Impulzus

 
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviseletének lapja
Random cikkajánló

Rövid hírek Házunk tájáról

Füstfoci – Grafikus csoport – KIR – Béla – KSZK stuff

Les fleurs du mal II

Újra itt az R-Klub!

Álomtükör

Vers

Történelem

A Pascalra való áttérés 1981-ben történt, amiben Pongor tanár úrnak elévülhetetlen érdemei voltak. Ekkor még a 4 külön szakon (technikus, műszer, híradó, erősáram) külön folyt az oktatás.

Nylonzacskó-pukkasztás az Interneten

Aki kicsit is ért a Flash-hez, tudja, hogy egy ilyen játékot összerakni maximum félnapi munka, egy kis animáció meg néhány hang, hogy azért kicsit változatos legyen, plusz minimális programozás ActionScript-ben.

Regatta Objektív

"...a szervezők remélik, hogy segítették az egészséges életmód népszerűsítését."

Kari BME közéleti és szakmai ösztöndíj

Műegyetemi Antirasszista Charta

A harmincadik parancsolat: Csillagtúra

"... legtöbben nem a feladatokra koncentráltak..."

Túlélési útmutató

Szóval felvettek? Na, ez már valami. De ez csak egy kis lépés ahhoz, hogy mérnök legyen belőled. Előtted áll még legalább öt egyetemi év, a maga trükkjeivel, buktatóival együtt.

Neked egyelőre az a fontos, hogy túléld az első évet, ezalatt szerzel annyi tapasztalatot, hogy később tudd, mit kell csinálni. Ha mégsem, akkor elgondolkodhatsz azon, hogy nem kellett volna-e mégis a Közgázra menni...

A diplomához 300 megszerzett kredit kell. Az első szemeszterben mindenképp teljesítened kell 17 kreditet (az n. aktív félév végén n*17 megszerzett kreditpontra van szükséged), mert egyébként vége egyetemi pályafutásodnak. Ez igazán nem sok, de ennek megszerzése nem csak tudás kérdése, hanem olyan dolgoké, amit nem lehet könyvből megtanulni. Ebben a cikkben megpróbálunk néhány ilyen dolgot leírni, remélem segít.

Az egyetemet maximum 20 félév alatt kell elvégezni, de te légy optimista, célozd meg a 10 félévet, próbálj minden félévben legalább 30 kreditet összeszedni. Ha nem tudsz ilyen tempóban haladni (dolgoznod kell közben, vagy szőke lány vagy), akkor sincs semmi baj, vegyél fel kevesebb kreditet. A lényeg, hogy azt a tárgyat, amit felveszel, végezd is el, mert ha megbuksz, és 25-nél kevesebb kreditet szereztél a félévben, nem teljesített kreditenként 840 Ft-ot kell fizetned a következő félévben. Tehát már nem érvényes az a régi jótanács, hogy vegyél fel minél több tárgyat, aztán amelyik tetszik, azt megcsinálod - ösztöndíj-átlag szempontjából jó lehet, de a pénztárcád megsínyli. Persze az n*17 legyen meg! Ha pedig túllépted a 360 felvett kreditpontot, akkor utána maximális tandíjat fizettetnek veled (igen, így kétszer kell megfizetned, amit egyszer elrontottál - ilyen az élet... és a kormány), ami nem kevés.

Még egy fontos ellenőrzési pont van a hallgatói jogviszony folytonosságára nézve: a beiratkozást követő négy félévben meg kell szerezni 60 kreditpontot. Ebbe a négy félévbe a passzív félévek is beleszámítanak, nem úgy, mint az n*17 kritériumnál. A "tanulmányok szüneteltetése" megszűnt, most már csak aktív és passzív félévek vannak. Passzív félévet (a különleges esetektől eltekintve) előre be kell jelenteni a Dékániban, és erre a félévre nem lesz hallgatói jogviszonyod. Hosszabb külföldre utazáshoz ideális.

Az előtanulmányi rend tartalmazza, hogy egy tárgy felvételéhez melyik tárgy előkövetelmény. Ha nincs meg az Analízis I-ed, ne akard felvenni az Analízis II-t. Ezek nem túl szigorú feltételek, általában nem is lenne érdemes az előkövetelményként előírt tárgy elsajátítása nélkül felvenni valamit, mert úgysem értenéd. Az előtanulmányi rendet beiratkozáskor fogod megkapni.

A szakmához tartozó tárgyakon kívül vannak még szabadon választható tárgyak. Idéntől a BMÉ-n belül bármely karon meghirdetett tárgyat fel lehet venni a meghirdetett kreditpontért, más intézmények tárgyai közül pedig azokat, amelyeket a kari Tantárgybefogadó Bizottság elfogad.

