Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Music News

HK news

Impresszum

Ajánló

HK news

"Sikerrel zárult le a 2000. évi hallgatói képviselő-választás, ..."

Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok 2005

A hagyományosan – már tizenkettedik alkalommal – megrendezésre kerülő programsorozat felöleli az összes témát, amely egyáltalán kapcsolatba hozható az álláskereséssel.

Jöttünk. Láttunk. Győztünk?

Dualitás

Aktuális ZOH!

Mi vár ránk

Kollégium és diákotthon

Az ország egyik legjobb kollégiuma

Igen, ezt tartjuk magunkról, és nem nagyképűségből mondjuk ezt. Hogy miért? Az okok egy része nosztalgikus: a hagyományokra való hivatkozás. 41 év hagyományai, eseményei és emberei, mondhatjuk nyugodtan: példaképei szolgálhatnak hivatkozási alapul. Mondhatja erre bárki, hogy a múlt szép dolog, de őt a nosztalgiánál jobban érdeklik a mai tények. Az érvek sokkal inkább kézzel fogható része az, hogy ma végigjárva az épület folyosóin minden kis zugban arra látunk tanúbizonyságot, hogy a kollégium lakói lehetőséget teremtettek, teremtenek az ötleteik megvalósítására. (A dolgok egy másik része – természetesen – idő, hely, érdeklődés, esetleg vállalkozó szellem hiányában abbamaradt.)

A kollégiumban töltött évek felkészítik a végzett hallgatókat arra, hogy diplomával a zsebükben úgy lépjenek ki a falai közül, hogy felkészültek a rájuk váró feladatok magas szintű megoldására.

Ha arra a kérdésre akarunk válaszolni tehát, hogy mi teszi a Schönherz Kollégiumot az ország egyik legjobb kollégiumává, akkor azt a következő sarkalatos pontokra bonthatjuk: a hangulat, a hagyományos rendezvények, az emberek, a sajátos önkormányzat, a körök által nyújtott szakmai, szabadidős és kulturális lehetőségek.

A Kollégiumi Önkormányzat

Az önkormányzat léte az egyetlen biztosíték arra, hogy egy kollégium ne váljon diákotthonná, az ott lakóknak tényleges beleszólásuk legyen saját életkörülményeik alakításába.

A Kollégiumi Önkormányzat legfelső fóruma a Küldöttgyűlés (KGy), melyet minden félévben össze kell hívni. A KGy-re minden alapközösség – évfolyamok és körök – súlyának megfelelő számú küldöttet delegálhat. Itt születnek a kollégiumi életet alapvetően meghatározó döntések: alapszabályzatok, az önkormányzat testületeinek megválasztása (Kollégiumi Bizottság, Kollégiumi Fegyelmi és Etikai Bizottság, Jelölő Bizottság, KGy elnökség), itt számolnak be a választott testületek a végzett – éves – munkájukról. Itt jutalmazzák meg azokat, akik különösen sokat tettek a kollégiumért. A KGy munkája nem operatív, de olykor mégis heves viták alakulnak ki egyes kérdésekben.

A választott testületek közül a legjelentősebb a Kollégiumi Bizottság (KB). A testület megbizatása egy évre szól, és két tavaszi KGy között – pár alapvető kivételtől eltekintve – annak minden jogkörét és feladatát gyakorolja. A KB tagjait a kollégium lakói titkos szavazással választják. A KB vezetője az elnök. A külvilág felé ő az önkormányzat felelős vezetője, bár az önkormányzat és a KB döntések mind testületi döntések. Ehhez kapcsolódóan kell megemlíteni, hogy a KB-választáson nem csak a KB tagjaira, hanem az önkormányzat létére is szavazunk. A szavazás akkor érvényes, ha a kollégisták több mint fele adott le érvényes szavazatot, tehát az emberek több mint fele akarja, hogy legyen önkormányzat. A KB rendelkezik a KGy jogainak többségével, illetve egyes jogait maga is továbbruházhatja. A KB tagjai az elnök, a Reszortos, a Kancellár, a Gazdaságis és a Régiók és Eseti Bizottságok Felelőse.

Kancellária: Az operatív feladatok elvégzésére létrehozott állandó testület. Itt van a Kollégiumi Felvételi Bizottság, amely a felvételit bonyolítja le, végzi a házmesteri feladatokat, elkészíti a belépőket stb. Itt található a SchŐrség, a Felújító Brigád, továbbá ide tartozik a PR Csoport is, amely operatív feladatokat lát el: jegyzőkönyvek készítése; Tisztelt Ház szerkesztése, kiadása; Nőnap, Mikulás lebonyolítása; a plakátolási szabályzat betartatása.

Reszortvezetők Tanácsa: Az egyes reszortok itt osztják szét a KB-től kapott pénzt egymás között, itt döntenek a belépők és közösségi pontok elfogadásáról, itt oldják meg a reszortok, körök között felmerülő ellentéteket, foglalkoznak minden operatív, körökkel kapcsolatos feladat megoldásával.

A reszortok

Szintközösségi reszort: Ez a reszort a szintközösségek alapvető képviseleti fóruma. (Régebben voltak az évfolyamok, melyek szakok szerint lettek meghatározva, ebből lettek a csapatok majd a szintközösségek.) Minden szintközösséget egy ember képvisel szavazati joggal.

Szakmai reszort: Tagjait a szakmai jellegű körök delegálják. Szerepe nem más, mint a kollégium ezen köreinek (Stúdió – videó és hangadások; Hangstúdió – CD- és lemezfelvételek, hangosítási feladatok; KSZK – Unix, Novell és VAX szerverek, hálózat; RD – mechanikai és elektronikai műhely; RF – a kollégiumi TV-hálózat fenntartása; Rádióklub, Szakmai könyvtár, Szakkollégium) koordinálása.

Kultúr reszort: Az ún. kultúrkörök által delegált tagok és egyéb érdeklődők alkotják.

Bulis reszort: A kollégiumban lévő rendezvényeket összefogó reszort.

Sport reszort: Hozzájuk tartozik a kollégium (és a Kar) amatőr és versenysportja. Ők szervezik a Csúcstartókat és egyéb bajnokságokat.

Összegezve tehát úgy néz ki a rendszer, hogy a KGy egyfajta parlament, a KB egyfajta kormány, a Reszortvezetők Tanácsa és a Kancellária egyfajta minisztériumok.

A Kollégiumi Önkormányzatot alkotó küldöttek régiókba tömörülnek. A régiókban lévő képviselők beszélgetnek a Házról, a problémákról, a tervekről – s ezen beszélgetések levezénylői a Régióvezetők. A Régióvezetők havonta tanácskozásokat tartanak, ezeket a REF-es KB tag fogja össze.

Amint látod, a kollégiumi önkormányzat tevékenysége igencsak szerteágazó, mintegy 30 különböző öntevékeny diákkör működik a Házban az önkormányzat támogatásával. Ezek a csoportok éltetik a Házat, adják meg a kollégista élet mindennapi lüktetését. A diákok maguknak teremtik meg szakmai fejlődésük, a hobbijuk és a szórakozásuk lehetőségét.

Ez az 1000 fős kollégium olyan, mint egy kis falu. Itt szinte mindenki ismeri a másikat. A nevelőtanárok, seniorok és az öreg diákok mutatják majd be a gólyáknak a kollégium színes világát évről-évre. Célunk a kollégiumi hagyományok megőrzése, és a diákok segítése egyetemi polgárrá válásukhoz.