Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Utcanevek nyomában

Goldmann György, a vasutas családból származó realista szobrászművész ugyanolyan szigorú volt másokkal, mint saját magával és munkájával szemben.

Három hét múlva végünk??

Ötlet levélíróknak - 2. rész

A KB tervezett programja

Egy doktorandusz órarendje

Mi kell a nőnek

"Amerikai."

EHK-tükör

A Jövő (német) Mérnöke

Error

"...hülyeséget írunk le"

10 éves a vírus

Péz pont hu

Az ISZT jelenlegi tervei alapján március elsejétől lehetőség nyílik ékezetes, .hu végződésű domain nevek regisztrációjára, vagyis rövidesen olyan dolgokat fogunk majd látni, mint cipőfűző.hu, sőt, vass-halál-cserebogár.com. Az alábbiakban ennek előnyeit és hátrányait feszegetjük, pontosabban górcső alá vesszük, hogy a változás miatt ki mekkorát fog szívni.

Először is leszögezném: én "fejlődéspárti" vagyok. Igenis írjanak az emberek ISO-8859-2-es kódkészletet használó, sőt, HTML formázott e-maileket; tegyünk magasról a régi böngészőkre, toljuk az XHTML-t, és úgy egyáltalán: "haladjunk a korral", kövessük az új szabványokat! Mindazonáltal minden változás, ami "előrébb viszi" a techonlógiát – szép szavakat használva: az információs társadalmat – valakinek, valakiknek óhatatlanul a kárára is válik. Hasonló a helyzet a szóban forgó domainekkel is.

Az ún. "nemzetközi" domainek (IDN – Internationalized Domain Names) ötlete nem új keletű. Kevesen tudják, de a gTLD tartományba – ezalatt elsősorban a .com-ot és a .net-et kell érteni – már jelenleg is több millió UTF8 karakterekkel megadott név került bejegyzésre. Ez az okosság, akárcsak a régiókódos DVD (az is milyen jó, ugye), Amerikából érkezett hozzánk. A com/net tartományok DNS rootjának operátora, a VeriSign Inc. 2000 novembere óta üzemelteti azt a "testbed"-et, amely a rendszer publikálása utáni első percekben máris domainspekulánsok ezreit vonzotta magához. Mindez történt annak ellenére, hogy a regisztrátorok időben egyértelművé tették: az IDN még csak tervezet, a szabvány még változik, sőt lehet, hogy a bevezetés meg sem történik. Valahogy így is lett: a hosszadalmas szerencsétlenkedések során az UTF domainek lejárati időpontját többször kitolták, a kezdeti RACE kódolást számos javaslat megvitatása után az ACE váltotta fel, rengeteg fejfájást okozva ezzel a regisztrálóknak (registrants), a regisztrátoroknak (registrars) és a közvetítő szolgáltatóknak (registration service providers). Aztán a VeriSign mégiscsak kiizzadta a megoldást: az ACE kódolásra történő átállással egyidőben éppen ezekben a hónapokban kerül át a tesztfázisból élesbe az IDN testbed. Az ICANN-nel és akkreditált regisztrátorai által közösen kidolgozott, most már végleges ACE kódolás szabvánnyá vált, és ezt már az egyébként sokáig okkal tiltakozó modern böngészők – mint például a Mozilla újabb változatai is – támogatják.

De vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, hogy hogyan is működnek az "új" domainek! Természetesen a legegyszerűbb megközelítés az lenne, ha engedélyeznénk egy szélesebb, mondjuk a teljes unicode tartományt felölelő névfeloldást a DNS szabvány módosításával. Ez azonban nem ilyen egyszerű: egy halom szabvány, mint például az SMTP, POP3, HTTP – sorolhatnánk sokáig – és az ezeket megvalósító szoftverek mind kizárólag ASCII domain neveket tudnak kezelni. Ezeket a szabványokat mind módosítani, és a módosításokat implementálni gigászi feladat lenne, amely gyakorlatilag az összes "internetközeli" szoftver átírását vagy cseréjét, sőt, nagy mennyiségű hardverelem upgrade-jét vagy cseréjét is jelentené. Egy olyan apróságért, mint az, hogy Béla bácsi nem a belabacsi.com, hanem a bélabácsi.com nevet szeretné, ilyen – egyébként óriási káoszt, ad absurdum az Internet összeomlását is okozó – változást nyilvánvalóan senkinek sincs érdekében bevezettetnie. Marad a "patchelés": a kibővült kódkészletet ASCII-ra transzformáljuk, így minden marad a helyén, nem kell mást megváltoztatni, csak a domainneveket valamilyen formában ténylegesen megjelenítő, illetve fogadó szoftvereket, vagyis elsősorban a levelező klienseket és a böngészőket. Így történik, hogy – a nic.hu példájával élve – az árvíztűrő.hu domaint feloldás előtt a klienseknek xn-rvztr-wqa0gx3bwi.hu formába kell konvertálniuk. Kis változás, és örülhetünk: megúsztuk, hogy szárazvirág-kertészetünk a bizarr "szarazvirag.hu" domainnév büszke tulajdonosa legyen. Ezt nyertük a vámon. De mit vesztünk a réven?

