Infós tárgyak

Analízis I. (8,v):

Alapvető alapozó alaptantárgy – heti hat óra, nyolc kreditért. Megtanultok limeszt számolni, deriválni, integrálni, függvényeket analizálni, ezek később fontosak lesznek. Ez az a tárgy, amit úgy lehet megtanulni, hogy tonnaszámra kell példákat megoldani – ez egy jó jegyhez bőven elég, az ötöshöz az elméletet is tudni kell. A gyakvezérekről kérdezd meg a felsőbbéveseket. Mivel az előadók jók, szerintem ez az egyik legérthetőbb tantárgy. Érdemes gyúrni rá, mert nagyban befolyásolja az átlagodat. Aki tanult már deriválni, integrálni, azért ne bízza el magát...

dr. Fritz Józsefné:

Ha rendszeresen bejársz az óráira és figyelsz, a dolgok jelentős részét meg fogod érteni ott helyben. Általában írásvetítős órákat tart, viszont ha egyszer elkezd írni a táblára, igencsak figyelni kell, hogy le ne maradj. Jellemző rá, hogy óriási lépésekkel halad az anyagban, ezért néha nagyon fárasztó tud lenni egy-egy óra, főleg korán reggel. Majd látni fogod, hogy a társaság egy része hajlamos elszundikálni előadás közben, vagy már eleve be sem jön, ami persze később megbosszulja magát. Vizsgán, ZH-n, ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyhez (ketteshez), legtöbbször szó nélkül megadja.

Kónya Ilona:

Gyorsabban ír a táblára, mint ahogy a legtöbb ember beszél. Az órát az utolsó pillanatig kihasználja ("Van még egy perc, levezetek még két példát..."), de az időt soha nem lépi túl, ezért allergiás az előadás vége előtt öt perccel csipogó órákra ("Mondtam már, hogy dobják ki azokat az órákat a szemétbe!"). Iszonyatos mennyiségű anyagot ad le igen rövid időn belül, azt viszont olyan sok példával illusztrálva, hogy csak a jegyzetből meg lehet érteni szinte mindent. Szeret írásvetítős órákat tartani, ez mindenkinek kényelmesebb, mert csak figyelni kell, a kivetített anyagot ugyanis kiadja fénymásolva és felteszi a netre.

Ő lesz az elsős infósok évfolyamfelelős oktatója [mázlisták!], és ezt nagyon komolyan is veszi. Nemcsak azzal törődik, hogy jó órarendetek és ZH-beosztásotok legyen, hanem még a vizsgaidőpontok elrendezését is elintézi helyettetek. Ráadásul egyike azon kevés oktatóknak az Egyetemen, aki a lelketekkel is törődik. Becsüljétek meg nagyon!

dr. Szabados Tamás (angol):

Lásd a villanyos Matematika B1 tárgynál (8. oldal).

Emelt szintű analízis (C-kurzus):

Igazából az előadásokon semmi plusz nincs, mert ennyi idő alatt nem lehet többet tanítani. A gyakorlatokon nem pepecselnek az egyszerű példákkal, inkább mutatnak sok jó, érdekes dolgot. Ezzel csak az a baj, hogy a pepecselést kérik számon vizsgán, ZH-n, és aki nem gyakorolja ezeket, annak nem is sikerül jól a számonkérés általában. A C kurzus mellett komoly otthoni munka szükséges.

Összességében nem éri meg a szívást az emelt analízis. Az első félévben még lehet is bírni, mert sokan hozzák magukkal az anyag felét középiskolából (a matek fakt nagy részben ez), de a második félév anyaga szinte teljesen új, akkor már végképp nem éri meg.

dr. Horváth Miklós:

Kicsit sok az elmélet, amit kér, viszont vigyáz arra, hogy kifejezetten olyan témákkal foglalkozzon, amelyeket a gyakorlatban is alkalmazni lehet. Hátránya, hogy kissé unalmasak az órák, viszont nagyon jól jegyzetelhetőek. Szívesen magyaráz, számonkéréseknél rendes.

Bevezetés a számításelméletbe I. (5,v):

Gyönyörű neve van, nem? Régebben gusztustalanabb volt: Diszkrét matematika, bár ezt már csak az egyetemi őskövületek ismerik így... Lineáris algebra, vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, halmazelmélet és némi bevezetés a gráfelméletbe... Viszont muszáj ezt megérteni, mert a következő félévekben sok mindenki fog hivatkozni az itt megtanultakra. Fontos, hogy megtaláljátok a legjobb gyakorlatvezetőt, sok minden múlik rajta. Feltétlenül csörtess be felsőbbévesekhez és érdeklődj! Szórótárgy. Vizsga: szóbeli van. Atételt húsz oldalú "kockával" dobod, de igazából ők mondják meg, melyik tételre kíváncsiak. Ha nincs szerencséd, a szemedbe néznek és már mondják is annak a tételnek a címét, amelyikről halvány gőzöd sincs.

dr. Simonyi Gábor:

Ha konyítasz valamit az anyaghoz, és bírod a reggeli kelést, akkor érdemes bejárni az óráira, egyébként nem fogod tudni követni a bizonyításokat, lemaradsz a fogalmakat illetően, és akkor már esélyed sincs, hogy a következő táblányi anyagot megértsd. Simonyi alapvetően jó fej, lehet vele beszélni, sokszor megkérdezi, hogy hányan értik éppen az adott anyagrészt, és ha kell, újra elmondja. Más kérdés, hogy néha ez sem segít.