Ahhoz, hogy egy tantárgyból sikeresen megcsinálj egy félévet, először is aláírást kell szerezned az adott tárgyból. Szorgalmi időszakban szépen meg kell írni a ZH-kat, kisZH-kat, megcsinálni a nagyházikat, és meg is van az aláírás. (Esetleg még be kell járni gyakorlatokra, bár ez inkább hasznos, mint muszáj.) Vizsgázni csak akkor mehetsz, ha az aláírást megkaptad. Általában a félévközi követelményeket a vizsgaidőszak első két hetében még pótolhatod, de ez nagyon macerás, könnyen összetorlódnak a dolgok. Ha nem tudsz semmit, akkor is menj be ZH-ra. Ki tudja, mi történhet? Lehet, hogy kimegy a felügyelő tanár, esetleg az évfolyamelső mellé kerülsz... Vizsgákra ez nem mindig igaz – nem érdemes elpuskázni egy vizsgaalkalmat. Egy rontott vizsga után még egyszer próbálkozhatsz, de ha azon is meghúznak, akkor már csak dékáni engedéllyel mehetsz harmadszorra is. Ilyen engedélyt egy félévben csak egy tárgyból kaphatsz. Ha nem tetszik a jegy, amit kaptál, javításra is van lehetőség. Ezt szintén csak egyszer lehet egy félévben, de veszélyes, mert akármilyen is lesz a "javított" jegy, az lesz az érvényes. Ha valamiből már totál meghúztak, még mindig nincs nagy baj, a következő félévben újra felveheted, viszont, ha arra a tantárgyra épül egy másik, akkor sajnos az is csúszik. A 8 kredites tárgyak nagyon le tudják húzni az átlagot. Ezekkel vigyázz, főleg ha valami miatt (pl. kollégiumi felvételi) szükséged van a jó átlagra!

A TVSz-t megéri minél hamarabb áttanulmányozni, jó tisztában lenni azzal, miért érdemes egyáltalán reklamálni. Akkor is próbálkozhatsz, ha elvileg nincs is lehetőség, vagy szabály az adott dologra. Lehet bízni a tanárok jóindulatában. De soha ne csodálkozz, főleg ne borulj ki semmilyen igazságtalanságon! Lehet, hogy sok ilyennel fogsz találkozni, de mindig van megoldás: ilyenkor fordulj a HK-hoz, ők tudnak segíteni.

Mivel senki nem kötelez arra, hogy bejárj előadásokra, meg kell tanulnod beosztani az idődet. Ez sokaknak nehéz, hiszen eddig ezt általában mások megtették helyetted, így viszont bővülnek a lehetőségeid. Vannak olyan előadások, amelyekre nem nagyon érdemes bejárni, mert úgyis az a vége, hogy könyvből, vagy gyakorlaton kell megtanulnod az anyag lényegét. Hogy melyek ezek, az nagyon függ az előadótól, ezért érdeklődjetek felsőbbévesektől, akik már ismerik a fazont. Az ilyen előadások helyett csinálj valami értelmeset (pl. aludj).

El kell döntened, hogy miként akarsz jegyzetelni. Ha gyorsan csak rendetlenül tudsz írni, vagy figyelni is szeretnél az előadásokon, keress valakit, aki szépen jegyzetel, lehetőleg ellenkező nemű (és szimpatikus vagy neki), és alkalmanként kérd el az anyagot lemásolni. Vigyázz! A vizsgaidőszak előtt és elején nagyon megtelnek a fénymásoló szalonok, könnyen ott tölthetsz pár órát. Ha szépen és gyorsan jegyzetelsz, és majdnem mindig bejársz, érdemes füzetbe írni, ha nem nagyon jársz be, akkor lapokra, és azt egy dossziéba tenni. Rendes jegyzetből sokkal könnyebben megy majd a tanulás. [A lapokra jegyzetelés jó egyetemista szokás, mappa a hónod alatt, meg minden - ha viszont olyan igénytelen vagy, mint én, akkor pár héten belül minden szanaszét lesz, gyűrötten és hiányosan. Ha már muszáj így, legalább lásd el sorszámmal és dátummal az össszes A4-est. - Inyl] [...és a legszebb az, amikor az egészet leöntöd narancslével... - Tom] Ha valaki segítséget kér, ne tagadd meg, és ha gondban vagy, te se félj kérni valamit. De azt mindig jegyezed meg, mit kinek adtál kölcsön, a könyveidbe pedig írd bele a neved!