A legnagyobb problémákat, amelyek egyébként nem informatikai eredetűek, világítsuk meg egy egyszerű példával! Képzeljük el "Jucika" fantázianevet viselő titkárnőnket, aki annyira ért a számítástechnikához, mint amennyi induktivitás van a mákos tekercsben! Jucika egyszer, nagy véletlenül a www.belabacsi.hu helyett a www.bélabácsi.hu-t üti be böngészőjébe. Voila, működik! Vegyük észre: Jucika többet az életben nem fogja azt megérteni, hogy:

1. a két website nem ugyanaz

2. léteznek ékezet nélküli domainnevek is

3. az ő otthoni gépén, ahol még régi Explorer van, csak a belabacsi.hu fog működni.

Ezzel meg is leltük szinte az összes problémát.

Névütközés

A cipofuzo.hu nagysikerű portál egyszer csak azt veszi észre, hogy esik a látogatottság, mivel a jónép elkezdett szivárogni a cipőfűző.hu-ra. Hoppá! First come, first served, valaki más regisztrálta az ékezetes verziót. Álljon neki most több ezer magyar website, hogy védjegyeztesse a nevét? Az kérem nem egy nap és nem ötven forint, ráadásul mindezt egy ilyen új hülyeség miatt. Kapjon elsőbbséget, akinek már létezik ékezet nélkül a domain neve, és kapja meg a Szur Bt. a szűr.hu és szúr.hu neveket? Nehéz eset, hiszen a domainek nagy része spekulációs célzattal került bejegyzésre. Marad a duzzogás.

Zavar az internetezők fejében

Most akkor ékezettel vagy ékezet nélkül? Már hallom, ahogy telefonban diktálják a managerek egymásnak: "pénz-pont-hu, de vaze ékezet nélkül". Melyik domainhez van joga a cégemnek, az ékezeteshez, az ékezet nélkülihez, vagy mindkettőhöz? Elvileg mindkettőhöz. Tehát vegyem meg mindkettőt, és költsek dupla annyit? Ráadásul egy unicode készlet van, és több nyelv. Majom.com, májom.com, májöm.com – magyarul, franciául, törökül, vagy van ilyen, vagy nincs, elvileg lehet. Fő, hogy ne igazodjunk el.

Inkompatibilitás, karakterproblémák

A régi szoftverek nem felkészültek még ezekre a nevekre. Gípsz (sic!) Jakab, a Gípsz Jakab kft. ügyvezetője, aki egyébként példánk Jucikájával áll agyilag egy szinten, igencsak síkideg lesz, amikor németországi üzletfelei hívják, hogy jaj, a gípsz.hu tök nem jön be nekik. Hiába, 5.5-ös Explorer, azon még nem megy. Aztán telefonálnak az Amerikaiak: Jakab úr, error van, we do not have that fancy "i" on our keyboards that you have in your domain name. Jakab úr pedig csodálkozik, és szidja, aki csak eszébe jut, főleg a regisztrátorát, aki megint rásózott valami értéktelen sz*rt, a jenkiknek meg nem osztott hozzá magyar billentyűzetet. Fel is mondja a domaint, majd miután más újraregisztrálta, két év múlva – mikor már elfogadottá váltak ezek a nevek – fél millió forintért kell, hogy visszavásárolja.

Konklúzió: ennyit erről. Kicsit kukacoskodtunk. Az ékezetes, pontosabban nemzetközi domainnevek rövidesen bevezetésre kerülnek, és az is szinte bizonyos, hogy idővel el is terjednek. Az első hallásra talán jónak tűnő ötlet technikai problémáit viszonylag könnyű áthidalni, azonban az (internetes) társadalmat érintő, egyéb jellegű problémák sokaknak fognak még fejfájást okozni. Közhely, de igaz: a jövő majd eldönti, kinek volt igaza. Mindamellett akkor, amikor a legnagyobb keresők még mindig más találatokat adnak ki a kepeslap és képeslap szavakra, én úgy érzem, túllőttünk a célon. Egy biztos: a spekulánsok és a regisztrátorok ismét jól járnak. Ezen nincs is mit csodálkozni. Egy ostoba párhuzamot vonva, elég elmenni a parlamentbe, és megtekinteni, amikor a képviselők saját fizetésük megemeléséről szavaznak...

Fagyal