Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Impresszum

Mit (t)együnk, ha éhesek vagyunk?

Vörös Kakas

Rövid hírek házunk tájáról

Gellért

Mi jön ilyenkor? Hát persze, cigi. Szerencsére csend van, így hallgatod a fel-felizzó dohány halványan tábortüzet idéző sercegését.

Főzőrovat

Az utolsó első tollvonás

Főszerkesztői köszöntő helyett

Bevezető

Pszichodráma

A Duna jobb meg bal partja

"A vadabb variáció szerint a lámpákat kövekkel dobálták ki."

Kreditrendszer rulez

A szeptember 7-ei Kari Tanácson határozat született arról, hogy a Kar az informatika szakon az új tantervben keresztfélévekes tárgyakat csak az 5. szemeszterig kínál fel.

Tessék mondani, hol van ez összhangban a kreditrendszer alapelveivel? Ja, és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzattal? (13. § 6. bekezdés, Kari kiegészítés: "Kötelező tárgyat minden félévben meg kell hirdetni kurzussal vagy vizsgával. A kurzus nélkül megtartott tárgyak esetében, illetve azoknál a tárgyaknál, amelyekhez nem tartozik gyakorlat vagy laboratórium, rendszeres konzultációt kell biztosítani a hallgatók számára.")

Pap László dékán úr tisztában van mindezzel, de azzal is, hogy a Villanykar oktatói mennyire túlterheltek. Nem tud, és nem is akar róluk több bőrt lenyúzni.

Az oktatás jelenleg rettenetesen alulfinanszírozott és túlfeszített. A hallgatói létszám az utóbbi néhány évben drasztikusan megnőtt, míg az oktatók csak kevesebben lettek (főleg a jó oktatók).

"Akik mindent elkövetnek, hogy ehhez képest a lehető legtöbbet biztosítsák, de nem csattanhat minden az ő hátukon. Tudomásul kell venni a színvonalcsökkenést."

Remek.

És itt nem csak a keresztfélévekről van szó, hiszen mennyi minden rosszabb lett az elmúlt néhány évben (a "kiscsoportos" gyakorlatok, amiket ma már többnyire felsőévesek tartanak, a laborok, ahol (jobb esetben) 2 teremre jut is egy laborvezető, az előadások, ahol most már több száz embert zsúfolnak egy lehetőleg kisebb terembe, a jegyzetek és egyéb oktatási segédletek, amelyek sokszor elavultak, vagy nincsenek, mert az oktatónak nincs ideje/pénze megírni, vagy a jegyzetbolt nem rendeli meg, a termek és oktatási eszközök állaga, az oktatók türelme...).

Tudom, hogy lehetne rosszabb is, de ez most pillanatnyilag nem vígasztal. Már előre várom a következő "kényszerű" intézkedést.

Jól van, tudom, felnőtt ember vagyok, ha nagyon akarom, megértem. A Kar álláspontját igen.

De akkor is. Szegény anyámék meg csak fizessenek az Állam Bácsinak, meg fizessem a tandíjat az elbukott tárgyak után, meg a 330 után (ebben a szép tandíjmentes új rendszerben), de nehogy már ám elvárásaim legyenek... sajnálom, tudomásul kell venni...

Nincs itt egészen véletlenül valahol valami egy kicsit elrontva?

Csilla