dr. Sali Attila:

Nagy koponya, ahogy a legtöbb számításelmélet-oktató. Számítástechnikailag talán az egyik legfelkészültebb, Powerpointban hozza az előadás anyagát lemezen, a gráfok meg mátrixok szépen becsúsznak a projektor által vetített képre, és nagyon élvezi, hogy ebben dolgozhat (egész szép, csak az a baj vele, hogy sötét van, és el lehet aludni jól). Másrészt minden anyaga fent van a weben, így akár előre ki is lehet nyomtatni az előadás anyagát. Mindig pontos (percre), szokott beszélgetni a diákokkal is, egy szimpatikus ember. Hangulatosak az órái, akinek bejön az első pár óra, az járjon be, amúgy a jegyzeteiből meg a könyvből teljesen fel lehet készülni.

Digitális technika I. (5,v):

Nagyjából ugyanazt lehet elmondani, amit a villanyosoknál, de infón kicsit könnyebb. Van pár házi feladat, amit be kell adni. Ezek nem túl nehezek, érdemes őket megcsinálni, mert eközben lehet legjobban megtanulni az anyagot és utána a vizsga már gyerekjáték. A tanszék honlapján lévő vizsgasorok tartalmazzák a típuspéldákat, amik alapján fel lehet készülni.

dr. Selényi Endre:

Órái általában nem csak a tananyagról szólnak, sokszor színesíti azt néhány szemléletes példával is. (Sokan nem fogjuk elfelejteni az AND/OR/XOR műveletek és a házasság kapcsolatát. J) Néha a tananyaghoz egyáltalán nem kapcsolódó órát is tart, stílusához hűen ezek is érdekes, szemléletbővítő jellegűek. Az első féléves tananyag mennyisége bőven megengedi ezeket a kitérőket, egyszerűen tanulható, kis logikai érzék kell csak hozzá. Javításkor, ha reklamálni akarsz nála, csak akkor tedd, ha a tudásodban biztos vagy. Néhány keresztkérdéssel rögtön felméri, hogy milyen jegyet érdemelsz, de ha jobbat, akkor minden további nélkül megadja. Az egy előadáson megtett kilométerek számát tekintve verhetetlen.

Fizika I. (5,v):

Imádni fogjátok. Nyert ügye van annak, aki már tud deriválni, integrálni. Az első előadás után rájöttök, miért. Csak gyakorlással lehet megúszni, érdemes a Problémamegoldóra is bejárni. Ha az év elején kiadott ajánlott feladatokat megoldod, akkor már van némi halvány reményed. Másik eset: fizikazseni vagy. Azért, ha némileg tudsz példamegoldani, ismered a képleteket, és fejből vágod az elméletet, menni fog. A téma: mechanika, relativitáselmélet, hőtan.

Van angol fizika is. Akinek van középfokúja, az lazán megérti és az előadó is viszonylag jól beszél angolul. Itt nincs ZH, de van helyette házi feladat, ami bizony elég szívatós (hárman csináltuk egy egész hétvégén át éjjel-nappal, aztán örültünk, hogy éppen elfogadták). Beadási határidő előtti éjszaka az alvással töltött órák száma 0.

dr. Pacher Pál:

Aki bejár az előadásokra, az vizsgán nagyon jól járhat. Az előadásaira jellemző, hogy fizikáról van szó (gyakran már az is nagy eredmény, ha egy tárgy arról szól, amire a neve utal). Elég unalmas, elmondja, hogyan lehet egyszerű dolgokat nagyon bonyolultan megcsinálni. A ZH során nem figyel erőteljesen. A vizsgán, ha ismer, rendes, de egyébként is korrekt javításra számíthatsz. Feladatlapjai nagyban hasonlítanak a Füstöss-félékre, csak az elméleti résznél voltak különbségek: a Füstöss-féle tippelős, rövid kérdések helyett itt egymondatos válaszok kellenek.

dr. Füstöss László:

Lásd a villanyos Fizika I. tárgynál (8. oldal).

Papp Zsolt (angol):

Egy elég jó amerikai könyvből tanít, kiad néhány példányt kölcsönbe. Érdekes stílusa van, de az általam ismert tanárok közül a legjobban beszél angolul. Van kötelező házifeladat, be kell adni, aztán ad rá valami pontot, a végén pedig van vizsga. Ha túl sokan vannak, az első órán írat egy rövid szintfelmérőt és a legjobb x ember kerülhet be a kurzusra.

Programozás alapjai (3,v):

A korábbiakhoz képest változik a programozás oktatás a műszaki informatikusoknál: ez évtől ansi C-vel kezdenek az elsőévesek J. Innentől mindenki kösse fel a gatyamadzagot, nem lesz egyszerű dolguk azoknak, akik most ismerkednek a programozással. Hogy pontosan mi lesz a tematika meg a követelmeny, azt Ti tudjátok meg elsőnek. Annyit elöljáróban, hogy mi anno szabvány Pascallal kezdtük, és sokan voltak, akik azzal is vért izzadtak, pedig az a "tanító" nyelv volt, ez meg nem az. Valószínűleg hetente lesz számítógép laboratórium (2, f), ahol ténylegesen elsajátíthatjátok az elméletből tanultakat, majd a félév során háziként egy teljes programot kell írni, beadni.

Szeberényi Imre:

Lásd a villanyos Programtervezés tárgynál (8. oldal).