Félév elején kapsz egy listát, milyen könyvek kellenek majd a félév során. Ezeknek gyorsan nézz utána! Először keress a koleszban eladó könyveket, esetleg kérj kölcsön, ha csak arra a félévre kell. De ha később is szükséged lehet rá, mindenképpen véglegesítsd magadnál a tulajdonjogát. Év elején nagy a tumultus a jegyzetboltban, de ha valami elfogy, és nem rendelnek már belőle abban a félévben, akkor ciki... Azt viszont nagyon érdemes meggondolni, melyik könyv éri meg a pénzt. [Én a felébe bele se néztem annak, amit elsőben megvettem - Inyl] Van olyan tárgy, amiből például bőven elég egy jó órai jegyzet. Kapsz majd egy vonalkódos jegyzetigazolványt, amit a jegyzetboltban tudsz felhasználni. Félévente jár egy néhány ezer forintos támogatás könyvvásárlásra. Ha veszel egy könyvet, az árának csak egy részét kell kifizetned, a többit a keretedből vonják le. Így egy 1000 Ft-os, 250 Ft dotált árú könyvért 250 Ft-ot adsz, és 750-nel csökken a neveden maradó támogatás. A dotáció egy könyvből csak egy példányra érvényes, szóval nem vehetsz 10 Pascal könyvet, hogy majd jó haszonnal eladd az Ecserin J. Félév végéig érdemes levásárolni a keretet, mert a dotáció a következő félévre elvész (akármennyi is volt rajta, ismét "csak" pl. 4000 Ft-ra töltődik). Érdemes félévente legalább egyszer meglátogatni a jegyzetboltot, mert sok nagyon jó könyvet vehetsz meg a bolti árnál olcsóbban.

A hatalmas tudás megszerzése mellett persze rengeteg jó oldala van még az Egyetemnek. Tanuld meg használni az Internetet, mert hasznos, szórakozásnak sem utolsó, és szinte létkérdés a Villanykaron! Kapcsolódj be valamelyik koleszos kör életébe, ha külsős vagy, akkor is (karunkon a közösségi élet központja a kollégium)! A buli, a jó társaság legalább annyira fontos a sikeres egyetemi évekhez, mint a tanulás, ezért keress az érdeklődésednek megfelelő szórakozási lehetőséget. Ha végigolvasod ezt a gólyaImpit, biztos egyetértesz velem: van választék.

Végül néhány ömlesztett tanács:

Próbáld meg minél többször rávenni magad, hogy felkelj reggel, és bemenj az egyetemre. Ha másért nem, legalább hogy lásd, mennyire nem tudsz semmit: ez majd megijeszt, és elkezdesz tanulni - vagy pánikolni.

Az első félévben legalább az elején feltétlenül járj be minden előadásra. Fontos, hogy legyen tapasztalatod, milyen az előadás, melyikre érdemes bejárni és melyikre nem stb.

Ne fecséreld el az idődet! Tanulni úgysem fogsz sokat, akkor legalább ne Quake-ezzél, IRC-eljél és igyál, hanem valami hasznosat is tegyél. Építs erősítőt, írj újságot, programozz, konfigurálj Linux-ot, készíts filmet, csinálj valami újat és érdekeset - ki tudja, lehet, hogy egy ilyen apróság egész új irányba tereli majd az életedet.

Ne csak azzal törődj, hogy átmenj! Csupa kettes-hármassal könnyen kivágnak a koliból, és ami még rosszabb: nem választhatsz olyan szakirányt, amit akarsz. Évekig itt szenvedni, aztán két évig valami számodra érdektelen dolgot tanulni, később abból megélni - brrr!

Ha úgy érzed, hogy szükséged van szociális támogatásra, ne szégyelld a dolgot, és add be a különféle pályázatokat!

Érdeklődj több felsőbbévesnél is, hogy melyik előadóhoz érdemes járni. Ne csak annyit kérdezz, hogy valaki jó-e vagy nem, hanem azt is, hogy miért! Ha valaki dicsér egy tanárt, mert "érdekesek az előadásai", az neked nem biztos, hogy jó   mondjuk például akkor, ha nem jársz be.

Legjobb lesz, ha hozzászoksz ahhoz, hogy hatalmas dolgok dőlhetnek el apróságokon: egy ki nem puskázott szón egy pont, azon egy jegy, azon pedig az átlag és a szakirányválasztás.

Legyél pofátlan! Például ha előtted X tanár már tíz embernek nem adta meg azt az egy pontot, attól még neked megadhatja. Nekem körülbelül egy-két tizeddel lehetne jobb az átlagom, ha néha kicsit szemfülesebb lettem volna.

Ne hidd, hogy bejárni, jó jegyeket és a diplomát megszerezni elég! Járj nyitott szemmel, szerezz meg minden tudást és információt, hallgasd meg mások véleményét, és ha van még rá energiád, próbálj meg egy kis pénzt is keresni, nemcsak azért, hogy valami új göncöt vegyél magadnak vagy a barátodnak/barátnődnek, hanem azért is, hogy lásd, "milyen az élet". Ha ügyes vagy, az egyetem után egyből valami menő állásban találhatod magad.

Tom & Inyl