljon a fejlődésben, aludjon. Télen ne locsoljuk és teleltetést is csak száraz földlabdával kezdjük meg. A locsolási tilalom alól kivételek a kis, fiatal kaktuszok, melyeknek, ha ráncosodik a "bőrük", a vizet pótolni kell: vigyük melegebb szobába, ahol szépen lassan felmelegszik a talaj. Másnap kevés vízzel meglocsoljuk, és miután a talaj megszáradt, visszavisszük (előtte semmiképp sem, mert kirohad!). Nagyobb példányok esetében a ráncosodás nem baj.

Növénytartó edények

Ezek legyenek megfelelő méretűek! Ne gyömöszöljük a kaktuszokat kis cserepekbe! Persze a túl nagy edény sem ideális, maradjunk a jó öreg középútnál, úgy ültessük el, mint bármely ugyanakkora zöld leveles-növényt. Az agyagcserepek legnagyobb hátránya, hogy faluk porózus, ezért az öntözővíz és a benne oldott anyagok folyamatosan elszöknek az edényből. A talajba adagolt tápelemek a külső falnál koncentrálódnak, ez hőcsökkenést, lúgosodást okoz, és a gyökerek az edény falánál helyezkednek el. Ezzel szemben a műanyag cserepeknél az egész földlabdát egyenletesen átszövik a gyökerek, sőt a nedvességtartása is jobb, ami nyári melegben nagy előny.

Átültetés

Márciustól júliusig terjedő időszak a legalkalmasabb erre. Ok nélkül ne tegyük, mert ez a növénynek mindig megrázkódtatás. A fiatal és az erős növekedésű fajokat évente, a gyengébb növekedésű, idősebb növényeket 3-5évente ültessük át, hiszen szépen lassan a cserépben lévő földből kiszívja a tápanyagot. A használt földet könnyen felismerhetjük: felszíne megkérgesedik, csak hegyes botocskával lehet átszúrni, s az öntözővíz csak nagy nehézségekkel tud áthatolni az összetömörödött talajfelszínen. Akkor is át kell ültetni, ha az edény szűknek bizonyul, és a gyökerek a vízkivezető-nyílásokon túlnőnek. Az új cserép átmérője legalább 2cm-rel nagyobb legyen, mint az előző, hisz így elkerüljük a túl gyakori ültetgetést. A kaktusz átültetésének elég sajátos folyamata van: a lefordított cserép ütögetésével vegyük ki a földlabdát. A régi földet egy botocskával távolítsuk el a gyökérzet közül is, de lehet vízben áztatással is. Ettől nem kell félni, sok növénnyel ellentétben a kaktusz egyáltalán nem pusztul el a föld eltávolítása következtében. Az elhalt vagy túlságosan buja gyökereket metsszük vissza. A cserép alján mindenképpen legyenek víz kifolyására alkalmas lyukak, és az aljára tegyünk egy-két kavicsot (a jó vízelvezetés érdekében), majd erre kezdjük el szórni a talajt. Tegyük be a növényt is és töltsük tovább a cserepet földdel, ügyelve, hogy a gyökerek közé is szépen jusson. A végén cserép alját néhányszor megütögetjük, hogy tényleg elrendeződjön a gyökérzet, végül a talajt a cserép pereme alatt kb. 1cm-ig töltjük. Az átültetéshez a földbe érdemes tenni egy kis tőzeget és folyami homokot a jobb levegőzés miatt. A föld legyen félnedves, se az átázott, se a száraz nem jó. Tápoldatozni csak az átültetés után egy évvel érdemes speciális nitrogénszegény kaktusz-tápoldattal, mert előtte a túlzott sókoncentrációból adódóan kiválik a só a gyökerekre, és az elpusztíthatja a gyökeret. Teleléskor tilos tápoldatozni!

Ha ezeket a tanácsokat megfogadjuk, azt vesszük észre, hogy kaktuszaink hirtelen erős fejlődésnek indulnak, életerősek lesznek, virágoznak, egyszóval sokkal szebbek lesznek. Hiszen csak egy kis odafigyelés szükséges, és ezt a növények sokszorosan meghálálják.

Horváth Barbara